Zelenszkij a szeverodonyecki front közvetlen közelébe is ellátogatott vasárnap

• Ismét a frontra látogatott Volodimir Zelenszkij. Előbb a délkeleti Zaporizzsja régióban állomásozó csapatokat látogatta meg, majd a keleti fronton ellátogatott Bahmutba és Szoledar faluba, melyet a hétvége során komoly orosz légicsapások értek. Ezt követően pedig Liszicsanszkba is eljutott, melyet mindössze a Donyec folyó választ el Szeverodonyecktől, ahol az elmúlt napokban a legaktívabb a harctevékenység.
• Vlagyimir Putyin a Nyugatot okolja a nemzetközi élelmiszer- és energiaválságért. Az orosz elnök egy interjúban arról beszélt, hogy Moszkvának semmi köze az egész világot sújtó válsághoz. Szerinte az egész miatt Joe Biden amerikai elnök inflációt hozó Covid-segélycsomagja és az orosz földgázszállítási szerződések európai felmondása okolható.
• Újabb orosz tábornok halt meg Ukrajnában. Roman Kutuzov már a sokadik orosz tábornok, aki életét vesztette Ukrajnában a háború kezdete óta.
• Az osztrák kancellár EU-s előszobát hozna létre Ukrajnának, ami több mint az EU-val együttműködő államok státusza, de még nem teljes jogú uniós tagság. Az ukrán külügyminiszter ezzel szemben korábban arról beszélt, hogy Ukrajnának elege van az Európai Unióba való integrációjának „speciális megoldásaiból” és különálló modelljeiből, és teljes jogú tagságot akar.
• Ukrajna védelmi miniszterhelyettese arról beszélt, hogy országának szüksége van a nyugati országok folyamatos katonai segítségére Moszkva katonai hadjáratának leküzdése érdekében.
• Szertefoszlottak az ukrán vb-álmok. Mindössze egy mérkőzés választotta el az ukrán válogatottat attól, hogy szerepelhessenek az idei futball-világbajnokságon. Azonban Wales 1-0-ra győzött Cardiffban, és ezzel ők utazhatnak Katarba.

Vasárnap este a háború jelenlegi egyik legaktívabb frontjától néhány kilométerre járt az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szokásos esti beszédében kivételesen nem Kijevből, hanem a frontvonal közeléből jelentkezett be. Az elnök arról beszélt, hogy a nap folyamán a keleti és délkeleti front több pontján is járt, köztük Liszicsanszk városában, melyet mindössze a Donyec folyó választ el Szeverodonyecktől, ahol az elmúlt napokban a legaktívabb a harctevékenység.

Zelenszkij a nap folyamán először Zaporizzsjában járt, a délkeleti front közelében. „Kifejeztem támogatásom a katonáinknak és kitüntettem a legjobbakat” – fogalmazott videójában az elnök. „Találkoztam Mariupol lakóival, akiknek sikerült élve és gyermekeikkel együtt elhagyniuk a várost. Itt emberségesen és szívélyesen fogadták őket. A körülmények – láttam – ideiglenesek, de nem rosszak” – számolt be tapasztalatairól Zelenszkij.

Ezután az elnök kabinetfőnökével, Andrij Jermakkal együtt kelet felé vette az irányt. Ellátogattak a donyecki fronton Bahmutba és Szoledar faluba, melyet a hétvége során komoly orosz légicsapások értek. Ezt követően pedig a Szeverodonyeckkel határos Liszicsanszkba is.

„Büszke vagyok mindenkire, akivel találkoztam, akivel kezet fogtam, akivel szót váltottam” – mondta az elnök. „Hoztunk valamit a katonaságnak, de erről nem beszélhetek most részletesebben. Viszont mi is hoztunk tőlük valamit nektek, ami fontos. Bizalmat hoztunk tőlük és erőt” – fogalmazott Zelenszkij. „Egészséget kívánok nekik. És meghajlok a szüleik előtt. Győzelmet kívánok mindannyiunknak” – zárta beszédét.

Az Interpol kérésére őrizetbe vették Jevhen Jakovenko ukrán parlamenti képviselőt a moldovai határon – közölte a moldovai határrendészet vasárnap. Viorel Tentiu, az Interpol moldovai vezetője közleményében elmondta, hogy Jakovenko Fehéroroszországból érkező, vesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatos vádak nyomán került fel a listára.

