Putyin megérkezett Minszkbe, ő és Lukasenko is kerülte, hogy Ukrajnáról beszéljenek

2022. december 19. – 08:28

frissítve

Putyin megérkezett Minszkbe, ő és Lukasenko is kerülte, hogy Ukrajnáról beszéljenek
Kijevi lakosok egy dróntámadás következtében leégett energetikai objektum közelében sétálnak 2022. december 19-én hajnalban – Fotó: Vladyslav Musiienko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Rendeletben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket, írja az MTI.

A jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást. Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg.

Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres arról beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „folytatódni fog”. Guterres hozzátette, „nem lát esélyt komoly béketárgyalásokra a közeljövőben”, írja a CNN.

Guterres újságírók előtt hétfőn kifejtette, „nincsenek optimista” forgatókönyvei a közeljövőre nézve Ukrajnában. „Hiszem, hogy a katonai összecsapás folytatódni fog”, mondta Guterres. A főtitkár „erősen reméli, hogy 2023-ra megszületik a béke”.

Az ENSZ a jövőben Ukrajna fekete-tengeri élelmiszer- és műtrágyaszállítását újraindító megállapodásra fog koncentrálni.

Oroszország hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatása előtt ismét iráni drónokkal támadta Ukrajna több megyéjét és a fővárost, tíz megyében és Kijevben szólaltak meg a légvédelmi szirénák, írja MTI.

Kijev megye egy hét alatt már harmadszor volt orosz támadás célpontja. A Sahíd típusú drónok támadásakor három ember megsebesült és kilenc ház megrongálódott – közölte Olekszij Kuleba, Kijev megye állami közigazgatási vezetője Telegram-csatornáján. A támadásoknak nem volt halálos áldozata, de több „létfontosságú infrastruktúrát” találat ért, a térségben megszakadt az áramszolgáltatás – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. A fővárost 23 iráni rakétával támadták, közülük 18-at lelőtt az ukrán légvédelem. Az áramszolgáltatás megszakadt Kijevben.

Putyin orosz és Lukasenko belarusz elnök a minszki csúcstalálkozó után tett nyilvános nyilatkozataiban kerülte Ukrajna vagy a háború említését, írja a CNN. Putyin elmondta, hogy Belarusz Oroszország legközelebbi szövetségese, hozzátette, arra számított, hogy a két ország közötti kereskedelem idén rekordot dönt, eléri a 40 milliárd dollárnak megfelelő összeget.

Lukasenko reményét fejezte ki, hogy „a Nyugat hallgat az értelem szavára majd”. A belarusz elnök a gazdasági kapcsolatokról is beszélt, mondván, „a közös munkának köszönhetően Oroszország és Belarusz le tudta küzdeni a szankciók nyomásának esetleges negatív következményeit”.

Megérkezett Vlagyimir Putyin Minszkbe, hogy tárgyaljon Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel. Az orosz elnök utoljára 2019-ben járt Minszkben.

Sokan attól tartanak, Putyin azért látogatja meg Lukasenkót, hogy nyomást gyakoroljon legközelebbi szövetségesére, hogy csatlakozzon egy új szárazföldi offenzívához Ukrajna ellen.

Az orosz hírügynökségeknek nyilatkozva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Belarusz Oroszország „első számú szövetségese”, de „ostoba és alaptalan koholmányok” azok a feltételezések, amelyek szerint Moszkva nyomást akar gyakorolni Minszkre, hogy csatlakozzon az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett háborúhoz.

(Guardian)

Egy orosz bíróság elrendelte egy aktivista pszichiátriai vizsgálatát, akit az Ukrajna orosz inváziójával kapcsolatos közösségi médiás bejegyzései miatt állítottak bíróság elé – írja a Radio Free Europe.

Aidar Khyzyrov védőügyvéd a lapnak azt mondta, hogy a baskíriai bíróság december 19-i végzése sérti védence, Raisa Boldova jogait. A rendőrség az év elején kezdett nyomozni a nő ellen, miután a közösségi médiában posztokat tett közzé az orosz támadásról. Boldovát az invázióról szóló hamis információk terjesztésével vádolják egy olyan törvény alapján, amelyet az orosz parlament nem sokkal az invázió kezdete után fogadott el.

Mint írják, az orosz hatóságok egyre gyakrabban alkalmaznak pszichiátriai kényszergyógykezelést másként gondolkodók és politikai aktivisták ellen.

A Budapest útjairól kivont, de tovább üzemeltethető autóbuszokat adományozott a BKV Ukrajnának – közölte a közlekedési társaság a Facebookon.

A 15 – öt szóló Volvo és tíz csuklós Ikarus – járművet hétfőn adta át Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója Balog Istvánnak, Ukrajna magyarországi ügyvivőjének.

Mint írják, nyár óta több megkeresés is érkezett a társasághoz Ukrajnából autóbuszok felajánlását kérve, de eddig a BKV nem rendelkezett működőképes, forgalomból kivonható járműtartalékkal. Mára viszont az autóbuszcseréknek köszönhetően több tovább üzemeltethető busz is felszabadult – ezeket adták most Ukrajnának.

„Együttműködve Ukrajna Magyarországi Nagykövetségével a járművek a megfelelő helyre kerülnek majd, illetve megkezdődhet a szükséges szerződések megkötése, amely procedúra után a buszok elindulhatnak új szolgálati helyükre”.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a BKV eddig is több alkalommal – melegedőbusszal vagy éppen humanitárius szállítmánnyal – segítette a szomszéd országot és a Magyarországra menekülő embereket.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

A GRU orosz katonai hírszerzés feltételezett kémjét leplezték le Ausztriában – írja az osztrák belügyminisztérium hétfői közleménye alapján az MTI.

Az orosz származású, 39 éves görög állampolgár apja egy volt orosz hírszerző, aki aktív korában Németországban és Ausztriában is állomásozott diplomataként. A kémkedéssel gyanúsított, de szabadlábon lévő férfi Oroszországban a GRU munkatársaként kapott speciális katonai kiképzést, és különböző országok diplomatáival és hírszerző szolgálataival állt kapcsolatban, röviddel Ukrajna orosz megtámadása előtt, az invázió idején pedig Moszkvában tartózkodott – derül ki a belügyminisztérium közleményéből.

Az osztrák hatóságok államtitkok elárulásával gyanúsítják. „Fennáll a gyanú, hogy a férfit információforrásként használták az osztrák lakosság körében, az országban és a sajtóban folyó külpolitikai, össztársadalmi és biztonságpolitikai vitákban, és az Ukrajna elleni támadás előestéjén a lehetséges külföldi reakciók felbecsülésére hívták Moszkvába” – írják.

Gyanúra ad okot az is, hogy a férfinak alig kimutatható jövedelme volt Ausztriában, ennek ellenére 2018 és 2022 között 65 külföldi utazást tett, és több ingatlant vásárolt Bécsben, Oroszországban és Görögországban is.

Az információcseréket konspiratív bécsi helyszíneken bonyolították le, ahol bizonyítottan orosz diplomatákkal is találkozott – olvasható a közleményben. A férfi ingatlanjainak átkutatásakor lehallgatóberendezés-kereső készüléket, golyóálló öltözetet, informatikai eszközein pedig 10 millió adatot találtak.

Az osztrák Btk. szerint hat hónaptól 5 évig terjedő börtönnel sújtható az Ausztria hátrányára végzett titkos hírszerzés.

A Tvorchi nevű popduó fogja képviselni Ukrajnát a jövő évi Eurovíziós Dalfesztiválon Liverpoolban. A szombati válogatót egy kijevi metróállomáson kialakított stúdióból közvetítették. Az állomást a februári orosz invázió óta óvóhelyként használják.

A válogató szervezői elmondták, azért döntöttek úgy, hogy a föld alatt rendezik meg az eseményt, hogy ne zavarják meg a légiriadók az adást. Bár a közönség néha hallhatta az elhaladó metrószerelvényeket, más tényleg nem zavarta meg a műsort.

A nyertes dalról és a jövő évi Eurovíziós Dalfesztiválról ebben a cikkben írtunk bővebben >>>

Az orosz dróntámadás „meglehetősen komoly” károkat okozott hétfőn Kijev térségében, a régióban három terület maradt áramellátás nélkül – közölte Olekszij Kuleba kormányzó.

A hajnali orosz támadás a kijevi régió energiaellátásának szempontjából kritikus fontosságú létesítményt is eltalált. Az ukrán légierő szerint az éjszaka folyamán a 35 iráni gyártmányú orosz drónból 30-at lelőttek. A kamikaze drónokat a jelentések szerint az Azovi-tenger keleti partjáról indították. A támadásban ketten sérültek meg, őket kórházban ápolják.

Hat napon belül ez a harmadik dróntámadás, amit az oroszok az ukrán főváros ellen indítottak.

Lángol egy energetikai létesítmény Kijevben a hajnali dróntámadást követően december 19-én – Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Lángol egy energetikai létesítmény Kijevben a hajnali dróntámadást követően december 19-én – Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Fotó: Sergei Supinsky / AFP
Fotó: Sergei Supinsky / AFP
Tűzoltó dolgozik az oltáson a hajnali támadás után Kijevben december 19-én – Fotó: Anadolu Agency / AFP / Getty Images
Tűzoltó dolgozik az oltáson a hajnali támadás után Kijevben december 19-én – Fotó: Anadolu Agency / AFP / Getty Images

A 24.hu-nak nyilatkozott az ukrán Melitopol polgármestere, akit a háború elején az oroszok elraboltak, és heteket töltött fogságban, mielőtt egy fogolycsere keretein belül kiszabadult. Ivan Fedorov azóta nagyrészt külföldön tartózkodik, és igyekszik meggyőzni a közvéleményt az ukránoknak nyújtandó segítség szükségességéről.

Fedorov is tagja volt annak az ukrán tisztviselőkből és civilekből álló delegációnak, amelyik december 14-én vehette át a „bátor ukrán népnek” adott Szaharov-díjat Strasbourgban.

Az ukrán küldöttség Strasbourgban, balról a harmadik Ivan Fedorov – Fotó: Frederick Florin / AFP
Az ukrán küldöttség Strasbourgban, balról a harmadik Ivan Fedorov – Fotó: Frederick Florin / AFP

A polgármester a 24.hu-nak elmondta, Melitopol jelenleg nem biztonságos, az ukrán-szimpatizánsokat szinte azonnal bebörtönzik az orosz erők, a városban ráadásul nincs semmilyen szolgáltatás, a gyógyszertárak bezártak, az orvosok többsége pedig elmenekült a megszállt területekről.

Az egyre keményebb megtorlás ellenére az ukrán lakosság nem tétlen, Melitopol az elfoglalt ukrán területek partizánközpontja.

„Az ellenállást nem lehet nyíltan vállalni, de meg lehet csinálni. Nagyon sok melitopoli állampolgár működik partizánként, jó kapcsolatuk van a hatóságokkal” – mondta erről Fedorov.

A szankciókról és Magyarország szerepéról a polgármester azt mondta: „Putyin egy terrorista. Mit lehet csinálni egy terroristával? Izolálni. Fegyverekkel, szankciókkal, kapcsolatokkal. Végső soron pedig meg kell büntetni. Minden fellépés fontos, a turistavízumok elvétele is, ezt Magyarországnak is meg kell tennie”.

Fedorov azt is megjegyezte, Orbán Viktor nem túl népszerű Ukrajnában.

„Azt gondolják az ukránok, hogy Orbán olyan őrült, mint Putyin.”

Fedorov nem érti, hogy mi áll Orbán oroszpárti politikája mögött, de szerinte nem csak a miniszterelnök felelőssége, hogy ez így alakult, ugyanis a magyarok választották Orbánt miniszterelnöknek.

„Most Orbán az önök miniszterelnöke, és a magyarok feladata, hogy ezzel kezdjenek valamit. Nem csak Orbán felelőssége ez az egész, hanem az egész magyar nemzeté” – mondta.

Viktor But orosz fegyverkereskedő, aki december elején egy nagy horderejű fogolycsere keretében szabadult ki az amerikai fogságból, szombaton az orosz erők által elfoglalt és illegálisan annektált Luhanszkba látogatott – írja a CNN.

But a kiszabadítása után először a Kremlhez hű ultranacionalista Liberális Demokrata Párt (LDPR) rendezvényén jelent meg, amikor csatlakozott is a szervezethez. Ezt követően több orosz állami televíziónak is nyilatkozott, és többek között arról beszélt, „teljes szívvel” támogatja Oroszország ukrajnai invázióját.

