Dróntámadás ért egy délorosz olajfinomítót, a britek szerint Donyeckben 55%-ot veszítettek el az oroszok eredeti haderejükből

2022. június 22. – 08:27

frissítve

Dróntámadás ért egy délorosz olajfinomítót, a britek szerint Donyeckben 55%-ot veszítettek el az oroszok eredeti haderejükből
Egy férfi az utcai blokád romjai között Liszicsanszkban, Kelet-Ukrajnában június 21-én – Fotó: Anatolii Stepanov / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Kedden az oroszok előrébb nyomultak Kelet-Ukrajnában, elfoglalták a Szeverodonyeckhez közel, a frontvonalnál fekvő Toskivka falut.
  • A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok azt tervezik, hogy északról és délről közelítve körbevegyék Szeverodonyecket.
  • Az ukránok támadást indítottak a Kígyó-szigetek ellen.
  • Az orosz külügyminisztérium „nem diplomáciai, hanem gyakorlati” lépést lengetett be a Kalinyingrádot érintő litván blokádra adott válaszként.
  • Dróntámadás érte a legnagyobb dél-oroszországi olajfinomítót.

A háború kitörése óta az orosz kormányhoz köthető hekkerek több kiberkémkedési műveletet is végrehajtottak Ukrajnával szövetséges országok ellen – közölte a Microsoft egy szerdai jelentésében. A kutatók február 24. óta számos, ukrán szervezetek elleni kibertámadást vezettek vissza olyan hekkercsoportokhoz, amiket az orosz állam támogat. A Microsoft-jelentés szerint a kutatók azt is megállapították, hogy ugyanezek a csoportok 42 Ukrajnán kívüli országban 128 szervezetet is célba vettek.

Ukrajnán kívül az Egyesült Államok volt a legfőbb célpontja a behatolási kísérleteiknek, de a NATO többi tagországa is érintett. A jelentés szerint dániai, lettországi, litvániai, norvégiai és lengyelországi szervezetek is voltak a célpontok között. A támadásokból a NATO-hoz csatlakozni kívánó Finnország és Svédország sem maradt ki. „Úgy tűnt, hogy a célpontok többnyire kormányzati szervek voltak, bár voltak köztük agytrösztök, humanitárius csoportok és kritikus infrastruktúra-szolgáltatók is” – áll a jelentésben.

A Microsoft szerint a támadások az esetek mintegy 29 százalékában voltak sikeresek, és egyes esetekben adatlopásokhoz vezettek.

A washingtoni orosz nagykövetség nem reagált a Reuters megkeresésre. Moszkva a múltban tagadta, hogy külföldi kiberkémkedési küldetéseket hajtana végre, mondván, hogy ez „ellentmond az orosz külpolitika elveinek”.

(Reuters)

Olaf Scholz német kancellár megígérte Ukrajnának, hogy továbbra is támogatást nyújtanak az orosz invázió elleni küzdelemhez, beleértve a fegyverek szállítását is. „Ukrajna megkapja azokat a fegyvereket, amelyekre a háború jelenlegi szakaszában különösen szüksége van. Németország ma és a jövőben is szállítja a fegyvereket” – mondta a kancellár.

Scholz szerint Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben. „Európai szomszédként, a jog és a szabadság védelmezőiként, Ukrajna barátaiként és partnereiként kötelességünk, hogy lehetőségeink szerint támogassuk őket. Továbbra is hatalmas támogatást fogunk nyújtani Ukrajnának – pénzügyileg, gazdaságilag, humanitáriusan, politikailag és nem utolsósorban fegyverek szállításával” – mondta Scholz, hozzátéve: „amíg Ukrajnának szüksége van a támogatásunkra”.

(Süddeutsche Zeitung)

Vlagyimir Putyin orosz elnök a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) csúcstalálkozója előtt egy nappal arról nyilatkozott, hogy Moszkva azon dolgozik, hogy kereskedelmi forgalmát „megbízható nemzetközi partnerek, mindenekelőtt a BRICS-országok” felé terelje.

