Irán új legfelsőbb vezetője szerint meg kell fosztani ellenségeiket a biztonságuktól

Irán a digitális sötétség állapotában lépett a noruz (perzsa újév) időszakába, mivel a Netblocks internetfigyelő cég szerint már 21 napja nincs internet az országban.

A Netblocks egy korábbi posztjában közölte, hogy a teheráni rezsim által elrendelt országos internetkimaradás Irán történetének leghosszabb ilyen jellegű leállása, ami meghaladja a januári tüntetéseknél bevezetett korlátozások mértékét is.

Az iráni külügyminiszter szerint Teherán jelezte Londonnak: ha engedélyezik az Egyesült Államoknak a brit katonai bázisok használatát, azt az „agresszióban való részvételnek” fogják tekinteni. Korábban a britek engedélyezték a bázisok használatát védelmi műveletekhez.

Irán közölte, Abbász Aragcsi külügyminiszter telefonon tárgyalt brit kollégájával, Yvette Cooperrel, és kijelentette, hogy a „helyzet eszkalációjához” vezetne, ha az Egyesült Királyság bármilyen segítséget nyújtana az USA-nak.

Aragcsi azzal vádolta az Egyesült Királyságot és más európai országokat, hogy elfogultan állnak hozzá az általa nyílt agressziónak nevezett amerikai–izraeli támadáshoz. Az iráni külügyminiszter azt is nehezményezte, hogy az Egyesült Királyság nem ítélte el South Pars gázmező elleni izraeli légicsapásokat.

(BBC)

Anura Kumara Disszanajake, Srí Lanka elnöke szerint Irán február 26-án kérte a szigetországot, hogy engedélyezze három hadihajója március 9. és 13. közötti látogatását. Miközben Irán kérelmét vizsgálták, az Egyesült Államok engedélyt kért arra, hogy két harci repülőgépe leszállhasson a sziget déli részén található repülőtéren. Srí Lanka vezetője a szigetország parlamentjében azt mondta, március 4. és 8. között az USA két harci gépet akart átszállítani a dzsibuti amerikai bázisról a Mattala nemzetközi repülőtérre.

Srí Lanka mindkét ország kérelmét elutasította.

Srí Lanka az Indiai-óceán egyik szigetországa, ami több mint 3200 kilométerre fekszik a Perzsa-öböltől, és 1948-as függetlenné válása óta az el nem kötelezettség politikáját folytatja.

(AP, Guardian)

Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei pénteken nyilvános üzenetben követelte, hogy fosszák meg nemzete ellenségeit a „biztonságuktól”. Hamenei ezt egy Maszúd Peszeskján iráni elnöknek címzett nyilatkozatban közölte, amiben részvétét is kifejezte Irán hírszerzési miniszterének halála miatt. Az új iráni legfelsőbb vezető szerint Teheránnak úgy kell reagálnia Eszmail Hatib megölésére, hogy elveszi a biztonságot a belső és a külső ellenségektől.

Ali Hamenei ajatollah likvidálása után 56 éves fiát, Modzstaba Hameneit megválasztották új legfelsőbb vezetőnek. Bár közleményt kiadtak a nevében, az utód máig nem jelent meg még egy videófelvételen sem. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter korábban azt állította, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérülhetett a légicsapásokban, Donald Trump elnök pedig arról beszélt, az Egyesült Államok nem tudja, „él-e vagy sem”. Az új iráni vezetőről itt írtunk bővebben.

(AP, Times of Israel)

Az iráni állami televízió beszámolója szerint péntek reggel egy légitámadásban meghalt az iráni Forradalmi Gárda szóvivője. Halála előtt Ali Mohammad Naein arról adott ki nyilatkozatot, hogy Irán az amerikai–izraeli támadások ellenére is képes rakétákat gyártani. (AP, CNN)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy az éjszaka folyamán katonai létesítményekre mért csapást Dél-Szíriában. A közlemény szerint „as-Suvejda drúz lakosságát ért támadásokra” válaszul mértek csapást ezekre a célpontokra.

Az IDF állítása szerint dél-szíriai katonai létesítményekben található „parancsnokságot és fegyverraktárakat” támadott meg, és továbbra is megvédi a drúz lakosságot.

A drúzok etnikai-nyelvi szempontból arabnak tekinthető népcsoport. Különleges identitását sajátos, az iszlám vallás síita irányzatának tanításait más monoteista motívumokkal ötvöző hitrendszerének köszönheti, mely eredetileg a 11. századi Egyiptomból indult ki. A Közel-Keleten valamivel több mint egymillió drúz élhet, a legtöbben, 750 ezren Szíriában, de jelentős számú, 170 ezerre tehető drúz kisebbség él Izraelben is. A szíriai drúzok helyzetéről itt írtunk bővebben.

(BBC, CNN)

Az otthoni munkavégzés, a tömegközlekedés használata és a repülőutak kerülése is szerepel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ajánlásai között, amelyeknek az a céljuk, hogy enyhítsék a közel-keleti háború miatt megugró energiaárak okozta fogyasztói terheket.