Jakovenkót a parlament honlapján található információk szerint a donyecki régióból választották be az ukrán parlamentbe. Az ukrán és fehérorosz hatóságok egyelőre nem kommentálták az ügyet.

(Reuters)

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy interjúban arról beszélt, hogy Moszkvának semmi köze a világban fenyegető energia- és élelmiszerválsághoz, és ismét a Nyugat gazdasági és pénzügyi politikáját tette felelőssé az ilyen forgatókönyv kialakulásáért. Korábban több nyugati vezető, köztük Joe Biden amerikai elnök is Putyin ukrajnai invázióját okolta a válságért.

A Rosszija-1 állami tévécsatornának adott, pénteken készült és vasárnap teljes terjedelmében sugárzott interjújában az orosz vezető az Egyesült Államokat hibáztatta, amiért a koronavírus-járvány következményeinek leküzdésére „nagy összegeket injektált” a gazdaságába, ami inflációhoz és „kedvezőtlen helyzethez” vezetett az élelmiszerpiacon.

Putyin az élelmiszer- és energiapiaci válság másik okaként „az európai országok, és mindenekelőtt az Európai Bizottság rövidlátó politikáját” nevezte meg. „Az európaiak nem hallgattak a sürgős kéréseinkre, hogy megőrizzük az európai országoknak szóló hosszú távú földgázszállítási szerződéseket, és ők is elkezdték (felmondani a szerződéseket) [...] Ez negatívan hatott az európai energiapiacra: Az árak felfelé kúsztak.”

„Oroszországnak ehhez abszolút semmi köze”

– jelentette ki az interjúban.

(CNN)

Karl Nehammer osztrák kancellár vasárnap egy olyan köztes EU-s státusz létrehozását szorgalmazta Ukrajna és Moldova számára, ami több mint az EU-val együttműködő államok státusza, de még nem teljes jogú uniós tagság. Az úgynevezett „előkészítő tér” lehetővé tenné az országok számára, hogy elérjék az Európai Unió normáit, hasonlóan az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) vagy az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (EFTA) – mondta Nehammer.

„Jelenleg Ukrajna a politikai és területi túléléséért küzd. Minden erőfeszítésünk elsősorban az orosz agressziós háború befejezésére irányul. Egy ilyen fázisban a gyors teljes körű uniós csatlakozás amúgy sem lehet sürgető kérdés”. Nehammer szerint ki kell zárni az érzelmeket az Ukrajna uniós tagságáról folyó vitából, hozzátéve, hogy Ukrajna gyors csatlakozása „nem reális”.

Dmitro Kuleba külügyminiszter a múlt hónapban ezzel szemben arról beszélt, hogy Ukrajnának elege van az Európai Unióba való integrációjának „speciális megoldásaiból” és különálló modelljeiből, és teljes jogú tagságot akar.

(Reuters)

Ukrajna védelmi miniszterhelyettese arról beszélt vasárnap az ukrán médiában, hogy az országnak szüksége van a nyugati országok folyamatos katonai segítségére Moszkva katonai hadjáratának leküzdése érdekében. „Már egy elhúzódó háborúba léptünk, és folyamatos támogatásra lesz szükségünk” – nyilatkozta Hanna Maliar.

„A Nyugatnak meg kell értenie, hogy segítsége nem lehet egyszeri dolog, hanem olyasmi, ami a győzelmünkig tart”

– tette hozzá.

A hét elején az Egyesült Államok bejelentette, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket küldenek Ukrajnának egy 700 millió dolláros csomag részeként, amely magában foglal légtérellenőrző radart, további Javelin rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákat, tüzérségi lőszert és helikoptereket.

Oroszország válaszul arra figyelmeztetett, hogy az újabb katonai szállítmányokkal Washington azt kockáztatja, hogy közvetlenül is belekeveredik a Moszkvával való konfliktusba. Putyin vasárnap azt nyilatkozta, hogy ha a Nyugat szállítani kezdi Ukrajnának a megígért rakétakilövő rendszereket, új célpontokat támadnak majd az oroszok.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a délkeleti Zaporizzsja régióban meglátogatta a fronton állomásozó csapatokat – közölte vasárnap az ukrán elnöki hivatal. Egy héttel korábban az északkeleti Harkiv régióban tett hasonló látogatást.