„Országaink vállalkozóinak nehéz körülmények között kell megküzdeniük a vállalkozásaik fejlesztésével, a nyugati partnerek figyelmen kívül hagyják a piacgazdaság alapelveit, a szabad kereskedelmet, a magántulajdon sérthetetlenségét” – mondta Putyin. Hozzátette: tárgyalásokat folytatnak indiai üzletláncok oroszországi megnyitásáról és arról, hogy növelni akarják a kínai autók arányát az orosz piacon.

„Az orosz olajszállítások Kínába és Indiába növekednek” – mondta Putyin, aki arról is beszélt, hogy Oroszország a BRICS-partnerekkel „alternatív nemzetközi átutalási mechanizmusokat” és egy „nemzetközi tartalékvalutát” fejleszt, hogy csökkentsék a dollártól és az eurótól való függőséget.

(Guardian, Interfax)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Európai Unió 27 tagállama támogatni fogja Ukrajna tagjelölti státuszát. Ukrajna hivatalos tagjelöltté válása lenne az első lépés az Európai Unióhoz való csatlakozás felé. Az unió vezetői várhatóan a június 23-án és 24-én tartandó csúcstalálkozón támogatják az ukrán pályázatot.

Múlt hét pénteken az Európai Bizottság kiadta a hivatalos véleményét Ukrajna EU-csatlakozási szándékáról: eszerint a Bizottság támogatja, hogy Ukrajnát hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országává nyilvánítsák. „Javasoljuk, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölt státuszt, azzal a feltétellel, hogy az ország számos fontos reformot hajt végre. Ukrajna egyértelműen elkötelezte magát az európai értékek és normák betartása mellett, és már a háború előtt elindult az EU felé vezető úton” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

(Sky News)

Moszkva városa átnevezte az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének hivatalos címét, ami ezentúl a „Donyecki Népköztársaság tér” lesz. Az amerikai nagykövetség a Bolsoj Devjatyinszkij út és a Konyushkovszkaja utca kereszteződésénél található, korábban nem volt külön neve ennek a közterületnek.

Az oroszok ezzel válaszolnak arra, hogy a háború kitörése után több városban is átnevezték azokat az utcákat és tereket, ahol az orosz nagykövetségek találhatók. Például a litván fővárosban, Vilniusban Ukrán hősök utcája, a lett fővárosban, Rigában pedig Független Ukrajna utca lett Oroszország külképviseletének címe. 2018-ban a washingtoni orosz nagykövetség előtti teret a meggyilkolt orosz politikusról, a Putyin-rendszer kritikusáról, Borisz Nyemcovról nevezték el.

"Donyecki Népköztársaság tér" feliratú táblát helyeznek el az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége előtt 2022. június 22-én – Fotó: Alekszej Kudenko / Szputnyik via AFP
"Donyecki Népköztársaság tér" feliratú táblát helyeznek el az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége előtt 2022. június 22-én – Fotó: Alekszej Kudenko / Szputnyik via AFP

„Az Egyesült Államok oroszországi nagykövetségének új hivatalos címe van” – áll a moszkvai városháza közleményében. Az új utcanevet állítólag a moszkvai hatóságok által szervezett online szavazáson választották ki, amelyen több mint 275 ezer ember szavazott. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nyilvánosan is támogatta a névváltoztatást.

(Euronews)

Magyarország és Görögország együttműködése fontos lesz az ukrajnai háború okozta globális válságok kezelésében, Görögországnak kulcsszerepe van a magyarországi földgázellátás diverzifikációjában is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Athénban, írja az MTI.

Szijjártó a görög külügyminiszterrel, Níkosz Déndiasszal tartott közös sajtótájékoztatót, ahol kiemelte, hogy a globális válságok okozta élelmiszer- és energiaellátás területén megjelenő problémák kezelésében is fontos szerepe van a görögöknek.

