A kuvaiti légvédelem véletlenül lőtt le három amerikai gépet, a legénységük katapultált

„Függetlenül attól, melyik párt áll mögötte, a rakéták kilövése Dél-Libanonból felelőtlen és gyanús cselekedet” – írta Libanon miniszterelnöke, Nawaf Salam a közösségi oldalán. Salam a Hezbollah Izrael elleni támadására utalt, amiről azt mondta, ez veszélyezteti Libanon biztonságát és védelmét, és ürügyet szolgáltat Izraelnek, hogy folytassa a támadásokat az ország ellen.

„Nem fogjuk hagyni, hogy az országot új kalandokba rángassák” – írta Salam, hozzátéve, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megállítsák a tetteseket. A Reuters forrásai szerint a libanoni miniszterelnök bejelentette azt is, hogy betiltják a Hezbollah katonai tevékenységét.

„Több mint 5000, egészen pontosan 5059 most már a konzuli védelemre regisztrált magyarok száma a térségben, és meredeken emelkedik, a legtöbben közülük, 2667-en az Egyesült Arab Emirátusokban, alapvetően Dubajban regisztráltak védelemre” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter hétfő délelőtt.

„A rossz hír az, hogy az egyre fokozódó iráni csapások miatt a légtérzárakat meghosszabbították azokban az országokban, ahol a legtöbb magyar tartózkodik” – mondta.

„A helyzet tehát eddig nem mutatta sajnos a javulás jeleit, a harci cselekmények egyre aktívabbak. Arra kérek minden magyart a térségben, hogy a helyi hatóságok figyelmeztetéseit kövessék. Természetesen a nagykövetségeinken folyamatos a munkavégzés, a konzuli részlegein folyamatosan ügyeletben vannak.”

A külügyminiszter tájékoztatásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter Párizsban bírálta újságírók előtt Izraelt és az Egyesült Államokat azért, mert előzetes ENSZ-vita nélkül indítottak támadást Irán ellen. Barrot szerint a katonai műveletek határozatlan idejű kihúzása olyan spirált hordozhat magában, amely hosszú időszakra instabilitásba taszítja Iránt és a régiót. Barrot bírálta Iránt is a megtorló támadások miatt, szerinte a katonai eszkalációnak minél előbb véget kell vetni, Iránnak bele kell törődnie a jelentős engedményekbe és a radikális álláspontváltásba.

Johan Wadephul német külügyminiszter arról beszélt, hogy az ország nem szándékozik részt venni az offenzívában, mert nincsenek megfelelő katonai erőforrásaik, és a német kormánynak egyébként sem áll szándékában beszállni a harcokba. Wadephul azt mondta, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vasárnapi közös nyilatkozata, amely szövetségeseik megvédéséről szólt, „azt jelenti, hogy a Bundeswehr katonáink, ha megtámadják őket, megvédik magukat. Német szempontból ezen túlmenő intézkedések nem lesznek.”

(Reuters)

Elhalasztják az európai uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek informális ülését, jelezte a soros ciprusi elnökség.

A szigeten található Akrotíri brit bázist dróntámadás érte, miután az Egyesült Királyság engedélyezte az amerikai légierőnek, hogy használja a támaszpontjait az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez.

A Ciprusi Köztársaság korábbi brit gyarmatból 1960-ban vált függetlenné, de a sziget kisebb részei, köztük Akrotíri megmaradtak brit tengerentúli területnek.

Ciprus 2026 elején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét fél évre. Ilyenkor a tisztséget betöltő országban szokták rendezni a kormányokat képviselő testület informális üléseit (ahogy 2011 első vagy 2024 második felében, a magyar elnökségek idején Magyarország volt a házigazdájuk).

A kötetlenebb programokkal hétfőn, érdemben kedden indult volna az EU-ügyi miniszterek informális Tanácsa. Nemcsak az uniós tagállamokból, de az Egyesült Királyságból, Moldovából és Ukrajnából is várták a kormányok képviselőit. Utóbbiakkal az elnökségi honlap szerint lett volna rá lehetőség, hogy „megerősítsék a reform- és integrációs erőfeszítéseik politikai támogatását, számba vegyék az elért haladást, és előretekintsenek a következő lépésekre”, ami a magyar és az ukrán kormány elmérgesedő viszonya mellett különösen érdekes lehetett volna.