„Szeretném megköszönni nagyszerű munkájukat, szolgálatukat, hogy mindannyiunkat, államunkat védik” – idézte Zelenszkijt a közlemény, hozzátéve, hogy egy perces néma csendet tartott az elesett katonákért.

Zelenszkij hivatala később közölte, hogy az elnök meglátogatott egy egészségügyi intézményt is a régióban, és beszélt az otthonaik elhagyására kényszerült emberekkel, többek között olyanokkal, akik Mariupolból kényszerültek elmenekülni, amely hetekig tartó ostrom után orosz kézbe került. Az elnök a helyszínen intézkedéseket ígért annak biztosítására, hogy minden otthonát vesztett ember megfelelő elhelyezést kapjon.

(Reuters)

Meghalt Roman Kutuzov tábornok, írja orosz forrásokra hivatkozva a Reuters. Az orosz tábornok haláláról többek között Alekszandr Szladkov, az orosz állami televízió riportere posztolt a Telegramon. Azt nem részletezte a bejegyzésben, hogy pontosan mikor és hol ölték meg Kutuzovot.

Kutuzov halálával tovább bővült a Moszkva által elszenvedett magas rangú katonai veszteségek sora. Kutuzov már a negyedik orosz tábornok, aki életét vesztette Ukrajnában a háború kezdete óta.

Mindössze egy mérkőzés választotta el az ukrán válogatottat attól, hogy szerepelhessenek az idei futball-világbajnokságon. Azonban nem volt szerencséjük, a csapat egyik legjobbja, Andrij Jarmolenko saját kapujába fejelt, a walesi kapuban pedig Wayne Hennessey bravúrokat bemutatva foszlatta szét az ukrán vb-álmokat.

A mérkőzés beszámolóját itt olvashatják.

Kritikussá vált az ivóvíz hiánya Mariupolban, közölte a város polgármesterének munkatársa. Petro Andrushenko szerint az emberek csak kétnaponta kaphatnak ivóvizet, akkor is regisztráció után, írja a CNN.

Mariupolban a több mint két hónapja tartó bombázások miatt olyan súlyosan megsérül az infrastruktúra, hogy a mai napig nem sikerült teljesen helyreállítani az alapvető szolgáltatásokat, mint például az áram, a gáz vagy a vezetékes ivóvíz.

Andrusenko azt mondta, hogy korábban is kevés víz állt rendelkezésre, azonban a helyzet romlott, és a jövőben a hőmérséklet emelkedése miatt még rosszabb lesz. Kiemelte, hogy a megszálló oroszok által biztosított víz csak nagyon idézőjelbe téve tekinthető ivóvíznek, forralás nélkül a normális életben egyáltalán nem lenne fogyasztható, és jelenleg nincs is min forralni, legfeljebb nyílt tűzön. „A valóság az, hogy az emberek úgy fogyasztják el, ahogy van, ami járványveszélyt jelenthet”.

A fertőzött vízen kívül járványokat okozhatnak a sekély sírhantban eltemetett holttestek, és a városban felhalmozódott szemét is. Andrusenko a kolerát, sőt még a vérhasjárványt sem tartja kizártnak, ez utóbbiban ezrek halhatnak meg, tekintve, hogy se gyógyszer, se kórházak, se laboratóriumok nem állnak rendelkezésre.

Varsóban szerveztek demonstrációt szombaton a magyar kormány ellen az orosz-ukrán háborúban folytatott politikájuk miatt, erről elsőként a 444 írt. A Gazeta Wyborcza beszámolójában kiemelik, hogy a performansz tulajdonképpen nem is egy tüntetés volt, hanem egy hatalmas buli, ahol a Barátság kőolajvezetéken keresztül folyó ukrán vért itták – legalábbis így hirdette meg az eseményt az Euromaidan Warszawa nevű szervezet.

„Nagyon jól fogjuk érezni magunkat és az ukránok csontjain fogunk táncolni, ahogyan azt tesszük már több mint három hónapja. Jó lesz! Lesz pénz! Ott lesz munkaadóm és kollégám, Putyin, és persze sok-sok vér! Minden, amit szeretünk! Várunk tisztelettel! – Üdv: Orbán Viktor”

– írták a szervezők az esemény leírásában. A szombat délutáni performansz során tényleg rengeteg vörös folyadék ömlött a varsói magyar nagykövetség elé – a Gazeta Wyborcza beszámolója szerint az egész utcát elárasztotta a borscs illata.

Orbán és Putyin egy-egy maszk formájában jelentek meg az eseményen, amin hasonló formában tette tiszteletét az uniós szankciók alól mentesült Kirill pátriárka is. A hangszórókból üvöltöttek a mulatós slágerek, köztük a miniszterelnökkel szelfiző Kis Grófo számai, a bulira pedig a nagykövetség munkatársai is felfigyeltek.

Amennyire vicceskedőre vette magát a performansz, legalább annyira komoly hozzászólások is érkeztek az azon részt vevőktől:

„Viccesnek néz ki ez most, de az a baj, hogy komoly dologról van itt szó. Nehéz elképzelni, hogy vannak nemzetek Európában, akiket nem érint meg az a tény, hogy embereket ölnek Ukrajnában. Inkább eljátszadoznak, jobban érdekli őket a pénz. Ez egy nagyon szomorú tüntetés, próbálom nem elbőgni magam”

– mondta a lengyel lapnak a Belaruszból elszökött Maria. Egy 17 éves odesszai diák, Viktor pedig úgy fogalmazott: „Kicsit ironikus volt ez a tüntetés, de inkább elborzasztó. Minden országot az emberi életek megmentése és a humanitárius segítségnyújtás kellene motiváljon, nem a pénz. Magyarország megbukott ezen a teszten, a pénzt és a vért választotta.”

Reagált az ukrán elnöki hivatal Kövér László szombati nyilatkozatára, írja a Gazeta.pl. Az Országgyűlés elnöke a Hír Tv-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „személyes, pszichés problémája” van.

„Az emberek mindig is bölcsek, és évszázadok óta tudják, hogyan reagáljanak a magyar Országgyűlés tiszteletlen elnökéhez hasonló »nempolitikusok« elfogadhatatlan és barbár kijelentéseire” – írta Facebook-bejegyzésében a kijevi elnöki hivatal helyettes vezetője, Andrij Szibiha, majd kiemelte: „Sok mondanivalója van annak, aki bűnös. A szamarat a füléről, a bolondot a csevegéséről ismered fel. Hosszú beszéd, rövid ész.”

Szibiha bejegyzéséről bővebben itt olvashat.

Spanyolország légvédelmi rakétákat és Leopard harckocsikat szállít Ukrajnának, ezzel fokozva az országnak nyújtott katonai támogatást – közölték kormányzati források az El Pais című napilappal vasárnap.

Spanyolország emellett a megfelelő alapkiképzést is biztosítja a harckocsik használatához. A képzés első részére Lettországban kerülne sor, ahová a spanyol hadsereg már 500 katonát telepített, a források szerint a második szakaszra pedig Spanyolországban kerülhet sor.

A spanyol védelmi minisztérium a Kijevbe szállítandó rövid hatótávolságú Shorad Aspide légvédelmi rakétákat egy fejlettebb rendszerre cserélte le.

Az El Paisnak nyilatkozó források szerint a támogatás bővítésének felajánlása akkor merült fel, amikor Pedro Sanchez miniszterelnök még áprilisban Ukrajnába látogatott és találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, de a művelet összetettsége miatt késedelmet szenvedett. Spanyolország eddig lőszert, egyéni védőfelszerelést és könnyűfegyvereket szállított Ukrajnának.

Az ukrán légvédelem lelőtt négy orosz rakétát, amelyek a dél-ukrajnai Mikolajiv városát célozták meg – közölte vasárnap az ukrán déli műveleti parancsnokság jelentése.