Szijjártó Péter hozzátette, Magyarország számára két reális forgatókönyv létezik a diverzifikációra, a kelet-mediterrán medencéből vagy az Azerbajdzsánból származó földgáz, és mindkét irányból kizárólag Görögországon keresztül történhet a szállítás, azonban ehhez is infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Mindaddig, amíg ez nincsen így, addig be kell látnunk, hogy az orosz vezetékes földgáznak nincsen alternatívája, és ezzel kell számolnunk a jövőben is" – vélekedett.

Robin Dunnigan, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának helyettes államtitkára a Napi.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy Oroszországnak nem sikerült elérnie a célját a háborúban, például „nem sikerült bevenni Kijevet, nem sikerült bábkormányt állítani az ország élére”.

Hozzátette: „Az EU nem fenyegeti Oroszországot, a NATO nem fenyegeti Oroszországot. Ez egy orosz narratíva, ami egyszerűen nem igaz.” Dunnigan kiemelte,

„addig állunk Ukrajna mellett, ameddig erre szükség van”.

Az államtitkár dicsérte emellett az EU-s szankciókat is, és arról, hogy amit az emberek éreznek, „az nem a szankciók, hanem Oroszország miatt van”. Dunnigan arról is beszélt, hogy az USA-nak már évtizedek óta kiemelt szempont „Európa energiaellátásának diverzifikálását támogatni, ez most, a korábbiakhoz mérten is sokkal fontosabb szemponttá lépett elő”.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk szerint jó dolog az EU-tagság, és 80 százalékuk támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat, írja az Európai Parlament szerdán közzétett Eurobarométer felmérése.

A felmérés szerint a tagállamok többségében a lakosság jó dolognak tartja hazája uniós tagságát – Litvánia, Málta, Észtország különösen támogató, a legnagyobb semlegesség pedig Szlovákiában és Görögországban van. Az európaiak 52%-ának általánosságban pozitív véleménye van az EU-ról, 12%-uk gondolja azt rossznak.

Magyarországon a válaszadók 60%-a gondolja jó dolognak az EU-tagságot, 5% szerint rossz, 32% semlegesen áll a témához. A megkérdezettek 46%-ában él pozitív kép az EU-ról (2%-kal kevesebb emberben, mint fél évvel ezelőtt).

Érdekes az is, hogy az EU-s szintnél kevésbé tartjuk fontosnak a szólásszabadságot, a női-férfi egyenjogúságot és az emberi méltóság védelmét. Fontosabb azonban nálunk a nemzeti identitások védelme és a mozgás szabadsága, míg a jogállamiságról és a demokráciáról az EU-s szinthez hasonlóan vélekedünk.

Az EU felméréséről hosszan és részletesen ebben a cikkünkben olvashat.

Dél-Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját dróntámadás érhette szerdán, hatalmas tűz lobbant fel utána az orosz hatóságok és a helyi média szerint, írja a Moscow Times.

A közösségi médiában közzétett felvételek szerint a drón a rosztovi régióban található Novosahtinszk finomító felé repül az ukrán határtól öt kilométerre. A létesítményben az ütközés után tűz ütött ki.

A lap azt írja, hogy a rosztovi régió kormányzója, Vaszilij Golubev szerint két drón maradványait találták később a finomító területén. Személyi sérülés nem történt. A TASZSZ orosz hírügynökség azt írja, az oroszok szerint ukrán drónról van szó. A háború óta az érzékeny orosz területeket ért támadások megszaporodtak, erről a jelenségről itt írtunk hosszan.

Az orosz külügyminisztérium is reagált Litvánia Kalinyingrádot érintő tranzittilalmára. Jelezték: az orosz reakció „nem diplomáciai, hanem gyakorlati” lesz, írja a Guardian. Maria Zakharova úgy fogalmazott, Moszkvában

„az egyik fő kérdés az volt, hogy a válasz kizárólag diplomáciai jellegű lesz-e. A válasz: nem.”

A litván vasúttársaság korábban arról értesítette az orosz régió vasútjait, hogy június 18-tól az Oroszország elleni európai szankciók miatt korlátozzák az orosz régiókból a régióba irányuló számos áru tranzitját. Ilyen áru a szén, a fém és különböző építőanyagok – mind olyasmi, aminek nagyjából a felét Kalinyingrádnak importálnia kell. A tranzitblokád jelentős válságkockázatot jelent Kalinyingrádnak, a város már Moszkva segítségét kérte az ügyben.