Az „egyszeri, elszigetelt incidens”, amely a brit bázist érte, „sajnos hatással volt a mai járatokra Ciprus felé”, így az elnökség a halasztás mellett döntött, közölte egy szóvivő a Politico szerint.

A héten több kiegészítő rendezvényt is a szigeten tartanának, csütörtök-péntekre pedig a kulturális minisztereket várják informális ülésre. Ezeknél a programoknál egyelőre nem jelezték, hogy halasztanának.

Az iráni szövetség szerint bizonytalan az iráni válogatott részvétele a nyári labdarúgó-világbajnokságon a kitört konfliktus miatt. „Ami biztos, hogy a mostani támadás után nem tudunk reménnyel tekinteni a tornára” – jelentette ki Mehdi Taj, az iráni sportági szövetség elnöke.

Az iráni válogatott június 15-én Új-Zéland, 21-én Belgium ellen lépne pályára Kaliforniában, június 26-án Seattle-ben pedig az egyiptomiakkal csapna össze a G csoport zárásaként. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség egyelőre nem foglalt állást az ügyben. Részletek ebben a cikkben.

A kuvaiti légvédelem véletlenül lőtt le három F–15-ös amerikai vadászgépet hétfőn, közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága. A parancsnokság szerint a gépek „látszólag baráti tűzharc” miatt zuhantak le az aktív harcok alatt, amelyek magukban foglalták iráni repülőgépek, ballisztikus rakéták és drónok támadásait. Eközben lőtte le a kuvaiti légvédelem véletlenül az amerikai gépeket.

A parancsnokság közölte azt is, hogy a vadászgépek hat fős személyzete biztonságosan katapultálni tudott, állapotuk stabil. Kuvait elismerte az incidenst, az Egyesült Államok hozzátette, hálásak a kuvaiti védelmi erők erőfeszítéséért és támogatásáért.

A ciprusi állami televízió szerint Páfosz repülőterét evakuálták, miután a radarok gyanús tárgyat észleltek, írja a Reuters. Páfosz a sziget nyugati partján, körülbelül 60 km-re található a brit RAF Akrotiri repülőtértől, amelyet éjszaka egy pilóta nélküli drón talált el. Nem sokkal dél után szirénák szólaltak meg a brit bázison, és a repülőgépek felszálltak.

Szaúd-Arábia Ras Tanura olajfinomítójában tűz ütött ki hétfőn, miután két iráni drón elfogásából származó repeszek csapódtak a finomítóba. A hatóságok megfékezték az olajfinomítóban kitört tüzet, jelentette a szaúd-arábiai energiaügyi minisztérium. A tűz korlátozott kiterjedésű volt, a szaúdi sajtóügynökség szerint kisebb károkat okozott.

Személyi sérülés, haláleset nem történt. Az üzemet átmenetileg leállították: a finomító kritikus fontosságú exportterminál a szaúdi nyersolaj számára a világ egyik legnagyobb olajexportőr országában, így leállása fokozta az olajellátással kapcsolatos aggodalmakat is.

Szaúd-Arábia régóta fogad amerikai és nyugati katonai erőket, szombaton a kormány elítélte „a kirívó és gyáva iráni támadásokat” Szaúd-Arábia ellen.

(BBC)

A Közel-Kelet városainak tömeges evakuálására lehet szükség, ha polgári atomerőműveket ér támadás, ami sugárzás kibocsátásához vezethet, fogalmazott Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a NAÜ hétfői ülésén. Grossi elmondta, hogy erős frusztrációt érez amiatt, hogy Amerika és Irán a közelmúltbeli tárgyalásokon nem tudott megállapodni Irán nukleáris programjáról. Ezeken az üléseken a NAÜ is részt vett.

Grossi arról is beszélt, hogy szerinte a diplomácia sokszor nehéz, de soha nem lehetetlen, az erőszak alkalmazása pedig létező, de a legkevésbé preferált lehetőség.

