Az összes életben maradt izraeli túsz kiszabadult a Hamász fogságából, és megérkezett Izraelbe

Magyar idő szerint hétfő délelőtt 11 órára a Hamász a Vöröskereszt közvetítésével átadta Izraelnek mind a 20 életben maradt izraeli túszát, ezzel 2014 óta először a palesztin terrorszervezet kezében egyetlen izraeli fogoly sem maradt. Az első hullámban hét túszt adott át a terrorista szervezet, ők magyar idő szerint kilenckor érkeztek meg a Gázai övezet határának közelében található Reim melletti katonai bázisra. Sorstársaik nagyjából két órával később követték őket. A terrorszervezet az előre megbeszélt koreográfiának megfelelően a Vöröskeresztnek adta át a túszokat, a segélyszervezet dzsipjei az izraeli hadsereg (IDF) járműveihez szállították a foglyokat. A Vöröskereszt szerint a túszok állapota kielégítő, és nem érkezett arról hír, hogy bárkit is egyenesen kórházba kellett volna szállítani. A túszok a családjukkal való találkozásuk után azért alapos vizsgálatokon esnek át.

Az izraeli–palesztin fogolycserét, a harcok felfüggesztését és (talán) a tartós tűzszünetet lehetővé tévő egyezményről itt írtunk részletesen.

A többségében 2023. október 7-e óta, azaz 738 napja Gázában raboskodó túszok kiszabadulásának folyamatát a tel-avivi Túszok terén több mint hatvanezren követték végig hangos ujjongások közepette. A második átadást a tömeg zenével, tánccal és énekléssel ünnepelte. A kormányzat hivatalosan is megerősítette a túszok kiszabadulását (utalva arra is, hogy a Gázai övezetben maradt holttesteket is haza fogja hozni:

„Izrael Kormánya »boldogan öleli magához« a hazatérő túszokat, és elkötelezett minden egyes, az ellenség által fogva tartott túsz kiszabadítása iránt”).

A húsz túsz abból a 251-ből maradt hátra, akiket a palesztin terrorista szervezet 2023. október 7-i véres támadása során hurcolt a Gázai övezetbe. A két szabadon engedési hullám – és csaknem kilencven túsz halála után – a mostanáig fogságban maradt túszok között a legidősebb egy izraeli–magyar állampolgár, a 48 éves Omri Miran. További 28 túsz holtteste lehet a Hamásznál, ezeket elvileg szintén délig kellett volna átadni, de az izraeli túszok érdekvédelmi szervezetével kora délután közölték, hogy csak négy holttest kerül haza, amit a szervezet „a tűzszünet durva megsértésének” minősített. A holttestek összegyűjtésével kapcsolatos nehézségekről azonban már korábban is lehetett tudni. A nehézség arra vezethető vissza, hogy Gázába nemcsak a Hamász, hanem az övezetben a domináns terrorszervezettel társbérletben élő kisebb csoportok is hurcoltak el embereket, akiknek a sorsát a Hamász nem tudta követni.

Közben a múlt hét végén életbe lépett tűzszünet tető alá hozásában kulcsfontosságú szerepet játszó Donald Trump megérkezett Izraelbe. Az amerikai elnököt Jeruzsálemben egy nyolc emelet magas molinó fogadta, amin Trump a Nobel-békedíjjal látható, azzal a felirattal: „Ön a mi győztesünk” – írta a New York Times. Az amerikai elnök a legmagasabb izraeli polgári kitüntetést is megkapja a túszok kiszabadulásában játszott szerepéért.

Az izraeli parlamentbe megérkezve Trump az ünnepélyes fogadás után vastag fekete filctollal írt a vendégkönyvbe: „Nagy megtiszteltetés – egy nagyszerű és gyönyörű nap. Egy új kezdet”. Az amerikai elnök dél körül kezdi meg beszédét, melyre megtelt a törvényhozás karzata is. A beszédnek külön cikket szentelünk.

Elindult a csaknem kétezer palesztin fogoly is

Az izraeli hatóságok hétfő délelőtt a ciszjordániai Ofer börtönében előkészítették a palesztin foglyok szabadon engedését, és miután az összes izraeli túszt átvette az IDF, a palesztin hatóságok szerint összesen 38 busszal meg is kezdődött az elszállításuk Gázába, illetve különböző ciszjordániai palesztin településekre – néhányukat külföldre toloncolják ki. Ugyan a tűzszüneti megállapodás szerint Izraelnek csak azután kellett volna szabadon engednie a palesztin foglyokat, hogy Gázából megkapja a 28 halott túsz maradványait, a foglyok átadásával nem várták meg ezt a lépést.

Izrael a tűzszüneti megállapodásban 250 terrorizmus miatt elítélt palesztin szabadon engedését vállalta, hozzájuk csatlakozik még összesen 1718 gázai, akit a háború során tartóztattak le, és tartottak fogva – gyakran ítélet, sőt vádemelés nélkül. Több kelet-jeruzsálemi elítélt családja számolt be arról az Al Jazeerának, hogy az izraeli hatóságok előre figyelmeztették őket, ne ünnepeljék nyilvánosan szeretteik hazatérését.

Az utolsó magyar túsz is szabad

A Hamász a Vöröskereszt közvetítésével adta át az első hét túszt – köztük Omrit. Az édesanyja révén magyar állampolgárságú férfit Nahal Oz kibucból rabolták el a terroristák, de felesége, Lishay Lavi és két kislányuk, a 2 éves Ronu és a 7 hónapos Alma szerencsésen túlélték a Hamász támadását. (Omrin kívül Noga Weisz magyar állampolgársággal is rendelkező 18 éves lány is fogságba került, ő azonban édesanyjával együtt még 2023 novemberében szabadulhatott.) Omri szabadulását üdvözölte Szijjártó Péter is.

„Több mint két év reménykedés után az elmúlt percekben megérkezett a várva várt értesítés: Omri Miránt a Hamász átadta a Vöröskeresztnek, így az utolsó magyar túsz is kiszabadult a Hamász fogságából” – posztolta a külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel, köszönetét kifejezve a megállapodást tető alá hozó Trumpnak.

A Hamász – illetve annak katonai szárnya, az al-Kasszám Brigádok – úgy tálalta az átadást, hogy az azt lehetővé megállapodás valójában a túszok kiszabadítására irányuló izraeli katonai beavatkozás kudarcának beismerése, „Izrael megadta magát”.

A Hamász 1200 embert – főleg civileket, köztük 38 gyereket – lemészárló 2023-as terrortámadása után nem sokkal az izraeli hadsereg offenzívát indított a Gázai övezet ellen, hogy felszámolja a mindössze 365 négyzetkilométeres területet irányító Hamász infrastruktúráját. Erről az alagútrendszerekre épülő infrastruktúráról itt olvashat bővebben. Ez azonban a Hamász által ellenőrzött helyi egészségügyi minisztériumra hivatkozó ENSZ szerint 67 ezer ember – köztük 20 ezer gyerek – halálát okozta, és a kétmilliós gázai palesztin lakosságot humanitárius katasztrófába taszította. Bár Izrael nyilvánosan vitatja a számokat, azok valószínűleg megfelelnek a valóságnak.

Trump: A háborúnak vége

A túszok átadása azután vált lehetővé, hogy az Egyesült Államok elnökének sikerült tető alá hoznia egy október 9-én életbe is léptetett tűzszüneti megállapodást Izrael és a Hamász között, amelynek értelmében

• a Hamász hétfőn átadja a még életben lévő túszokat;
• cserébe Izrael szabadon enged 250 életfogytiglanra ítélt és további 1700, a háború alatt őrizetbe vett palesztint;
• Izrael visszavonja csapatait a Gázai övezetben, amelynek lényegében egészét ellenőrzése alá vonta – ezt a hadsereg már teljesítette, ennek megfelelően közvetlen ellenőrzése a terület 53 százalékára terjed ki;
• megindulnak a Gázai övezet ellátásához nélkülözhetetlen humanitárius konvojok, napi 600 kamionnyi segéllyel – vasárnap Egyiptom felől 400 kamion meg is érkezett;
• a Hamász az izraeli túszok holttesteit is átadja, ám ezek felkutatása nehéz lesz – Izrael minden halott túsz maradványaiért cserébe 15, Izraelben őrzött palesztin holttestet hajlandó átadni.

Donald Trump hétfő délelőtt Izraelbe utazott, ahol fogadta őt a kormányfő, Benjámin Netanjahu. Dél körül megtartott beszédét követően Egyiptomba megy további megbeszélésekre Gáza jövőjéről. A többek között Katar, Egyiptom, Törökország, Franciaország és az Egyesült Államok részvételével folytatott megbeszéléseken jelen lesz a francia elnök és a brit kormányfő, és odautazik Orbán Viktor is, Trump meghívására. A túszcsere lebonyolítása után Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök telefonon beszélt a Trump társaságában tartózkodó Netanjahuval, és őt is meghívta a konferenciára: az első sajtóhírek szerint a meghívást az izraeli kormányfő elfogadta, de később ezt Netanjahu kategorikusan cáfolta.

Az amerikai elnök elutazása előtt közölte: „A háborúnak vége”. A megállapodást Izrael és a Hamász is üdvözölte. Több arab állam, de az izraeli ellenzék vezetője, Jair Lapid is Nobel-békedíjat javasolt Trumpnak – bár azt idén nem ő kapta, amit a Fehér Ház rossz néven is vett.

Tűzszünettel eddig 130 túsz szabadult, harcokkal nyolc

A fogságból hétfőn szabaduló 20 túsz túlélésére – különösen a szeptemberben Gázaváros ellen indult offenzíva miatt – már kevés esély mutatkozott. Az izraeli fél 48 fogságban maradt személyről tudott, ám később kiderült, hogy közülük 26 biztosan, további két ember pedig nagy valószínűséggel halott.

A Hamász 2023. október 7-én elhurcolt 251 túsza közül 105 ember még a támadás utáni hónapban egy rövid tűzszünetért cserébe szabadulhatott, harmincan – köztük öt thai munkás – az idén januárban összehozott, de márciusban összeomlott tűzszüneti megállapodás érvényessége alatt térhettek haza. Cserébe Izrael több mint kétezer palesztin foglyot – köztük komolyabb vádak nélkül letartóztatottakat és elítélt terroristákat is – szabadon engedett.

Az Hamász fogságából akkor elengedett izraeli túszok között volt Eli Sarabi is, aki csak szabadulása után tudta meg, hogy két lányát és feleségét a terroristák már a támadás napján megölték.

Az izraeli hadsereg katonái saját fegyveres beavatkozásuk során mindössze nyolc embert szabadítottak ki, rajtuk kívül viszont legalább három izraeli túszt tévedésből ők maguk lőttek le.

Az utolsó túszok: 20 túlélő férfi

A fogságban maradt további 113 túszból korábban már 58 holttestet vett át az izraeli hadsereg, majd végül maradt 48 ember, akiről nem volt biztos információ. Közülük marad végül 20 túlélő. A 251 túszból 88 ember halt meg, köztük a legfiatalabb túsz, a 9 hónapos Kfir Bibas, 4 éves bátyja és édesanyjuk.

A túlélők mind férfiak, a legfiatalabb 20 – 14-en a húszas éveiben vannak, négyen 30-asok –, a legidősebb 48 éves, utóbbi Omri Miran, izraeli–magyar állampolgár, akiről alig két hete a palesztin terrorista szervezet azt állította, hogy elvesztette vele a kapcsolatot, így nincs róla információja, most azonban ő is szabadulhatott.

A túlélők között tizenegyen vannak, akiket a Nova fesztiválon ejtettek túszul a terroristák. Arról, hogy milyen felfoghatatlan mészárlást végzett a Hamász a rave party vétlen résztvevői között, a Telexnek beszélt a támadás utáni hetekben egy fiatal, akinek sikerült elrejtőznie a terroristák elől.

A kettős állampolgárok közül életben maradt a 28 éves német–izraeli ikerpár, Ziv és Gali Berman, akiket Kfar Aza kibucból raboltak el a terroristák. A kibuc az Izraelt Gázától elválasztó határkerítés tövében terült el, amelyen motorokkal és gyalogosan áttört háromezer palesztin fegyveres. A támadás egyik legvéresebb helyszínéről itt láthatja korábbi videónkat, és itt olvashatja beszámolónkat. A borzalmakról maguk a fegyveresek is készítettek felvételeket telefonjaikkal, testkameráikkal, amelyek közül sok került az izraeli erők kezébe a terroristák likvidálása során. A Nova fesztiválon történt borzalmakról külön dokumentumfilm is született.

Október 7-től a Hamász kiiktatásáig

A Gázai övezetet irányító palesztin terrorista szervezet 6000 fegyveresével támadt izraeli településekre, a modern Izrael történetének legnagyobb számú civil halálos áldozatát szedve, és csapást mérve a védelmi erők presztízsére is, ami kiváltotta az izraeli hadsereg beavatkozását, és a Hamász vezetőinek likvidálását Katarban, Libanonban. Ugyanitt hajtotta végre Izrael a csipogós akciót a Hezbollah tagjai ellen, és vezérelt le több célzott támadást Iránban. Ennek része volt a palesztin terroristákat és a libanoni síita Hezbollahot is támogató teokrata rezsim büszkesége, a minden gyanú szerint nukleáris fegyver előállítását célzó atomprogram több objektuma, amelyek lerombolásában végül az Egyesült Államok is részt vett. Netanjahu szerint az utolsó életben maradt túszok szabadulását hozó megállapodás „diplomáciai siker, nemzeti és erkölcsi győzelem”, annak aláírása történelmi eredmény.

A Trump által összehozott 20 pontos terv szerint – amely már nem szól a palesztinok kitelepítéséről, a „Trump-riviéráról” – a Hamásznak a békekötés után nem lehet semmilyen kormányzati szerepe, és a területet ideiglenesen egy technokrata, palesztinokból és külföldi szakértőkből álló bizottság vezetné. A Gázai övezetben a Hamász alagútjait és fegyvergyárait megsemmisítenék, és le kellene adniuk minden fegyvert, valamint Gázát demilitarizálnák. Kérdés, ez hogyan teljesíthető, ugyanis a Gázai övezet azon részeiben, ahonnan az izraeli fél visszavonta erőit, harcok kezdődtek meg a hatalom visszavételét célzó Hamász és helyi rivális csoportok között.