Cikkünk folyamatosan frissül!
A konfliktus nagy hatással van az ázsiai tőzsdékre: a japán, kínai és hongkongi tőzsdék nagyjából 3,5, a dél-koreai Kospi index 6,5 százalékot zuhant a hétvégén.
Eközben a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások leállása miatt a brent olaj ára több mint egy százalékkal emelkedett, most hordónként 113 dolláron áll, és az amerikai átlagár is 100 dollár fölé ugrott.
A Goldman Sachs elemzői jelentősen megemelték az olaj árára vonatkozó 2026-os előrejelzésüket: a brent éves átlagárát idénre 85 dollár/hordóra jósolták.
(NYT)
Hamarosan lejár Donald Trump 48 órás határideje, így a bizonytalanság miatt a teherániak megrohamozták a benzinkutakat – írja helyiek beszámolója alapján a CNN.
Azonban a hatóságok csak autónként 20 liter üzemanyag vásárlását engedélyezik, így nehéz elhagyni a fővárost.
Emelte az olaj árára vonatkozó 2026-os előrejelzéseit a Goldman Sachs a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások leállása miatt. A bank a mostani helyzetet a globális nyersolajpiac történetének legnagyobb ellátási sokkjának tartja.
A bank elemzői abból indultak ki, hogy hat héten keresztül a szokásos szint mindössze 5 százalékának megfelelő olajmennyiség tud átjutni a Hormuzi-szoroson. A Goldman Sachs elemzői szerint a brent átlagára 2026-ban várhatóan 85 dollár/hordó lesz: korábban 77 dollárról szóltak az előrejelzések, azaz a bank nagyjából 10 százalékos növekedést vár. A főleg az USA-ban termelt West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj átlagárait az elemzők 72 dollárról 79-re emelték.
Az iráni védelmi tanács közleményben kijelentette, hogy az egész Perzsa-öblöt elaknásítják, ha szárazföldi invázió indul el Irán ellen. Egyre többen aggódnak az országban, hogy az Egyesült Államok tengerészgyalogosokat küld a régióba.
„Az ellenség bármely kísérlete Irán partjainak vagy szigeteinek megtámadására természetesen – a bevett katonai gyakorlatnak megfelelően – az összes hozzáférési útvonal aknázását vonja maga után a Perzsa-öbölben és a partok mentén”
– áll a közleményben.
Donald Trump 48 órás határidőt szabott Irán számára, hogy újranyissa a Hormuzi-szorost, de az amerikai elnök többször – például néhány órája is – úgy nyilatkozott, hogy ezt a célt kész erőszakkal elérni. Korábban Izrael is felvetette egy esetleges szárazföldi támadás lehetőségét.
(AP)
„A bolygó a második világháború óta nem volt ilyen erőszakos” – mondta Jorge Moreira da Silva, az ENSZ egyik igazgatója. Hétfői közleményében arról írt, hogy a közel-keleti konfliktus hatásai messzire gyűrűznek, kiváltképp a fejlődő afrikai és ázsiai országok lakóira.
A tisztviselő részletezte, hogy milyen hatása lehet az elhúzódó háborúnak, külön kiemelve az üzemanyag- és a gázár emelkedését, ami minden termék és szolgáltatás árára hatással lehet.
Attól tart, hogy a konfliktus miatt az éhező emberek száma egy éven belül további több 10 millióval gyarapodhat. Azt mondta, hogy a háború miatt már 3,2 millió iráni volt kénytelen elhagyni az otthonát, míg Libanonban 1 millióan jártak így. Azt kéri, hogy a világ találjon diplomáciai megoldást, mert „katonai megoldás nem létezik”.
(AP)
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ vezetői nem fogták fel, mekkora bajt okoz az iráni háború: Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója arról beszélt hétfőn Ausztráliában, hogy a világ vezetői kezdetben nem értették meg, mennyire mély energiapiaci problémákat okoznak az amerikai és az izraeli bombázások és a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros lezárása. Az IEA vezetője szerint az iráni háború által kiváltott globális energiaválság felér az orosz–ukrán háború és a hetvenes évek két olajválságának együttes hatásával.
Múlt héten az IEA ajánlásokat adott ki az emelkedő energiaárak hatásainak enyhítésére, az ügynökség otthoni munkavégzésre, a tömegközlekedés használatára és a repülőutak elkerülésére buzdít.