Úgy tervezték az intézkedéseket, hogy a kormányok, a vállalkozások és a háztartások világszerte gyorsan végrehajthassák őket, és elsősorban a közúti közlekedésre összpontosítanak, ami az IEA jelentése szerint a globális olajkereslet 45 százalékát teszi ki.

Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az iráni háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza. Hozzátette, ezek az intézkedések „azonnali és konkrét lépések sorozatát” kínálják, amelyekkel meg lehet védeni a fogyasztókat a válság hatásaitól.

Néhány ajánlás a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből:

• ha lehetséges, akkor dolgozzanak otthonról;
• legalább 10 kilométer/órával csökkentsék a maximális sebességet az autópályákon;
• használjanak tömegközlekedést, vagy vegyenek igénybe autómegosztó szolgáltatást;
• ha lehetséges, kerüljék a légi közlekedést;
• és térjenek át alternatív főzési módszerekre, például az elektromos tűzhelyek használatára.

(CNN)

Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) szóvivője pénteken kijelentette, hogy Teherán továbbra is gyárt rakétákat, ezzel elutasítva Benjámin Netanjahu korábbi állítását, miszerint az iráni rezsim már nem képes erre.

Arra utalva, hogy az iráni iskolákban a 20-as a legjobb osztályzat, Ali Mohammad Naeini szóvivő közölte: „Rakétagyártásunk osztályzata 20, és nincs ok aggodalomra, mert háborús körülmények között is gyártunk rakétákat, ami elképesztő, és a készletek felhalmozásával sincs különösebb probléma.”

A szóvivő az állami IRAN újságnak azt mondta, az iráni közvélemény azt várja, hogy a háború addig folytatódjon, amíg az ellenség teljesen kimerül.

(AP)

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy csütörtöki sajtótájékoztatón arra utalt, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli támadásnak lehet „szárazföldi komponense” is, miközben Trump azt sugallta, hogy az Egyesült Államok nem tervez katonákat küldeni a háborúba.

„Nem akarjuk az egyik ajatollahot egy másikra cserélni” – közölte csütörtökön az izraeli kormányfő, hozzátéve, hogy a teheráni rezsimet valószínűleg nem lehet pusztán légicsapásokkal megdönteni. Netanjahu szerint gyakran mondják, hogy „levegőből nem lehet forradalmat csinálni”.

„Kell lennie szárazföldi komponensnek is. Erre számos lehetőség van, de a részleteket nem osztom meg önökkel” – fogalmazott Netanjahu.

Donald Trump amerikai elnök közben azt állította, hogy nem akar katonákat küldeni a háborúba. „Nem küldök sehova csapatokat” – válaszolta Trump, amikor egy újságíró a szárazföldi erők bevetéséről kérdezte. Majd hozzátette: „Ha mégis így tennék, biztosan nem mondanám el magának.”

(Guardian)

Péntek kora reggel több ízben is dróntámadás érte a Mina Al-Ahmadi finomítót – közölte a kuvaiti állami olajvállalat, a KPC. A dróntámadás miatt több egységben tűz ütött ki, az elsődleges jelentések szerint áldozatokról nem tudni. A tűzoltók azonnal a helyszínre vonultak, és több egységet is leállítottak a dolgozók biztonsága érdekében. (Guardian)

Az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Szaúd-Arábia és Bahrein is rakéta- és dróntámadásokról számolt be az elmúlt órákban. Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma azt közölte, hogy Iránból érkező támadásokra reagál, ahogyan Kuvait légvédelmi rendszere is közelgő robbanásokra hívta fel a figyelmet.

Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma arról számolt be, hogy elfogtak és megsemmisítettek öt drónt az ország keleti régiójában. (BBC)

Egy rövid, az X-en posztolt bejegyzésben arról számolt be az Izraeli Védelmi Erők, hogy támadást indítottak az „iráni terrorrezsim infrastruktúrája ellen Teherán szívében”. Az AP szerint aktivisták is támadás hangját hallották. (Guardian)

• Irán megtámadta Katar Ras Laffan nevű ipari övezetét, ahol a világ legnagyobb LNG-feldolgozó üzeme található.
• Donald Trump előbb azt állította, hogy nem tudott a szerdai izraeli akcióról, amikor a világ legnagyobb földgázmezejéhez kapcsolódó iráni infrastruktúra ellen hajtottak végre támadást. Később úgy nyilatkozott, hogy kérte Benjámin Netanjahut, ne tegye. Az izraeliek erre úgy reagáltak, hogy együtt koordinálták a támadást.
• Trump kijelentette, hogy nem küld a térségbe amerikai csapatokat.
• Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter arról beszélt, hogy az iráni hadművelet „nem egy végtelen háború”, mint az afganisztáni és az iraki. Szerinte az Epic Fury más, „célzott és döntő”.
• Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter arról beszélt, hamarosan feloldhatja az Egyesült Államok a már tengeren lévő iráni kőolajat érintő szankciókat. Korábban hasonló módszert alkalmaztak az orosz olaj esetében is.

Itt tudja visszaolvasni a csütörtöki tudósításunkat.