Tranzitoló vonatok Kalinyingrádban – Fotó: MTI/AP
Tranzitoló vonatok Kalinyingrádban – Fotó: MTI/AP

A Reuters jelentése szerint Zakharova nem részletezte, hogy Oroszország milyen gyakorlati intézkedéseket tervez Litvánia ellen. Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára kedden Kalinyingrádban járt, ahol kijelentette, hogy „Oroszország nem fogja válasz nélkül hagyni az ilyen ellenséges akciót. A következmények súlyos negatív hatással lesznek Litvánia lakosságára”.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése alapján folytatódnak a heves harcok, miközben "Oroszország célja, hogy az északon Izium, délen pedig Popasna felől bekerítse Szeverodonyeck környékét.

“Oroszország valószínűleg arra készül, hogy nagyszámú tartalék egységet telepítsen a Donbászba”

-írják. A minisztérium hozzáteszi, hogy az orosz hatóságok március 25. óta nem közöltek számokat az ukrajnai katonai áldozatokról. A britek szerint a Donyecki Népköztársaság orosz katonai vesztesége az eredeti haderő több mint felének, körülbelül 55%-ának felel meg.

Kedden 6314 ember érkezett Magyarországra az ukrán-magyar határszakaszon, a román-magyar szakaszon belépők közül 4097-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, írja az MTI az ORFK szerdai közlése alapján.

A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Vonattal 227 ember, köztük 80 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre hétfőn.

Korábban a zsarolóvírus-fenyegetések általában elkerülték Oroszországot, a háború óta azonban az ország a kibertámadások legkedveltebb célpontja lett, írja az MTI az ESET elemzése szerint. A háború óta megnőtt az amatőr zsaroló- és adattörlőprogramok száma, amelyek készítői gyakran a harcoló felek egyike mellett foglalnak állást, és a támadásokat személyes bosszúként állítják be.

Megjelentek a háborúban emellett a spam és az adathalász fenyegetések is. Már egyből február 24-e után is megnőtt a csalók száma, akik megpróbálták kihasználni az Ukrajnát támogató embereket, fiktív jótékonysági szervezeteket és adománygyűjtéseket indítva. Márciusban és áprilisban már tömeges spam-kampányokat indítottak Microsoft Word dokumentumok felhasználásával, ami miatt az észlelések száma 113-szorosára emelkedett 2022 első harmadában.

1941. június 22-én szállták meg Hitler csapatai a Szovjetuniót a második világháború alatt, erről a napról azóta is gyásznapként emlékezik meg Oroszország. Az évforduló alkalmából Putyin ma virágokat visz a kapcsolódó emlékművekhez, az orosz védelmi minisztérium pedig egy videót posztolt.

De nem is akármilyet: „akárcsak napjainkban, úgy 1941-ben is provokációkat készítettek elő a nácik, hogy lejárassák államunkat” – írta a védelmi minisztérium egy videóhoz, amely azt állítja, hogy a náci Németország propagandája alapján a nácik azt hazudták, hogy az oroszok templomokat és temetőket bombáztak. Az oroszok szerint mindezt azért mondták, hogy „igazolják inváziójukat”.

A gyásznaphoz vitathatatlanul kapcsolódtak a nácik, arról viszont itt írtunk, hogy az aktuális politizálásban mennyire átesett Oroszország annak a bizonyos náci lónak a túloldalára: gyűjtésünkben bemutattuk, hogy az orosz–ukrán háború témájában Oroszországnak bárki náci, aki nem ért vele egyet.

Közvélemény-kutatást készített az ukrán Rating Group Ukrajnában arról, hogy melyik külföldi politikus mennyire kedvelt az országban. Az eredmények alapján

  • Duda lengyel elnök és Boris Johnson a legnépszerűbb, hozzájuk a megkérdezettek 90 százaléka pozitívan áll;
  • jól teljesít Biden is 89 százalékkal, Nausėda litván elnök 73 százalékkal és Ursula von der Leyen 71 százalékkal;
  • leghátul Belarusz és Oroszország vezetői kullognak 5, illetve 2 százalékos arányokkal;
  • előttük pedig Orbán Viktor, akihez csak az ukránok 20 százaléka áll pozitívan.