Grossi arról beszélt, hogy nem lehet kizárni az esetleges radiológiai kibocsátást, ezért hangsúlyozta, hogy a helyzet szerinte nagyon aggasztó, mert Iránban és a régióban atomerőművek, nukleáris kutatóreaktorok, azokhoz kapcsolódó üzemanyag-tárolók vannak, amelyek növelik a nukleáris biztonsági veszélyt. Ugyanígy négy működő atomreaktor van az Egyesült Arab Emírségekben, de vannak működő nukleáris reaktorok Szíriában és Jordániában is. Irán megtámadta Bahreint, Irakot, Kuvaitot, Ománt, Katart és Szaúd-Arábiát is, mindben alkalmaznak nukleáris energiát. „Önmérsékletet sürgetünk minden katonai műveletben” – mondta Grossi. A NAÜ szerint továbbra sincs arra utaló jel, hogy bármilyen iráni létesítmény megsérült volna, vagy bármelyiket találat érte volna.

(Guardian)

Katar megszüntette együttműködését az iráni kormánnyal, közölte Katar külügyminisztériuma. A külügyminisztérium szóvivője a CNN-nek arról beszélt, hogy Irán az ország polgári infrastruktúráját vette célba, köztük a nemzetközi repülőteret is, ezért Katarnak drónokat és más katonai eszközöket kellett lelőnie.

„Egy ilyen támadás nem maradhat megtorlás nélkül” – fogalmazott Katar, hozzátéve, hogy Iránnak „árat kell fizetnie ezért a nyilvánvaló támadásért népünk ellen”. Katar fenntartja a jogot a megtorlásra, mert „az iráni csapások nem maradhatnak válasz nélkül”. A külügyminisztérium szerint Katar több mint száz rakétával és számos drónnal nézett szembe. Katar kiemelte, hogy komolyan aggódik a régióban lévő, nem katonai célpontok elleni támadások miatt, ezért óvintézkedéseket tett a szárazföldi és a tengeri gazdasági létesítményei védelmére.

Az Izraeli Védelmi Erők egy új közleményben azt állítja, hogy magas rangú iráni hírszerző tiszteket öltek meg. Az IDF a jelentésben említi Szajed Jahja Hamidit, Irán izraeli ügyekért felelős hírszerzési miniszterhelyettesét, valamint Dzsalal Pour Huszeint, az iráni hírszerzési minisztérium kémosztályának vezetőjét.

Izrael azt állította, más „rezsimtisztviselőket” is megöltek, de azt nem részletezték, hogy hogyan, mikor és hol ölték meg őket. Az izraeli erők azt jelezték a közleményben, hogy nem sokkal korábban támadták meg az iráni hírszerzés teheráni központját.

(Times of Israel)

Az Iránt ért amerikai–izraeli támadás óta több ezer járatot töröltek a Közel-Keleten, felfüggesztette járatainak jelentős részét a dubaji Emirates Airlines, az Abu-Dzabiban lévő Etihad Airways és a dohai Qatar Airways is. Nem mennek a térségbe a Wizz Air gépei sem, mint a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren is látható, a vonatkozó járatokat törölték.

Az illetékes hatóságok megkezdték a kutató-mentő műveleteket, miután amerikai gépek zuhantak le hétfőn Kuvaitban. Kuvait védelmi minisztériuma korábban közölte, hogy a legénység minden tagja túlélte az esetet.

„A személyzetet evakuálták a baleset helyszínéről, majd kórházba szállították őket, hogy felmérjék az állapotukat” – mondta Kuvait védelmi minisztériumának szóvivője. Kuvait közvetlen koordinációban áll az amerikai hatóságokkal, hogy kiderítsék, mi történt.

Korábban a CNN számolt be több olyan videóról, amelyen repülőgépéből katapultáló vadászgéppilóta látható. Az egyik videón egy férfi látható, aki az ejtőernyőjén térdel földet érés után, a másikon egy pilóta áll fel, miközben a háttérben sűrű, fekete füst látható.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nagyon aggasztónak nevezte az Iránban kialakult helyzetet, és azt mondta, nem sikerült még elérniük Irán nukleáris hatóságait, de próbálkoznak felvenni a kapcsolatot. Grossi hozzátette, hogy eddig nem észleltek a szokásos háttérsugárzási szintnél magasabb sugárzási szintet, de „nem zárhatjuk ki az esetleges sugárzáskibocsátást, amely súlyos következményekkel járhat”.

Az Egyesült Államok és szövetségesei régóta beszélnek arról, hogy Irán atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Ezt Teherán tagadta, szerintük a nukleáris programjuk csak békés, polgári célokat szolgál – annak ellenére is, hogy az urándúsítás kifejezetten komoly szinten történik.

(Sky)

Irán szerint legalább 555 ember halt meg az Irán elleni támadások kezdete óta, jelentette az állami média a Vörös Félhold Társaságára hivatkozva. Korábban Irán 200 körülre tette az áldozatok számát, ez a szám azt a legalább 165 áldozatot is magába foglalja, akik egy dél-iráni lányiskolában haltak meg az állami média szerint.

A Közel-Keleten több tucat ember halt meg Irán megtorló csapásaiban, három amerikai katona halt meg egy iráni hadműveletben, öten megsérültek. Jelentett halálos áldozatokat Izrael is, 11-en haltak meg a Beit Semes-i zsinagógát ért rakétatámadásban. Emellett

• Libanonban legalább 31 ember halt meg izraeli légicsapásokban az ország egészségügyi minisztériuma szerint;
• Irakban egy Irán által támogatott félkatonai csoport négy tagja halt meg egy amerikai–izraeli csapásban, amely a szervezet egyik központját vette célba, jelentette a milícia;
• az Egyesült Arab Emírségekben hárman haltak meg Irán megtorló légicsapásaiban, Bahreinben egy lelőtt rakéta roncsai öltek meg egy külföldi hajón lévő embert.

(Times of Israel, CNN)

Találat érte Irán natanzi nukleáris létesítményét az Irán elleni amerikai–izraeli harcok során, közölte Irán ENSZ-nagykövete hétfőn. „Tegnap ismét megtámadták Irán békés, védett nukleáris létesítményeit” – mondta Reza Najafi újságíróknak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 35 tagú kormányzótanácsának ülésén.

Nyáron a fordói atomlétesítmény mellett ezt is támadta Amerika és Izrael. Fordón kívül az amerikai akció Natanz és Iszfahán nukleáris objektumait is érintette, sugárzásveszély nem volt kimutatható.

(Reuters)

Megöltek egy kínai állampolgárt Teheránban, jelentette be Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Peking ezután arra szólította fel az Iránban tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy amint lehet, szárazföldi útvonalakon távozzanak Azerbajdzsán, Örményország, Törökország és Irak irányába.

Kína külügyminisztere, Vang Ji elítélte az amerikai–izraeli légicsapásokat Irán ellen, elfogadhatatlannak nevezte azokat, tűzszünetet szorgalmazott, óva intette a feleket az eszkalációtól. Kína az iráni olaj legnagyobb vásárlója.

A külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapása sérti a nemzetközi jogot, Peking aggódik a konfliktus esetleges más országokra való átterjedése miatt. Kína az Irán által támadott Perzsa-öböl menti országokra azt mondta, tiszteletben kell tartani azok biztonságát is, ezért a kommunikáció lenne előremutató a helyzetben.

(Guardian)

„Minden lehetőség az asztalon van” – mondta az Izraeli Védelmi Erők szóvivője arra az újságírói kérdésre, hogy terveznek-e szárazföldi műveleteket Libanonban. „Felkészültek vagyunk, alaposan felkészültek” – mondta a szóvivő, kifejtve, hogy az izraeli hadsereg közel százezer tartalékost mozgósított.

A hadsereg elismételte, hogy a Hezbollah súlyos árat fizet majd az Izrael elleni támadásért, egyelőre helyzetfelmérést tartanak. A szóvivő hozzátette, a határ izraeli oldalán bővítik a jelenlétüket, nem pedig Libanonon belül.

(CNN)

Az Amazon felhőalapú részlege, az Amazon Web Services csatlakozási problémát jelentett egy bahreini adatközpontban. Pár órával korábban az egyik, Egyesült Arab Emírségekben lévő létesítményükben is hasonló problémák léptek fel, miután az Amazon szerint „tárgyak csapódtak az adatközpontba, szikrákat és tüzet okozva”. Az Amazon két egyesült arab emírségekbeli zónája is áram nélkül maradt.

