Finnország NATO-tag: kétszeresére nőtt a szövetség határa Oroszországgal

2023. április 4. – 16:36

Finnország NATO-tag: kétszeresére nőtt a szövetség határa Oroszországgal
Pekka Haavisto finn külügyminiszter (b) átnyújtja hazája NATO-csatlakozásának ratifikációs okmányait a NATO letéteményes államát képviselő Antony Blinken amerikai külügyminiszternek Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k) jelenlétében a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán Brüsszelben 2023. április 4-én – Fotó: Johanna Geron / POOL / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Történelmi bővítéssel köszöntött be a NATO megalakulásának 74. évfordulója, miután tagjai sorába felvette Finnországot. A 31 tagúvá lett Észak-atlanti Szövetség bővítése ezzel nem ért véget, mert a török és magyar kormány nyilatkozatai ellenére belátható időn belül minden bizonnyal Svédország is a szervezet soraiba lép.

Finnország a második világháború vége óta semlegességi politikát követett – ahogyan tette a háborúkat több mint kétszáz éve elkerülő Svédország is –, ám az Oroszország által tavaly február 24-én Ukrajna ellen indított katonai invázió gyorsan megváltoztatta a finn társadalom és így a pártok hozzáállását a szövetségi rendszerben való részvétel gondolatához. A tagság 80 százalékos támogatottságot élvez Finnországban.

Kétszeresére nő a NATO–Oroszország-határszakasz

Vlagyimir Putyin a háborúval azt érte el, amit el akart kerülni: a NATO bővítését. Ezzel nemcsak a világtengerekre Oroszország északnyugati kijáratát jelentő Balti-tengeren csökken az orosz flotta mozgástere, de kétszeresére nő Oroszország és a NATO szárazföldi határa is: eddigi, 1317 kilométeres szakasza után – ez Norvégia, Észtország, Lettország és a kalinyingrádi exklávé révén Litvánia és Lengyelországgal közös határait jelenti – most további 1309 km-es szakasz jön létre a finn tagság révén.

„Ezzel nem kiprovokáljuk, hanem megelőzzük a további konfliktusokat” – mondta Jens Stoltenberg, utalva a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelyre, amely mától Finnországra is kiterjed.

A NATO főtitkára keddi sajtótájékoztatóján közölte, Oroszország már többször jelét adta, hogy kész erőt bevetni szomszédai ellen – így történt Grúziában 2008-ban a volt szovjet tagköztársasághoz tartozó, de lényegében szeparatista államként létező Dél-Oszétiában, amelyet Moszkva végül önálló országnak ismert el a hasonló helyzetű Abháziával együtt –, majd 2014-ben a Krím és Kelet-Ukrajna ellen, végül 2022-ben Ukrajna teljes megtámadásával – sorolta a NATO-főtitkár. Megjegyezte, hogy a csatlakozás nem jelenti, hogy tervben lenne állandó NATO-bázis felállítása az orosz határ közelében. Az sem valószínű, hogy bármilyen, nem finn NATO-haderő jelenne meg az országban. Ez csak Finnország hozzájárulásával lehetséges.

Magyarország, a vonakodó szövetséges

Finnország és Svédország egyszerre tervezett csatlakozni a szövetséghez, a két ország tavaly nyáron jelentette be szándékát. Október végéig 28 tag parlamentje támogatta a bővítést, ezt az EU egyetlen tagjaként Magyarország, valamit a NATO, létszámában második legnagyobb hadseregét adó Törökország nem tette meg.

A magyar kormány hozzáállása miatt a parlament március végéig nem döntött. Orbán Viktor a Fideszre osztotta a szerepet, amelyben a párt vált a csatlakozást lassító tényezővé – mintha önálló életre kelve saját véleményt fogalmazna meg a kormányfővel szemben.

Az aggályok eloszlatására Hende Csaba volt honvédelmi miniszter vezetésével küldöttség ment Svédországba és Finnországba – formálisan ezután vált lehetővé, hogy a parlament szavazzon a finn tagságról, miután azt addig nyíltan csak az ellenzék támogatta – a Mi Hazánk kivételével. A Fidesz frakciójának az volt a kifogása, hogy Finnország és Svédország kritizálta a jogállamiság magyarországi helyzetét.

Ezen végül valamilyen okból csak Finnország esetében emelkedett felül a kormánypárt. Ez egybeesett azzal, hogy Törökország is jelezte, kész ratifikálni a finn csatlakozást. Erre ott végül március utolsó napján került sor.

A svéd csatlakozás jóváhagyása azonban mindkét országban továbbra is várat magára: Ankara szerint Svédország kurd terroristákat rejteget. Magyar részről a kifogás kevésbé világos – hiszen a finn és svéd látogatáson részt vett Hende-féle küldöttség nem tett különbséget a két ország között, amikor megnyugtatónak mondott vizitről beszélt. A gyakorlatban csak annyi látszik, hogy a Fidesz a Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország ritmusát követi abban, kit támogat, és kit nem. (Bővebben ebben a cikkünkben írtunk a témáról.)

Mindez ellentétben áll azzal, hogy a már említett, Hende-féle delegáció látogatása idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tagságot támogató nyilatkozatot tett, megjegyezve, hogy a magyar légierő is svéd Gripenekből áll, és ezt az együttműködést fenn is kívánja tartani.

Kérdés, erre mikor kerül sor: a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón csak annyit mondott az időpontról, hogy a tervek szerint a parlament tavaszi ülésszakán ez várhatóan meg fog történni.

A NATO főtitkára keddi sajtótájékoztatóján nem nevezte meg Magyarországot, de utalt rá, hogy Svédország tagságához két ország parlamentjének ratifikációja hiányzik. Stoltenberg megjegyezte, hogy a svédek és a finnek meghívását a szövetségbe minden tagállam – tehát a most vonakodó Magyarország és Törökország is – támogatta.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára kitett heti programja szerint nemcsak a keddi miniszteri találkozót, hanem a finn csatlakozási ünnepséget is kihagyja. A külgazdasági és külügyminiszter aznap Bukarestben tárgyal energetikai, közlekedési és infrastrukturális ügyekről, valamint egyeztet az erdélyi magyarokkal. Szerdán már csatlakozik a NATO-üléshez Brüsszelben, ahogy többek között Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.

Stoltenberg üzent a Kremlnek

A csatlakozási ceremónia lezárását jelentő ünnepélyes zászlófelvonáson a NATO főtitkára Oroszországnak is üzent: „A NATO ajtaja mindenki előtt nyitva áll, azt erővel senki sem zárhatja be” – mondta Jens Stoltenberg, utalva a bővítést ellenző moszkvai kifogásokra. A főtitkár dicsérte a finn katonai potenciált és az ország hadiiparát is. Korábban a nap folyamán többször elmondta: Finnország biztonságosabb, a NATO erősebb lett a bővítéssel. A szövetséget összekötő érték a szabadság, demokrácia, jogállam védelme. „Mától szövetségesek vagyunk. Egy mindenkiért, mindenki egyért.” – mondta Stoltenberg.

A finn elnök rövid beszédében leszögezte: országának csatlakozása nem irányul senki ellen, továbbra is „kiszámítható északi ország” marad. Sauli Niinistö elmondta, hogy a bővítési folyamat még nem teljes, és reméli, hogy júliusban Svédország is csatlakozik a NATO-hoz.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!