A felmérés szerint az elmúlt két hónapban jelentősen javult a hozzáállás Scholz német kancellárral és Ursula von der Leyennel szemben – ugyanakkor Erdoğannal és Macronnal szemben romlott.

A felmérésben szó volt a háborúról is: az eredmények szerint az ukránok döntő többsége gondolja úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak Ukrajnában. 67 százalékuk szerint a győzelemhez még legalább fél vagy egy év is kellhet. 87 százalékuk támogatja, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.

(Rating Group, Hvg.hu)

Az ukrán hadsereg közölte, hogy légicsapásokat mért a Kígyó-szigetként is ismert Zmiinyi-szigetre, „jelentős veszteségeket okozva az orosz erőknek”. A hadsereg déli műveleti parancsnoka a Facebookon posztolt arról, hogy célzott csapásokat hajtottak végre a szigeten, írja a Guardian.

A parancsnok hozzátette, hogy a katonai művelet folytatódni fog. Több műholdfelvétel is bizonyítja, hogy a szigetet csapások érték, ezen a felvételen például egy megsemmisült torony látszik a sziget déli részén:

Fotó: – Maxar Tech/AFP/Getty Images
Fotó: – Maxar Tech/AFP/Getty Images

Az orosz seregnek sikerült valamelyest előrébb nyomulnia a kelet-ukrajnai régiókban – írja a Guardian.

Az orosz fegyveresek elfoglalták a Szeverodonyeckhez közel, a frontvonalnál fekvő Toskivka falut. Innen előrébb haladva az orosz erők elfoglalták a Szeverodonyecktől délre található Pidlisnét és Mjirna Dolinát, és a luhanszki régióban található Hirske település közelében is sikerült eredményeket elérniük.

Harkiv régióban szintén folytatódtak a harcok, aminek következtében hatan meghaltak Harkiv városában és környékén, valamint szintén hat ember meghalt Csuhuivban – közölte Oleg Szinegubov regionális kormányzó. Emellett hárman a délkeleti Zolocsivban vesztitették életüket.

  • Egyre több jel mutat arra, hogy Ukrajna hamarosan az Európai Unió tagjelöltje lesz, az uniós külügyminiszterek is támogatják ezt a lépést.
  • A tagjelöltségről kedden Orbán Viktor és Volodimir Zelesznkij telefonon is egyeztetett. Orbán a magyarok támogatásáról biztosította az ukrán elnököt.
  • Az ukrán titkosszolgálat két magas rangú tisztviselőt tartóztatott le kémkedés vádjával.
  • Több mint százmillió dollárért árverezték el Dmitrij Muratov Nobel-díját, a befolyt összegből ukrajnai menekült gyerekeket támogatnak majd.
  • Az oroszok szerint nem ők, hanem a Nyugat idézte elő a gabonaválságot, a számok azt mutatják, a mennyiséggel nincsen baj.
  • Putyin bejelentette, hogy Oroszország folytatja a fegyverkezést.
  • Ausztria nem kap elég orosz gázt, ezért újraindíthatnak egy szénbányát és egy erőművet.
  • Joe Biden amerikai elnök hamarosan Európába látogat, de Ukrajnába nem megy el, mert szerinte ez az ukránoknak is nehézségeket okozna.
  • Nyugati tisztségviselők szerint az orosz sereg a szegényebb régiókból próbál új katonákat toborozni, nemsokára tömeges mozgósítás jöhet.
  • Az Egyesült Államok „vehemensen” ellenzi az orosz álláspontot, miszerint az amerikai hadifoglyokra nem vonatkoznak a genfi egyezmények.

A háború 119. napjáról. Az előző nap összefoglalóját itt, ezen a linken tudja megnézni.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!