Trump a Zelenszkijjel folytatott megbeszélések mellett felhívta Putyint, találkozót szervez az ukrán és az orosz elnök között

Trump és az európai vezetők tárgyalása után nem tartottak közös sajtótájékoztatót a Fehér Házban, ugyanakkor Zelenszkijtől a NATO-főtitkárig valamennyi résztvevő elárult néhány részletet a sajtónak a megbeszélésről. A legfontosabbnak tűnő fejlemény, hogy az Egyesült Államok kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának a háború lezárása érdekében.

Zelenszkij azt mondta, a garanciák részleteit 10 napon belül kellene kidolgozni. Az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy Ukrajna körülbelül 90 milliárd dollár értékben kíván amerikai fegyvereket vásárolni, szó van drónok vásárlásáról is, de erről még született formális megállapodás. Az ukrán elnök hozzátette, kész személyesen találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akár kétoldalú, akár háromoldalú tárgyalásról legyen szó.

Friedrich Merz német kancellár azt mondta, Zelenszkij és Putyin lehetséges találkozójára két héten belül sor kerülhet. A német vezető szerint Ukrajnát nem lehet területi lemondásra kényszeríteni.

Emmanuel Macron francia elnök visszafogottabban nyilatkozott a háború lezárásának kérdéséről. Azt mondta, nincs meggyőződve arról, hogy Putyin valóban békét akar. Macron szerint Trump és az európai vezetők egyetértettek abban, hogy egy olyan erős ukrán hadseregre van szükség, ami bármilyen támadásnak ellenáll.

Trump a tárgyalások befejezése után nem adott nyilatkozatot, viszont több posztot is írt a közösségi oldalain, amikből körvonalazódik, ő miként értékeli a hétfői diplomáciai eseményét. Egyik posztjában „nagyon jóként” jellemezte a találkozót, amely során egy 40 perces telefonbeszélgetést is megejtett Putyinnal. Ő is kiemelte, hogy megvitatták Ukrajna biztonsági garanciáit, és bejelentette, hogy már dolgoznak az orosz és ukrán elnök találkozójának megszervezésén.

A közvetítésünket ezzel a poszttal lezárjuk, de hírekben és elemzésekben továbbra is követjük a fejleményeket!

Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy ő és az Európai Bizottság elnöke, megbeszélték az elrabolt ukrán gyerekek kérdését. „Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság kiváló és nagyra becsült elnöke és én megbeszéltük a világszerte jelentkező, hatalmas problémát jelentő eltűnt gyerekek kérdését. Ez a kérdés a feleségem, Melania számára is nagyon fontos. Ez a téma minden listán az első helyen szerepel, és a világ együtt fog működni a megoldáson, remélhetőleg hazajuttatva őket a családjaikhoz!” – írta az amerikai elnök a Truth Social-oldalán.

Von der Leyen az X-en reagált Trump bejegyzésére. Azt írta: „Ez azt jelenti, hogy minden egyes, Oroszország által elrabolt ukrán gyereket vissza kell adni a családjának. Köszönöm az Egyesült Államok elnökének, hogy ma egyértelműen elkötelezte magát amellett, hogy ezek a gyerekek újra együtt lehessenek a szeretteikkel.”

Keir Starmer brit kormányfő szerint igazi haladást értek el az európai vezetők a Donald Trump amerikai elnökkel tartott megbeszélésen, aminek két fő eredménye volt.

Az egyik, hogy azok az országok, aki vállalták, hogy segítik Ukrajnát, az Egyesült Államokkal együtt fog dolgozni a biztonsági garanciákon. Starmer jelezte, hogy már utasította is az embereit, hogy kezdjenek el dolgozni a kérdésen, ami nem csak Ukrajna, hanem Európa és az Egyesült Királyság biztonsága szempontjából is fontos.

A másik, hogy létre fog jönni egy személyes találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amit egy hármas találkozó is követni fog, amihez Donald Trump amerikai elnök is csatlakozik.

Több kérdésben is nyilvánvaló, hogy Ukrajnának is ott kell ülnie a tárgyalóasztalnál – mondta Starmer. Ilyen téma a területek kérdésre, vagy a fogolycserék, vagy az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek visszaadása.

Ha Putyin erővel el tudta volna érni, ami akart, akkor nem lenne kész a béketárgyalásokra – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök egy sajtótájékoztatón. „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy Putyin elnök békét akar”, és az a végső célja, hogy annyi ukrán területet szerezzen meg, amennyit csak tud – közölte Macron, aki szerint biztonsági garanciákra és békefenntartó műveletekre van szükség, hogy az orosz erők még egyszer ne merjenek belépni Ukrajna területére.

A francia elnök elmondta, hogy Donald Trump és az európai vezetők egyetértettek abban, hogy egy olyan erős ukrán hadseregre van szükség, ami bármilyen támadásnak ellenáll, és nem szabad korlátozni annak nagyságát.

A francia elnök közölte, hogy arról nem beszéltek, hogy Ukrajna milyen területeket adjon át Oroszországnak.

Macron szerint erős békeszerződésre van szükség, hozzátéve, hogy Alaszkában Putyin elutasította a tűzszünetet, de Donald Trump amerikai elnök meg van győződve arról, hogy anélkül is el lehet érni a békét. „Majd meglátjuk, hogy mi fog történni” – tette hozzá.

Mark Rutte NATO-főtitkár nagyon sikeresként jellemezte a Fehér Házban tartott találkozót a Fox Newsnak adott interjújában – írta a Reuters.

Az Ukrajnának adandó biztonsági garanciákkal kapcsolatban közölte, hogy azok részleteit a következő napokban fogják megbeszélni, közölve, hogy egy, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló lehetőségről is beszéltek. Ugyanakkor arról nem volt szó, hogy katonákat is vezényelnének Ukrajnába.

Az ukrán határok átalakításáról nem volt szó a hétfői találkozón, mert arról Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek kell majd tárgyalni a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Donald Trump amerikai elnökkel tartandó hármas találkozón – mondta Rutte a Fox Newsnak. A NATO-főtitkár szerint mindenki egyetértett abban, hogy ennek a kérdésnek a megvitatásához biztonsági garanciákra van szükség, hozzátéve, hogy azokban a koalíció minden országának egyezségre kell jutnia.

Haladást sikerült elérni a Fehér Házban tartott találkozón a Donald Trump és Vlagyimir Putyin között zajlott alaszkai találkozó után – mondta Alexander Stubb finn elnök a hétfői találkozó után tartott sajtótájékoztatóján.

A finn elnök közölte, hogy elkezdtek dolgozni az Ukrajnának adandó biztonsági garanciákról, valamint megkezdődtek az előkészületek egy találkozóra az orosz és az ukrán elnök között, amit egy hármas találkozó követ majd, amin az Egyesült Államok is részt fog venni.

Stubb fontosnak nevezte, hogy egy olyan ország, mint Finnország is részese ezeknek a megbeszéléseknek, és van befolyása, közölve, hogy „kis ország vagyunk”, de Oroszországgal határos.

A biztonsági garanciákról

Kérdésre válaszolva Stubb közölte, hogy egyelőre nem született döntés arról, hogy milyen biztonsági garanciákat adhatnak Ukrajnának, de olyan helyzetben vannak, hogy a kormányzat és a hadsereg elkezdhet azokon dolgozni.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok ezen a téren mire készül, a finn elnök csak annyit mondott, hogy „több különböző lehetőségről beszéltünk”, még egy, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló lehetőségről is, és fontosnak nevezte, hogy Washington is adjon biztonsági garanciákat.

Stubb a reményét fejezte ki, hogy egy héten belül már valami konkrétat lehet tudni a biztonsági garanciákról, hozzátéve, hogy ez lehet az első alkalom, hogy az Egyesült Államok elkötelezi magát ehhez.

Az ukrán területekről

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának fel kell-e adni területeket, mint ahogy azt Finnország tette 1944-ben, közölte, hogy akkor egészen más volt a helyzet, mert Finnország egyedül volt, és nem volt más választása. Stubb közölte, hogy hosszú távon biztosítani kell Ukrajna szuverenitását, és területi egységét.

Trump és Putyin telefonbeszélgetéséről

Stubb közölte, hogy mindenki egyetértett abban, hogy Donald Trump beszéljen Vlagyimir Putyinnal. A finn elnök szerint Trump úgy gondolta, hogy jó ötlet lenne helyzetjelentést adnia és találkozót javasolnia Putyin és Zelenszkij között, amit „természetesen támogattunk”.

Stubb elmondása szerint Putyin beleegyezett a találkozóba, de a finn elnök közölte, hogy „Putyinban ritkán lehet megbízni”. Hozzátette, hogy majd kiderül, hogy az orosz elnöknek van-e elég bátorsága a két- és háromoldalú találkozókhoz, vagy csak az időt húzza.

A finn elnök közölte, hogy „óvatosan reményteljes”, de egyelőre még nem kell szövegezni a békeszerződést.

„Készen állunk a kétoldalú találkozóra Putyinnal” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Ház előtt tartott hétfői sajtótájékoztatón. Zelenszkij azt mondta, az Egyesült Államok is azon országok között lesz, amelyek készek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. Zelenszkij ezt a háború befejezéshez szükséges „kiindulópontnak” nevezte.

Az ukrán elnök azt mondta, támogatja az amerikaiak közvetítésével szervezett háromoldalú találkozót, amelyen szemtől szemben találkozhatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Megjegyezte, hogy Trump a találkozó után felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy megbeszéljék a jövőbeli diplomáciai lépéseket.

Zelenszkij azt mondta, a biztonsági garanciák részleteit 10 napon belül kell kidolgozni. Arról is beszámolt, hogy megállapodás született az Egyesült Államokkal drónok vásárlásáról, Ukrajna körülbelül 90 milliárd dollár értékben kíván amerikai fegyvereket vásárolni.

(BBC, Reuters)

Zelenszkij jelenleg a Fehér Ház előtt tart beszédet. Megköszönte Trumpnak a találkozót, amit az eddigi legjobb tárgyalásuknak nevezett. Elmondta, hogy lehetősége volt megmutatni Trumpnak a harctér térképét, és elmagyarázni, hogy ki milyen területeket tart ellenőrzés alatt. Köszönetet mondott a jelen lévő európai vezetőknek is, és azt mondta, hogy a szövetségesek egyetértettek egymással.

Az ukrán elnök kijelentette:

• Nem háborús szünetre van szükségünk, hanem valódi békére.
• Trumppal és az európai vezetőkkel tárgyalt a biztonsági garanciákról.
• Fontos jelzést kapott az Egyesült Államoktól a biztonsági garanciákban való részvételről.
• Bármilyen formában kész találkozni Putyinnal.
• Putyin és Trump telefonbeszélgetésében Oroszország először kétoldalú találkozót ajánlott Ukrajnának, amelyet háromoldalú találkozó követne.
• Az ukrán és orosz tisztviselőknek feltételek nélkül kell találkozniuk.
• Hosszú megbeszélést folytatott Trumppal a megszállt területekről.

(BBC, Reuters)

Friedrich Merz német kancellár a Trumppal folytatott tárgyalások után sajtótájékoztatót tartott Washingtonban. A legfontosabb kijelentései a következők voltak:

• Újabb csúcstalálkozóra csak Ukrajna részvételével kerülhet sor. Az szerinte kérdéses, hogy Putyinnak lesz-e bátorsága részt venni ezen. A Putyin és Zelenszkij közötti lehetséges kétoldalú csúcstalálkozóról Merz így nyilatkozott: „Egy ilyen csúcstalálkozót alaposan elő kell készíteni. Nem tudjuk, hogy az orosz elnöknek lesz-e bátorsága részt venni egy ilyen csúcstalálkozón, ezért meggyőző munkára van szükség.”
• Merz szerint Putyin és Zelenszkij találkozójára a következő két héten belül kerülhet sor. A helyszínről még nem született döntés.
• „Ukrajnát nem lehet területi lemondásra kényszeríteni. Az orosz követelés, hogy Kijev adja fel Donyeck megye nem megszállt részeit is, olyan, mintha az USA-nak le kellene mondania Floridáról. Ilyesmit nem lehet csak úgy egyszerűen eldönteni: ez egy olyan döntés, amelyet Ukrajnának magának kell meghoznia a tárgyalások során” – mondta.
• Merz üdvözölte Trump biztonsági garanciáit Ukrajna számára. „Nagyon határozottan üdvözöltük Trump elnök bejelentését, hogy biztonsági garanciákat ad Ukrajnának. Ezek a biztonsági garanciák nagyon hosszú és intenzív megbeszéléseket igényeltek. A végeredmény az, hogy az Egyesült Államok kész biztonsági garanciákat adni, és ezt az európaiakkal is egyeztetni. Tehát egy békeszerződés esetén Ukrajna megfelelő biztonsági garanciákat kap, ez a mai napon folyó megbeszélések állása.”
• Oldott hangulatúnak nevezte a Fehér Házban tartott csúcstalálkozót. A következő hetekben további ilyen találkozókra kerül sor. Kedden pedig a „tettre készek koalíciójához” tartózó 30 állam vezetői ülnek össze, ami után az Európai Unió tart majd rendkívüli tanácskozást.

(Bild)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég távozott a Fehér Házból, miután tárgyalásokat folytatott Donald Trumppal és az európai vezetőkkel. A BBC riporterei látták, ahogy az ukrán elnök több autóból álló konvoja elhajtott a helyszínről.

Friedrich Merz német kancellár az X-en számolt be hétfő este a fehér házi tárgyalásról. Azt írta: „Ma Washingtonban egy jó találkozóra került sor Trump, Zelenszki és az európai partnereink között, de a következő lépések bonyolultabbak lesznek. Nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra. A további tárgyalások előtt fegyverszünetet kell kötni.”

Keir Starmer brit kormányfő, miután elhagyta az Ovális Irodát, a CNN kérdésére, hogy miről egyeztek meg az európai vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Trumppal, közölte, hogy „elég sok mindenről”. Ennél többet azonban nem mondott.

Donald Trump a közösségi oldalán tett közzé egy posztot a találkozóról, amit „nagyon jóként” jellemzett, közölve, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyaltak, hogy mit fognak adni az európai országok az Egyesült Államok koordinálásával.

Trump közölte, hogy a megbeszélések lezártával felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és megkezdte egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel történő találkozó megszervezését, aminek helyszínét még nem határozták meg. Az amerikai elnök közölte, hogy a Putyin-Zelenszkij találkozó után tartanának egy hármas találkozót, amin már ő is részt venne.

Trump „nagyon jó korai lépésként” jellemezte a találkozót, és jelezte, hogy Oroszországgal és Ukrajnával J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff különleges követ fog koordinálni.

Az európai vezetők még mindig a Fehér Házban vannak, és a New York Times kettő, a terveket ismerő emberre hivatkozva azt írta, hogy még maradnak is, és vacsorára várják őket.

40 percen át beszélt Trump Putyinnal telefonon, erre az időre félrevonult a Fehér Házban Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel zajló találkozótól.

A TASZSZ-szal az orosz elnöki tanácsadó, Jurij Usakov közölte, hogy az orosz és az amerikai elnök is támogatják, hogy Oroszország és Ukrajna delegációi folytassák a közvetlen megbeszéléseket. Igaz, Usakov nem beszélt elnöki szintről, noha Trump a háromoldalú találkozót a saját részvétele mellett Putyin és Zelenszkij között akarja összehozni. Ezt Usakov kommentárja egyelőre megkerüli.

Ez nem váratlan, annak ismeretében, hogy a Kreml nem tekinti legitim elnöknek Zelenszkijt, arra hivatkozva, hogy a mandátuma 2024-ben lejárt, de választás híján székében maradt. Igaz, a választást épp az Oroszország által indított háború miatt nem lehet megtartani. Moszkva szerint azonban ebben az esetben is lejár az ukrán alkotmány szerint az elnök mandátuma, így a legitim vezető a parlament elnöke lenne.

A Fehér Ház hivatalosan is megerősítette, hogy Donald Trump tárgyalása az európai vezetőkkel a Fehér Ház Keleti Szobájában véget ért. Az nem volt azonnal egyértelmű, hogy a vezetők más formában újra összeülnek-e, és ha igen, mikor. Trump korábban azt mondta, hogy a találkozó befejezése után visszahívja az európai vezetőket az Ovális Irodába. (Guardian, Reuters)

A találkozó Donald Trump, Volodimir Zelenszkij és az európai vezetők között az Ovális Irodában folytatódik – mondta a CNN-nek az ukrán elnök szóvivője. Ezen a találkozón azonban csak a vezetők vesznek részt, stábjaik tagjai már nem.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány perce megosztotta a X-oldalán a hétfői találkozón előtt készült csoportképet. Bejegyzésében az írta: „Szövetségesekként és barátokként vagyunk itt, az ukrajnai és az európai béke érdekében. Ez egy fontos pillanat, mivel továbbra is az Ukrajna számára biztosítandó erős biztonsági garanciákon és a tartós békén dolgozunk.”

A BBC az ukrán delegációban lévő forrásokra hivatkozva azt írja, hogy véget ért Donald Trump, Volodimir Zelenszkij és az európai vezetők eredetileg tervezett találkozója. A brit adó értesülései szerint az ukrán elnök továbbra is a Fehér Házban van, és további tárgyalásokat tart, de „valószínűleg más formátumban”.

Zelenszkij szóvivője a CNN-nek aztán arról beszélt, hogy a vezetők mindannyian az épületben maradtak, hogy folytassák a tárgyalásokat, „valószínűleg más formátumban”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem lehet tudni.

A BBC értesülései szerint közben lemondták Zelenszkij tervezett interjúját a Fox News hírtelevízióval.

Nem sokkal korábban a német Bild arról írt, hogy Trump megszakította az európai vezetőkkel tartott megbeszélést, hogy felhívja Vlagyimir Putyint. A Bild beszámolója szerint úgy tervezték, hogy folytatódik a találkozó a hívás után.

Hivatalos információt egyelőre nem lehet tudni.

A német Bild információ szerint Donald Trump amerikai elnök megszakította az európai vezetőkkel tartott megbeszélést, hogy felhívja Vlagyimir Putyint. A Bild beszámolója szerint a hívás után a találkozó folytatódik. Az információt a Bild helyszíni tudósítója, Paul Ronzheimer osztotta meg. Más forrás egyelőre nem erősítette ezt meg, de a Sky News és a Guardian is beszámolt róla a német lapra hivatkozva.

Nem sokkal később Laurence Norman, a Wall Street Journal újságírója is megerősítette, hogy Trump valóban felhívta Putyint. Egy uniós diplomata a Reuters hírügynökségnek szintén arról számolt be, hogy Trump megszakította az európai vezetőkkel folytatott tárgyalást, hogy felhívja Putyint. „A tárgyalások a telefonhívás után folytatódnak” – tette hozzá a diplomata.

Az amerikai elnök korábban azt mondta, hogy a washingtoni találkozók után fog beszélni az orosz elnökkel. (Bild, Reuters)

Egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzítette, hogy mit suttogott Donald Trump Emmanuel Macron francia elnöknek az európai vezetőkkel tartott többoldalú találkozó előtt. Az amerikai elnök azt mondta, hogy Putyin megoldást akar találni a háborúra. „Szerintem ő megállapodást akar kötni” – suttogta Trump Macronnak a Fehér Ház Keleti Szobájában. „Szerintem ő megállapodást akar kötni az én érdekemben, érted? Akármilyen őrültségnek is hangzik.” Trump arról is beszélt, hogy háromoldalú találkozót szervez Putyin és Zelenszkij között. Az amerikai elnök nyilvánosan kijelentette, hogy szerinte meg fog valósulni a tárgyalás. (CNN)

Az orosz külügyminisztérium hosszú közleményt adott ki az európai vezetők és Donald Trump amerikai elnök fehér házi találkozójára időzítve, amiben újra hangsúlyozták, hogy ellenzik NATO-katonák vezénylését Ukrajnába, az országnak adott biztonsági garanciák részeként – írta a New York Times. Az orosz külügy egyben Londont kritizálta, amiért ezt az ötletet támogatja.

Steve Witkoff, Trump különleges követe vasárnap a CNN-nek azt mondta, hogy Moszkva beleegyezett abba, hogy az európai országok és Washington olyan biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának, ami a NATO 5. cikkelyéhez hasonló. Az arról szól, hogy ha a NATO egy vagy több tagját fegyveres támadás éri, akkor az ellen közösen lépnek fel.

Az orosz külügyminisztérium jelezte, hogy kategorikusan elleneznek minden olyan megoldást, ami azzal jár, hogy NATO-országokból érkezett katonai egységek legyenek Ukrajnában.

A Zelenszkijjel tartott megbeszélésén Trump nagyon jó védelmet ígért Ukrajnának, és az amerikai katonák bevonását sem zárta ki. Konkrétumokat azonban nem árult el.

Donald Trump és Volodimir Zelenszkij tanácsadója egyaránt megosztottak egy képet, amelyen a két vezető négyszemközt beszélget egymással Ukrajna térképe előtt, mielőtt az európai vezetőkkel találkoztak volna. Dan Scavino, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese a X-en megosztott képhez azt írta: „Mielőtt átmentek volna a Fehér Ház Keleti Szobájában tartott többoldalú találkozóra az európai vezetőkkel.” Eközben Andrij Jermak, az ukrán elnök tanácsadója is megosztotta a képet Telegramján. A poszthoz ukrán és amerikai zászlókat, valamint egy kézfogást ábrázoló emojit fűzött.

Bár nem volt tervben, hogy az európai vezetőket Donald Trump az Ovális Irodába is meghívja, az amerikai elnök mégis közölte, hogy erre készül, mielőtt elhagynák a Fehér Házat – írta a CNN. A hírtelevíziónak egy kormányzati tisztségviselő azt mondta, a menetrendhez azért adhatják hozzá ezt a részt, mert „minden jól halad”.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az Ovális Irodában tartott találkozón a sajtó képviselői is jelen lehetnek-e majd, írta a CNN, és az sem, hogy ott pontosan mi is fog történni.

Az elterjedt vélekedés szerint Donald Trumpnál hízelgéssel lehet a legjobban célt érni, és az európai vezetők azt alkalmazzák is, és egymás után dicsérték az amerikai elnököt. Bár, ahogy a New York Times vezető diplomáciai tudósítója, Steven Erlanger megjegyezte, az európai vezetőktől érkező „dicséretlavina még nem mérhető ahhoz, amit Trump kabinetjétől lehet hallani, de láthatóan leckéket vettek hízelgésből”.

Giorgia Meloni közölte Trumppal, hogy neki köszönhetően megváltozott valami, Friedrich Merz német kancellár megköszönte, hogy utat nyitott pénteken a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó tárgyalások előtt, és Alexander Stubb is dicsérte a haladást, amit Trump elért az ukrajnai béketárgyalásokban, és Mark Rutte NATO-főtitkár is erről beszélt.

Emellett szinte mindannyian a biztonsági garanciák fontosságát hangsúlyozták, Trump saját szavait mondva vissza neki, közölve, hogy milyen fontos kijelentés volt tőle, hogy hajlandó részt venni a biztonsági garanciák biztosításában.

„Dicséret és kitartás” – a BBC észak-amerikai tudósítója, Anthony Zurcher így foglalta össze az európai vezetők tárgyalási stratégiáját.

Trump szerint Putyin hamarosan ukrán hadifoglyokat fog szabadon engedni. „Úgy gondolom, hogy Putyin elnök is szeretne tenni valamit” – mondta Trump az európai vezetőkkel tartott találkozó elején, és „igazán pozitív lépéseket” jósolt a lehetséges háromoldalú találkozót illetően. „Tudom, hogy több mint 1000 hadifogoly van, és tudom, hogy szabadon fogják engedni őket. Talán nagyon hamar, akár azonnal szabadon fogják őket engedni, ami szerintem remek” – mondta az amerikai elnök.

Trump azt is elmondta, hogy bár a tárgyalóasztalnál ülők mindannyian azonnali tűzszünetet szeretnének, miközben a tartós békén dolgoznak, jelenleg „ez nem lehetséges”. Mégis, szerinte a békeszerződés nagyon is elérhető. (Reuters)

A találkozó nyilvános része ezzel véget ért. Trump javasolta, hogy egy ideig zárt ajtók mögött tárgyaljanak, majd azt mondta, hogy visszatérnek az Ovális Irodába. Az amerikai elnök szerint a következő néhány hétben valamilyen megoldás születhet „Úgy gondolom, hogy Putyin elnök is szeretne megoldást találni, majd meglátjuk. Egy bizonyos időn belül, nem túl messze a jelen pillanattól, egy-két héten belül, megtudjuk, hogy megoldjuk-e ezt a kérdést, vagy folytatódik-e ez a szörnyű háború” – mondta.

(Reuters)

Emmanuel Macron francia elnök a tárgyalás előtt tett nyilatkozatában közölte, hogy "ennél az asztalnál mindenki békét akart, és felvetette, hogy nem három, hanem négyoldalú tárgyalásokat kellene tartani az ukrajnai békéről, amin Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij mellett Európát is képviselnie kéne valakinek.

Emellett jelezte, hogy szükséges lenne egy tűzszünetre, hozzátéve, hogy ezt az ötletet az összes vezető támogatja.

A biztonsági garanciákkal kapcsolatban közölte, hogy amikor arról beszélnek, az nem csak Ukrajnáról szól, hanem az egész európai kontinens biztonságáról.

Friedrich Merz német kancellár közölte, hogy a következő lépések lesznek a legbonyolultabbak, hozzátéve, hogy „nem látom, hogy a következő találkozó létrejön egy tűzszünet nélkül”. Közölte, hogy itt az idő arra, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinra.

Ezt azután közölte, hogy Trump arról beszélt, hogy a tűzszünetre egyelőre nincsen remény, de ha sikerülne elérni, az nagyszerű lenne.

Az európai vezetők egymás után, felváltva szóltak közvetlenül Trumphoz.

• Mark Rutte NATO-főtitkár: „Meg kell állítanunk a gyilkolást. Meg kell állítanunk Ukrajna infrastruktúrájának pusztítását. Ez egy szörnyű háború” – mondta, és megköszönte Trumpnak, hogy megkezdte a párbeszédet Putyinnal, ezzel „feloldva a patthelyzetet”.
• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: „Azért vagyunk itt, hogy önökkel együtt dolgozzunk Ukrajna igazságos és tartós békéjén, hogy véget vessenek a gyilkolásnak. Minden gyermeknek vissza kell térnie a családjához.” A Bizottság elnöke üdvözlte az amerikaiak által nyújtott biztonsági garanciát „Nagyon jó hallani, hogy a NATO ötödik cikkelyhez hasonló biztonsági garanciákon dolgozunk” – mondta.
• Giorgia Meloni olasz miniszterelnök: „Sok fontos témáról fogunk beszélni. Az első a biztonsági garanciák, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ez a háború nem fog megismétlődni, ami mindenfajta béke előfeltétele.” „Ha békét akarunk elérni, és ha igazságosságot akarunk garantálni, akkor ezt egységesen kell megtennünk” – mondta.
• Keir Starmer brit miniszterelnök: „Nemcsak Ukrajna biztonságáról van szó, hanem Európa és az Egyesült Királyság biztonságáról is, ezért olyan fontos ez a kérdés.”
• Alexander Stubb finn elnök: „Az elmúlt két hétben valószínűleg több előrelépést értünk el a háború befejezésében, mint az elmúlt három és fél évben összesen. Természetesen nekünk is megvannak a saját történelmi tapasztalataink Oroszországgal, és ha a jelenlegi helyzetünk pozitív oldalát nézzük, akkor 1944-ben találtunk megoldást, és biztos vagyok benne, hogy 2025-ben is képesek leszünk megoldást találni Oroszország agresszív háborújának befejezésére.”

(Reuters, Sky News)