Ezeket a megállapításokat tette Trump a NATO-ról a Hormuzi-szorossal kapcsolatban a háború kezdete óta

A BBC összeszedte időrendben, mit is kommunikált az amerikai elnök a NATO-ról a Hormuzi-szorossal kapcsolatban, miután február 28-án az USA és Izrael támadást indított Irán ellen, Irán pedig válaszcsapásokat mért az öböl-menti államok területén található célpontokra, amelyek közül sok helyen amerikai támaszpontok működnek.

Március 14.: Trump sürgette az Egyesült Királyságot és más országokat, hogy küldjenek hadihajókat a Hormuzi-szorosba, amelyet gyakorlatilag lezártak, ettől pedig kilőtt az olaj ára.

Március 15.: A Financial Timesnak adott interjújában Trump kijelentette, hogy „nagyon rossz lenne a NATO jövője szempontjából”, ha a szövetségesek nem segítenének a létfontosságú hajózási útvonal biztosításában.

Március 16.: Miután Starmer bejelentette, hogy az Egyesült Királyság egy „megvalósítható terven” dolgozik a szoros újbóli megnyitása érdekében, Trump arról írt, hogy „néhány ország” „nagy csalódást okozott” neki, kiemelve az Egyesült Királyságot – amely egykor „a szövetségesek Rolls-Royce-a” volt.

Március 17.: Trump azzal vádolta a NATO-tagállamokat, hogy „ostoba hibát” követtek el a szoros ügyében. Ragaszkodott ahhoz, hogy nincs szükségük semmilyen segítségre a NATO-tól, kijelentve, hogy a vonakodás az aknakereső hajók Perzsa-öbölbe küldése körül „nem nagy ügy”, de „igazságtalan” az Egyesült Államokkal szemben. Egy hosszú bejegyzésében arról is írt, hogy a NATO-szövetségesek „többsége” „nem akar részt venni" a katonai műveletükben”, és kijelentette, hogy „NINCS SZÜKSÉGÜNK SENKI SEGÍTSÉGÉRE!” ilyen katonai siker után, sőt a NATO-országok segítségére "SOHA NEM IS VOLT SZÜKSÉGÜNK!”.

Március 20.: Trump „GYÁVÁKNAK” nevezte a NATO-szövetségeseket, mondván, hogy könnyen segíthetnének a szoros megnyitásában, majd hozzátette „EMLÉKEZNI FOGUNK!”