Finnország NATO-tag: kétszeresére nőtt a szövetség határa Oroszországgal

Történelmi bővítéssel köszöntött be a NATO megalakulásának 74. évfordulója, miután tagjai sorába felvette Finnországot. A 31 tagúvá lett Észak-atlanti Szövetség bővítése ezzel nem ért véget, mert a török és magyar kormány nyilatkozatai ellenére belátható időn belül minden bizonnyal Svédország is a szervezet soraiba lép.

Finnország a második világháború vége óta semlegességi politikát követett – ahogyan tette a háborúkat több mint kétszáz éve elkerülő Svédország is –, ám az Oroszország által tavaly február 24-én Ukrajna ellen indított katonai invázió gyorsan megváltoztatta a finn társadalom és így a pártok hozzáállását a szövetségi rendszerben való részvétel gondolatához. A tagság 80 százalékos támogatottságot élvez Finnországban.

Kétszeresére nő a NATO–Oroszország-határszakasz

Vlagyimir Putyin a háborúval azt érte el, amit el akart kerülni: a NATO bővítését. Ezzel nemcsak a világtengerekre Oroszország északnyugati kijáratát jelentő Balti-tengeren csökken az orosz flotta mozgástere, de kétszeresére nő Oroszország és a NATO szárazföldi határa is: eddigi, 1317 kilométeres szakasza után – ez Norvégia, Észtország, Lettország és a kalinyingrádi exklávé révén Litvánia és Lengyelországgal közös határait jelenti – most további 1309 km-es szakasz jön létre a finn tagság révén.

„Ezzel nem kiprovokáljuk, hanem megelőzzük a további konfliktusokat” – mondta Jens Stoltenberg, utalva a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelyre, amely mától Finnországra is kiterjed.

A NATO főtitkára keddi sajtótájékoztatóján közölte, Oroszország már többször jelét adta, hogy kész erőt bevetni szomszédai ellen – így történt Grúziában 2008-ban a volt szovjet tagköztársasághoz tartozó, de lényegében szeparatista államként létező Dél-Oszétiában, amelyet Moszkva végül önálló országnak ismert el a hasonló helyzetű Abháziával együtt –, majd 2014-ben a Krím és Kelet-Ukrajna ellen, végül 2022-ben Ukrajna teljes megtámadásával – sorolta a NATO-főtitkár. Megjegyezte, hogy a csatlakozás nem jelenti, hogy tervben lenne állandó NATO-bázis felállítása az orosz határ közelében. Az sem valószínű, hogy bármilyen, nem finn NATO-haderő jelenne meg az országban. Ez csak Finnország hozzájárulásával lehetséges.

Magyarország, a vonakodó szövetséges

Finnország és Svédország egyszerre tervezett csatlakozni a szövetséghez, a két ország tavaly nyáron jelentette be szándékát. Október végéig 28 tag parlamentje támogatta a bővítést, ezt az EU egyetlen tagjaként Magyarország, valamit a NATO, létszámában második legnagyobb hadseregét adó Törökország nem tette meg.

A magyar kormány hozzáállása miatt a parlament március végéig nem döntött. Orbán Viktor a Fideszre osztotta a szerepet, amelyben a párt vált a csatlakozást lassító tényezővé – mintha önálló életre kelve saját véleményt fogalmazna meg a kormányfővel szemben.

Az aggályok eloszlatására Hende Csaba volt honvédelmi miniszter vezetésével küldöttség ment Svédországba és Finnországba – formálisan ezután vált lehetővé, hogy a parlament szavazzon a finn tagságról, miután azt addig nyíltan csak az ellenzék támogatta – a Mi Hazánk kivételével. A Fidesz frakciójának az volt a kifogása, hogy Finnország és Svédország kritizálta a jogállamiság magyarországi helyzetét.

Ezen végül valamilyen okból csak Finnország esetében emelkedett felül a kormánypárt. Ez egybeesett azzal, hogy Törökország is jelezte, kész ratifikálni a finn csatlakozást. Erre ott végül március utolsó napján került sor.

A svéd csatlakozás jóváhagyása azonban mindkét országban továbbra is várat magára: Ankara szerint Svédország kurd terroristákat rejteget. Magyar részről a kifogás kevésbé világos – hiszen a finn és svéd látogatáson részt vett Hende-féle küldöttség nem tett különbséget a két ország között, amikor megnyugtatónak mondott vizitről beszélt. A gyakorlatban csak annyi látszik, hogy a Fidesz a Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország ritmusát követi abban, kit támogat, és kit nem. (Bővebben ebben a cikkünkben írtunk a témáról.)

Mindez ellentétben áll azzal, hogy a már említett, Hende-féle delegáció látogatása idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tagságot támogató nyilatkozatot tett, megjegyezve, hogy a magyar légierő is svéd Gripenekből áll, és ezt az együttműködést fenn is kívánja tartani.

Kérdés, erre mikor kerül sor: a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón csak annyit mondott az időpontról, hogy a tervek szerint a parlament tavaszi ülésszakán ez várhatóan meg fog történni.

A NATO főtitkára keddi sajtótájékoztatóján nem nevezte meg Magyarországot, de utalt rá, hogy Svédország tagságához két ország parlamentjének ratifikációja hiányzik. Stoltenberg megjegyezte, hogy a svédek és a finnek meghívását a szövetségbe minden tagállam – tehát a most vonakodó Magyarország és Törökország is – támogatta.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára kitett heti programja szerint nemcsak a keddi miniszteri találkozót, hanem a finn csatlakozási ünnepséget is kihagyja. A külgazdasági és külügyminiszter aznap Bukarestben tárgyal energetikai, közlekedési és infrastrukturális ügyekről, valamint egyeztet az erdélyi magyarokkal. Szerdán már csatlakozik a NATO-üléshez Brüsszelben, ahogy többek között Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.

Stoltenberg üzent a Kremlnek

A csatlakozási ceremónia lezárását jelentő ünnepélyes zászlófelvonáson a NATO főtitkára Oroszországnak is üzent: „A NATO ajtaja mindenki előtt nyitva áll, azt erővel senki sem zárhatja be” – mondta Jens Stoltenberg, utalva a bővítést ellenző moszkvai kifogásokra. A főtitkár dicsérte a finn katonai potenciált és az ország hadiiparát is. Korábban a nap folyamán többször elmondta: Finnország biztonságosabb, a NATO erősebb lett a bővítéssel. A szövetséget összekötő érték a szabadság, demokrácia, jogállam védelme. „Mától szövetségesek vagyunk. Egy mindenkiért, mindenki egyért.” – mondta Stoltenberg.

A finn elnök rövid beszédében leszögezte: országának csatlakozása nem irányul senki ellen, továbbra is „kiszámítható északi ország” marad. Sauli Niinistö elmondta, hogy a bővítési folyamat még nem teljes, és reméli, hogy júliusban Svédország is csatlakozik a NATO-hoz.