Leonyid Szluckij, az LDPR vezetője átadja a párttagsági igazolványt Viktor Butnak december 12-én Moszkvában – Fotó: Aleksandr Sivov / AFP
Leonyid Szluckij, az LDPR vezetője átadja a párttagsági igazolványt Viktor Butnak december 12-én Moszkvában – Fotó: Aleksandr Sivov / AFP

Az orosz állami média vasárnap számolt be arról, hogy But szombaton Ukrajnába látogatott. A kelet-ukrajnai Luhanszk városában az LDPR luhanszki szervezetének alapító rendezvényén járt.

A Moszkva által támogatott szeparatisták az elfoglalt területet Luhanszki Népköztársaságnak nevezik, amelyet sem Ukrajna, sem más nemzet nem ismer el Oroszországon és szövetségesén, Szírián kívül.

But beszédében elmondta, hogy örömmel látogatott el először Luhanszkba, és bizakodását fejezte ki, hogy a megszállt térségben „hamarosan béke lesz, és az emberek félelem nélkül élhetnek a jövőjükért” – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Leonyid Szluckij, az ultranacionalista LDPR vezetője elmondta, hogy kétszer is meg kellett változtatniuk az útvonalukat, de az nem volt opció, hogy lemondják a látogatásukat, mert „Donbász [az annektált területek] és Oroszország örökre összetartozik. Ide minden körülmények között el fogunk jönni”.

Vlagyimir Putyin hétfőn Belaruszba repül, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel tárgyaljon. Az orosz elnök látogatásának a célja az lehet, hogy nyomást gyakoroljon az országra, hogy csatlakozzon az Ukrajna elleni offenzívához, és új frontot nyisson északon – írja a Guardian.

Putyin utoljára 2019-ben tett látogatást Minszkben.

Alekszandr Lukasenko a háború kezdetén felvonulási területként biztosította az orosz elnöknek a volt szovjet tagországot – innen támadtak az orosz erők február 24-én Kijev felé –, de Belarusz hivatalosan nem vett részt az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban. Az Institute for the Study of War (ISW) szerint annak közvetlen jelei most nem láthatók, hogy Belaruszból az orosz erők ismét megindulnának, de az orosz és a belarusz védelmi miniszter december 3-i megállapodása a katonai együttműködés fokozásáról erre utal – írtuk korábban.

Alekszandr Lukasenko és Vlagyimir Putyin 2022. szeptember 26-án Szocsiban Fotó: Gavriil Grigorov / AFP
Alekszandr Lukasenko és Vlagyimir Putyin 2022. szeptember 26-án Szocsiban Fotó: Gavriil Grigorov / AFP

Október elején Lukasenko így beszélt a háborúról: „Ami az ukrajnai különleges katonai műveletet illeti, részt veszünk benne. Nem titkoljuk. De nem ölünk meg senkit. Sehová sem küldjük a hadseregünket. Nem szegjük meg kötelezettségeinket.”

Oroszország október közepén 9000 orosz katonát telepített Belaruszba, és több hadgyakorlatot is tartottak az országban. Múlt héten három orosz harci repülőgépet is telepítettek Belaruszba, szombaton pedig légiriadót léptettek életbe Ukrajna-szerte azután, hogy Belaruszban az orosz légierő vadászgépei emelkedtek a levegőbe.

Az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva azt írja az orosz hírügynökség, az Interfax, hogy az októberben Belaruszba vezényelt orosz csapatok taktikai hadgyakorlatokat fognak végrehajtani az országban.

A mintegy 9000 orosz katona azért érkezett Belaruszba, hogy „egy regionális alakulat részévé váljon”.

Az Interfax a minisztérium közleményét idézve azt írta: „Az alakulatok harcképességének és harckészültségének végső értékelését a parancsnokság az egyeztetés végső szakaszában – a taktikai gyakorlatok elvégzése után – fogja megadni”.

Az egyelőre nem ismert, hogy pontosan mikor és hol fogják elvégezni a gyakorlatokat.

A belarusz védelmi minisztérium októberben közölte, hogy 9000 orosz katona állomásozik majd az országban a határok védelmére létrehozott csapatösszevonás részeként. Alekszandr Lukasenko belarusz elnök azt mondta, hogy csapatait az orosz erőkkel együtt az ukrán határ közelébe telepítik válaszul az Ukrajna és a Nyugat felől érkező fenyegetésekre.

A brit hírszerzés október végén úgy értékelte a csapatmozgatás bejelentését, hogy csak az orosz-belarusz szolidaritás demonstrálását szolgálta, illetve kísérlet volt arra, hogy emiatt Ukrajna az északi határhoz irányítson át erőket. Később azt is írták, az oda vezényelt orosz katonák még a belarusz csapatokkal együtt sem tudnának olyan erőt alkotni, amely képes lenne számottevően sikeres új támadást végrehajtani Észak-Ukrajnában.

(Guardian)

Az orosz Wagner-csoport nevű katonai magánvállalkozás zsoldosai továbbra is jelentős szerepet vállalnak a kelet-donyecki régióban található Bakhmut körüli harcokban – közölte a brit védelmi minisztérium hétfői jelentésében.

A Wagner-csoportot egy Putyin-közeli orosz oligarcha, Jevgenyij Prigozsin alapította. Őt Putyin szakácsa becenéven ismerték a Kreml kulisszái mögött, aki a hatalom csúcsán előbb az étkeztetésért felelős bizalmi ember volt, később szürke eminenciásként netes trollhadsereget, majd valódi zsoldoshadsereget szervezett a Wagner-csoporttal.

A brit hírszerzés értesülései szerint a Wagner-csoport az elmúlt hónapokban olyan támadó taktikát dolgozott ki, ami kihasználja a gyorsan toborzott, és hiányosan kiképzett újoncok nagy számát. A harcosok valószínűleg olyan okostelefont vagy tabletet kapnak, amelyen műholdképeken látható a kijelölt előrenyomulási tengely és a támadási cél.

A parancsnokok viszont valószínűleg fedezékben maradnak, és csak rádión keresztül adják ki a parancsokat, a csapatok mozgásáról pedig kis pilóta nélküli repülőgépek vagy drónok videófelvételei tájékoztatják őket.

A szakaszok az előre megtervezett útvonalon való haladásra kapnak parancsot. A katonákat tüzérséggel támogathatják, de páncélozott járművek ritkábban kísérik őket. Azokat a Wagner-zsoldosokat, akik engedély nélkül eltérnek a támadási útvonaluktól, „valószínűleg gyors kivégzéssel fenyegetik” – áll a jelentésben.

A brutális taktika célja a brit hírszerzés szerint, hogy megóvja a Wagner értékes eszközeit, a tapasztalt parancsnokokat és a páncélozott járműveket – mindezt pedig a feláldozhatónak ítélt újoncok rovására teszik.

(Guardian)

Ukrajna fővárosát több drón támadás célpontjává tették hétfőn kora reggel – írja a Yahoo News a helyi hatóságok jelentése alapján. A támadás három nappal azután történt, hogy Oroszország a háború kezdete óta az egyik legnagyobb támadást intézte Kijev ellen.

A kijevi városvezetés a Telegram-fiókján közölte, hogy több mint 20 iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légtere felett, és legalább 15-öt lelőttek közülük. Hozzátették, hogy egy kritikus infrastruktúrát is eltaláltak az orosz támadók, de további részleteket erről nem közöltek.

  • Ukrán védelmi tisztviselők szerint Oroszország újabb offenzívát kíván indítani januárban.
  • Az ukrán kormányminisztérium megháromszorozza az úgynevezett „legyőzhetetlenségi központok” számát, amik menedékhelyként szolgálnak a lakosság számára.
  • A brit hírszerzés szerint a lakosságtól kértek az oroszok hangszereket, hogy zenészek javítsák az orosz katonák harci kedvét
  • A brit vezérkari főnök szerint folyamatos a kommunikáció Moszkvával, de jó lenne, ha ez a párbeszéd még erőteljesebb lenne
  • Moszkva tagadja, hogy meghosszabbítaná a sorkatonaság időtartamát
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a vb-döntőn szeretett volna üzenni, de a FIFA nem engedte levetíteni a stadionban a beszédet.
  • Szombaton közel hatmillió lakosnál kapcsolták vissza az áramot Ukrajnában, a vízellátás azonban még válságos
  • Vasárnap újabb 3 millió ember jutott ismét áramhoz
  • Zelenszkij kijelentette, hogy Bahmut ukrán kézen van, és a város védelme elsőbbséget élvez.

A vasárnapi hírfolyamunkat ide kattintva tudja visszaolvasni.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!