Rendkívüli ülést hívott össze Keir Starmer brit miniszterelnök hétfőn a háború lehetséges gazdasági kockázataival kapcsolatban. Sajtóértesülések szerint a brit kormány aggódik a helyzet miatt, különösen miután az Egyesült Államok Irán energetikai infrastruktúrájának támadásával fenyegetett.
A rendkívüli kormányülésen a pénzügyminiszter, a brit jegybankelnök, az energiaügyi miniszter és a külügyminiszter vesznek részt. Nem sokkal korábban Starmer telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel a háborúval kapcsolatban, de részletek nem derültek ki a beszélgetésről.
(Guardian)
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) közölte, hogy amennyiben az energetikai infrastruktúrát támadások érik Iránban, ők hasonló válaszcsapásokat fognak végrehajtani.
Az iráni média közölte az iráni hadsereg figyelmeztetését, miszerint készen állnak a Hormuzi-szoros határozatlan idejű lezárására, ha Donald Trump valóban iráni erőműveket támad meg – ahogy az amerikai elnök arra korábban utalt.
Irán szerint az esetleges válaszcsapások során az izraeli energia- és kommunikációs infrastruktúra, valamint azon közeli országok erőművei is célpontok lesznek, amelyek területén amerikai támaszpontok vannak.
Az elektromos hálózat elleni támadások megzavarnák az alapvető humanitárius szolgáltatásokat, például a kórházak, a vízellátó rendszerek vagy a sótalanító üzemek működését – közölte az IRGC, hozzátéve, hogy mindez embertelen lenne. „Ha az áramellátást támadjátok, mi is az áramellátást fogjuk támadni” – írták.
(CNN)
Hosszabb ideig fog tartani a libanoni Hezbollah elleni hadművelet – közölte az IDF vasárnap este. Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Eyal Zamir jóváhagyta a Hezbollah ellen indított hadműveletek folytatására vonatkozó terveket.
„A Hezbollah elleni hadjárat még csak most kezdődött – az iráni hadjárat végén a Hezbollah egyedül és elszigetelten marad” – közölte Zamir. „A Hezbollah elleni hadjárat hosszadalmas lesz, mi felkészültünk rá.” Hozzátette, hogy jelenleg szervezetten készülnek a célzott szárazföldi műveletek és csapások folytatására.
„Addig nem állunk le, amíg a fenyegetést el nem távolítjuk a határtól, és biztosítjuk az észak-izraeli lakosok hosszú távú biztonságát” – írta.
(BBC)
Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztettek a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról. Sok részlet egyelőre nem ismert a két ország közös terveiről.
A brit miniszterelnöki hivatal azt közölte a megbeszéléssel kapcsolatban: „A vezetők megvitatták a közel-keleti helyzetet, különös tekintettel a globális hajózás újraindításához szükséges Hormuzi-szoros újbóli megnyitására.”
„Egyetértettek abban, hogy a Hormuzi-szoros megnyitása elengedhetetlen a globális energiapiac stabilitásának biztosításához. Abban állapodtak meg, hogy hamarosan ismét beszélni fognak” – írták.
(BBC)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a teheráni „terrorista infrastruktúrát” célozzák azzal a hajnali csapássorozattal, amelyet hétfőn indítottak az iráni főváros ellen. Az iráni média a város egész területén robbanásokról számolt be.
(BBC)
- Donald Trump ultimátumot adott Iránnak: ha nem nyitják meg 48 órán belül a Hormuzi-szorost, akkor az Egyesült Államok „megsemmisíti” az ország több erőművét.
- Válaszul Irán bejelentette, hogy teljesen lezárja a Hormuzi-szorost, ha Trump beváltja a fenyegetését.
- Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kormánya is azt jelentette, hogy rakétákat lőttek ki az országukra vasárnap reggel, amiket sikerült lelőniük.
- Mark Rutte NATO-főtitkár vasárnap kijelentette, hogy teljesen meg van győződve arról, hogy a több mint 20 országból álló szövetség képes lesz újra megnyitni a Hormuzi-szorost.
- Műszaki hiba miatt zuhant le egy katari helikopter, hatan meghaltak. Az áldozatok között két török civil és egy török katona is van.
- XIV. Leó pápa szerint az egész emberiség számára egy égbekiáltó botrány az, ami a Közel-Keleten történik.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás