Belgium veszi át az Európai Unió soros elnökségét, majd júliustól Magyarország következik

2024. január 1-jén Belgium hat hónapra átveszi Spanyolországtól az Európai Unió (EU) soros elnökségét. Az Unió soros elnökségét betöltő tagállamok 18 hónapig háromfős csoportokban, úgynevezett „triókban” dolgoznak együtt. A jelenlegi triót Spanyolország (2023. január-december), Belgium (2024. január-június) és Magyarország (2024. január-december) alkotja – írja az Agerpres nyomán a G4Media.

Belgium 13. alkalommal tölti be a soros elnökséget egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió válaszúthoz érkezett: az ukrajnai orosz agresszió következményeivel, a pandémiát követő hatásokkal, az energiaválsággal, a dezinformációval, a szélsőséges időjárási eseményekkel, a közel-keleti konfliktussal kell szembenéznie – olvasható a belga elnökség honlapján.

A belga elnökség hat tematikus területre fog összpontosítani, és különös figyelmet fordít majd az Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatás fenntartására. Támogatni fogja továbbá a 2024-2029-es stratégiai menetrend elfogadását, és előkészíti az Európai Unió jövőjéről szóló megbeszéléseket. Mivel a jelenlegi intézményi ciklus végéhez közeledik, az elnökség támogatni fogja a következő ciklusra való átmenetet.

Ami az általános ügyeket illeti, a belga elnökség folytatja a bővítéssel kapcsolatos munkát, és májusban az EU megünnepli története legnagyobb bővítésének (2004) 20. évfordulóját, amely mérföldkő az egység és a jólét szempontjából az egész kontinensen.

A belga elnökség egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzése az lesz, hogy nagyon erős politikai, gazdasági, katonai, humanitárius és jogi támogatást nyújtson Ukrajnának. A bel- és igazságügyek terén a migrációs és menekültügyi rendszer reformja, valamint egy rugalmas schengeni térség létrehozása lesz a legfontosabb prioritás.

„Védelem, megerősítés, felkészülés” – ez az ország szlogenje az EU Tanácsának elnökségére, amely tömören összefoglalja a 13. ciklus hat fő témáját (elkötelezettség egy biztonságosabb, erősebb és ellenállóbb Európa mellett, amely képes eligazodni a világpolitika összetett és gyorsan változó környezetében) – olvasható a belga miniszterelnöknek az elnökségi honlapon közzétett üzenetében.

Belgium volt az első uniós ország, amely 1958. január 1. és június 30. között a Tanács soros elnökségét töltötte be, és a közösségi építmény egyik alapító tagja volt. Azért Belgium volt az első ország, amely az elnökséget betöltötte, mert az ország neve „B” betűvel kezdődik, és a rotációs elnökség sorrendje a szerződések szerint ábécésorrendben volt.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége félévente váltakozik az EU-tagállamok között, amely időszak alatt az adott tagállam biztosítja a Tanácsban az EU napirendjének folyamatosságát, és elnököl a testület ülésein.

A soros elnökségi rendszert a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A trió hosszú távú célokat tűz ki, és közös napirendet készít, meghatározva a Tanács által 18 hónapos időszak alatt tárgyalandó főbb témákat és kérdéseket. E napirend alapján a három ország mindegyike elkészíti saját, részletesebb, hat hónapos napirendjét.

Az elnökségnek két fő feladata van: az ülések tervezése és lebonyolítása a Tanácsban és annak előkészítő szerveiben, valamint a Tanács képviselete a többi uniós intézménnyel való kapcsolattartásban.

Az ülések tervezése és lebonyolítása tekintetében az elnökség vezeti a hivatalos üléseket a Tanács különböző formációiban (a Külügyek Tanácsa kivételével), biztosítja, hogy a megbeszélések a Tanács eljárási szabályzatának és munkamódszereinek megfelelően zajlanak, valamint informális üléseket szervez Brüsszelben és a soros elnökséget betöltő országban.

Ami a képviseleti szerepét illeti, az EU elnöksége képviseli a Tanácsot a többi uniós intézménnyel, különösen a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolataiban, és feladata, hogy az úgynevezett háromoldalú egyeztetések vagy informális tárgyalási ülések, valamint az egyeztetőbizottság ülései révén megállapodásra törekedjen a jogalkotási ügyekben.

Statisztikailag az egy elnökség alatt tárgyalt jogszabályok az EU stratégiai menetrendjének kezdeményezéseitől függnek. Emellett félévente mintegy 500-700 jogalkotási javaslatot vizsgálnak meg.