A vállalat szerint a kapcsolat helyreállítása órákat vehet igénybe. Hétfőn Dubaj, Abu-Dzabi és Doha mellett Bahreinben is megszólaltak a légvédelmi szirénák.

(CNN)

A NetBlocks kiberbiztonsági felügyeleti szervezet alapján már több mint 48 órája nincs internet Iránban. Az internet letiltása korábban is bevett taktika volt az iráni rezsim részéről, januárban, a kormányellenes tüntetések alatt hetekre kikapcsolták az internetet az országban.

(CNN)

Yvette Cooper brit külügyminiszter a BBC-nek arról beszélt, hogy Irán csapást mért az Öböl menti országokra, illetve más olyan országokra is, amelyek nem vettek részt az Irán elleni csapásokban. „Ez is az iráni rezsim felelőtlen működését igazolja” – fogalmazott Cooper.

A külügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Királyság nem vett részt az Irán elleni támadásokban. A Cipruson lévő brit légitámaszpont ellen azután indult támadás, hogy Keir Starmer, az Egyesült Államok miniszterelnöke kijelentette, hogy a britek engedélyezik Amerikának, hogy használja a brit bázisokat az iráni rakétabázisokra mért csapásokhoz.

Az ENSZ nukleáris ügynökségének, a NAÜ-nek a küldöttei rendkívüli ülést kezdenek hétfőn, amelynek témája Irán. A rendkívüli ülést egy tervezett rendes ülés előzi meg, ezen 35 ország képviselteti magát. A NAÜ szombaton közölte, hogy figyelemmel kísérik a közel-keleti fejleményeket, és visszafogottságra sürgetett, hogy elkerüljük a nukleáris biztonsági kockázatokat.

Az ülést Oroszország kezdeményezte Irán kulcsfontosságú szövetségeseként. Oroszország az Irán elleni támadásokat előre megtervezett agressziónak nevezte. Ezután szólította fel a nemzetközi közösséget, beleértve az ENSZ-t és a NAÜ vezetését, hogy adjanak haladéktalanul objektív és kompromisszumok nélküli értékelést „a béke, a stabilitás és a biztonság megsemmisítésére irányuló felelőtlen cselekményekről” a Közel-Keleten.

Jiszráel Kac védelmi miniszter kijelentette, hogy célponttá vált Naim Kasszem, a Hezbollah főtitkára azután, hogy a terrorszervezet rakétákat és drónokat lőtt Izraelre éjszaka. „Súlyos árat fognak fizetni az Izrael elleni támadásért” – írta Kac az X-en, majd közölte, hogy megsemmisítendő célpontnak tekintik a főtitkárt.

„Aki követi Ali Hamenei, Irán korábbi legfelsőbb vezetőjének útját, az hamarosan vele együtt találja magát a pokol mélyén.” Kac Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen utasította az Izraeli Védelmi Erőket, hogy erőszakkal lépjenek fel a Hezbollah ellen, miközben folytatják csapásaikat Irán ellen is.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy magas rangú Hezbollah-parancsnokokat ért Kac kijelentése előtt csapás. Effie Defrin, az izraeli védelmi erők szóvivője arról beszélt, hogy a Hezbollah súlyos árat fizet a támadásért, több tucat, a Hezbollahhoz köthető parancsnoki központot azonosítottak be. A védelmi erők állították, hogy magas rangú parancsnokokat lőttek ki, de a támadás eredményeit még vizsgálják.

Az iráni Forradalmi Gárda közlése szerint rakétatámadást indítottak egy tel-avivi kormányzati komplexum, valamint Kelet-Jeruzsálem és a Haifában található katonai központok ellen. Irán azt állítja, hogy ballisztikus rakétát vetettek be a támadásokhoz.

Eközben az AP arról számolt be, hogy hétfő reggel több hangos robbanást lehetett hallani az iraki Kurdisztán fővárosában, Erbílben, ahol amerikai csapatok állomásoznak. Az Izraeli Védelmi Erők eközben felvételeket tett közzé, amelyeken iráni ballisztikusrakéta-indító bázisokra és más katonai célpontokra mérnek csapást Teheránban.

(Guardian, Times of Israel)

Dróntámadás érte az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben üzemelő amerikai katonai bázis egyik lőszerraktárát vasárnap. A támaszponton magyar katonák is állomásoznak – írja az MTI.

A Honvédelmi Minisztérium vasárnap éjszaka azt közölte az MTI-vel, hogy magyar katonák nem sérültek meg a támadásban. Az erbíli repülőtér légvédelme a legtöbb eszközt lelőtte, a támaszponton robbanásokat lehetett hallani, tűz is ütött ki. A támadást a kurd hírtelevízió szerint az Irán-barát iraki síita milícia követte el, miután bejelentették, hogy nagyszabású műveletet indítanak Irakban az amerikai katonai létesítmények ellen azért, mert Ali Hamenei iráni legfőbb vezető életét vesztette az amerikai–izraeli légicsapásokban.

A Közel-Kelet jövője az Irán elleni amerikai–izraeli háború kimenetelétől függ, mondta Jichák Hercog, Izrael elnöke a BBC-nek. Az elnök szerint „történelmi pillanatot élünk, a hadművelet sikerétől függ a Közel-Kelet sorsa”. Hercog az Iszlám Köztársaságot a gonosz birodalmának nevezte, ami „el akar törölni minket a térképről”.

Szerinte Irán „a Föld minden szegletéből megpróbálta támadni Izraelt”, így hatalmas mennyiségű bizonyítékuk van az Irán elleni légicsapások igazolására. Ezeket meg is osztják a brit és más szövetségesekkel, „biztosak akarunk lenni abban, hogy valódi változás történik a régióban”.

A kuvaiti védelmi minisztérium közölte, hogy hétfőn „számos amerikai katonai repülőgép” zuhant le Kuvaitban. A közlemény azután érkezett, hogy a CNN videókat tett közzé, az egyiken egy égő gép pörögve zuhan le az égből, a másikon egy pilóta ér földet ejtőernyővel.

A védelmi minisztérium közlése szerint nem lett halálos áldozata az esetnek. Kuvait Amerikával egyeztet az incidens körülményeiről, vizsgálják az okokat.

Ciprus riadókészültséget hirdetett, bezárta az iskolákat, és felkészült rá, hogy szükség esetén evakuálja a lakosságot, miután a szigeten légitámadás ért egy brit légitámaszpontot a brit védelmi minisztérium szerint. A támadás nem sokkal azután érkezett, hogy Nagy-Britannia engedélyezte támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez.

Ciprus elnöke, Nikosz Hrisztodulidisz hétfőn azt mondta, hogy országa biztonsága a legfontosabb, mert „egy geopolitikailag különösen instabil régióban helyezkedünk el, jelenleg példátlan válságon megyünk keresztül”. Az elnök szerint Ciprus határozott álláspontja, hogy nem válik semmilyen katonai művelet részévé. Azt is elmondta, hogy egy drón csapódott be a brit katonai létesítménybe, kisebb anyagi károkat okozott. A brit védelmi minisztérium bejelentette, hogy családokat költöztetnek ki a légibázisról elővigyázatosságból.

(Guardian)

A hétfő hajnali és reggeli órákban újabb csapásokat indított Irán, emiatt viszont továbbra is zárva vannak a légterek és a repülőterek az Egyesült Arab Emirátusokban és Katarban – írta Facebookon Szijjártó Péter. „A délutánra tervezett, korlátozott nyitás az Emirátusok repülőterein így továbbra is bizonytalan” a külügyminiszter szerint.

Karol Nawrocki lengyel elnök hétfőn azt írta az X-en, hogy Iránban ezekben a napokban „egy veszélyes rezsim omlik össze szemünk láttára”, a következő napok pedig „döntő jelentőségűek lesznek”. A lengyel elnök Lengyelország legnagyobb szövetségesének nevezte az Egyesült Államokat.

Nawrocki arról is írt, hogy az Egyesült Államok „három fiát vesztette el Irán megtorló támadásában”, a lengyel elnök részvétét fejezte ki családjaik felé.