„Éjszaka, a tenger felől Dél-Ukrajnán keresztül indítottak támadást az oroszok Mikolajiv térsége ellen, az ukránok még a tenger felett lelőttek kettőt a rakéták közül” – áll a közleményben. Hajnalban pedig a mikolajivi régiót „ismét nagy erejű rakétatámadás” érte, ezek közül is leszedett két rakétát a légvédelem.

Oroszország megpróbálta visszaszerezni feladott pozícióit Mikolajiv egyes területein, de „súlyos veszteségeket szenvedett és visszavonult” – állítják az ukrán fegyveres erők.

(CNN)

Ferenc pápa vasárnapi nyilvános beszédében ismét felszólította a világ kormányfőit, hogy keressenek diplomáciai megoldást az ukrajnai háború befejezésére.

„Kérem, ne vigyék romlásba az emberiséget” – szólította fel a vezetőket a pápa a pünkösdi Regina Coeli ima után, a Szent Péter térre néző ablakból. „Folytassanak valódi tárgyalásokat a tűzszünetért és a fenntartható megoldásért. Hallgassák meg a szenvedő emberek kétségbeesett kiáltását” – tette hozzá.

Szombaton a pápa egy ukrán gyereknek azt mondta, szeretne Ukrajnába látogatni, és tárgyalni fog erről ukrán tisztviselőkkel. Ferenc szerdán arra hívta fel oroszokat, oldják fel az Ukrajnából származó búzaexport blokádját.

Párizs tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emírségekkel az orosz olajimport helyettesítéséről, amire kénytelen lesz Franciaország az orosz nyersolajra vonatkozó európai uniós tilalom bevezetése után – derül ki a nyilatkozatból, amit a Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter adott a Europe 1 rádiónak.

(via Reuters)

A kelet-ukrajnai Szlovjanszk városától északra fekvő területeken előrenyomultak az orosz katonák, miután a hadsereg "befejezte a csapatok átcsoportosítását" – közölte vasárnap az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Szlovjanszk város katonai közigazgatása szombaton közölte, hogy naponta több száz ember menekül onnan, az evakuálások száma a héten csaknem megduplázódott. Az ostrom alatt álló kelet-ukrajnai területeken az elmúlt 24 órában nyolc civil meghalt és 11 megsebesült.

Alekszandr Dvornikov orosz tábornok "azt a feladatot kapta, hogy június 10-ig vagy teljesen foglalja el Szeverodonyecket, vagy teljesen vonja ellenőrzése alá a Liszicsanszk-Bakhmut autópályát – mondta Szergej Hajdaj, a luhanszki területi katonai közigazgatás vezetője. Állítása szerint Liszicsanszk városában egy humanitárius segélyközpontot "teljesen elpusztítottak" az orosz lövések vasárnap.

(CNN)

Vlagyimir Putyin interjút adott a Rosszija-1 állami televíziós csatornának. Az orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy Oroszország újabb célpontokat fog támadni, ha az Egyesült Államok nagyobb hatótávolságú rakétákkal kezdi ellátni Ukrajnát – jelentette a TASZSZ hírügynökség.

„Ha szállítanak, akkor ebből levonjuk a megfelelő következtetéseket, és bevetjük a saját fegyvereinket, amelyekből van elég. Csapást mérjünk azokra a létesítményekre, amelyeket eddig még nem vettünk célba” – mondta Putyin. Az elnök arra reagált, hogy Joe Biden még kedden azt mondta, az Egyesült Államok
rakéta-sorozatvető rendszereket (MLRS) küldene Ukrajnának. Putyin szerint amúgy ez lényegében nem változtatna semmin, hiszen Kijevnek már korábban is voltak hasonló fegyverei, így csak pótolják a veszteségeket.

Korábban az orosz állami tévében is bemondták, hogy ha MLRS-eket küld Ukrajnába az Nyugat, azzal átlép egy vörös vonalat.

(via CNN)

Orosz légicsapások olyan harckocsikat és más páncélozott járműveket semmisítettek meg Kijev külvárosában, amelyeket európai országok bocsátottak Ukrajna rendelkezésére – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A közlemény valószínűleg ugyanazokra a robbanásokra utal, amelyek vasárnap hajnalban rázták meg az ukrán főváros két külső kerületét, és amelyben Vitalij Klicsko polgármester szerint infrastruktúra sérült. A támadásnak az eddigi információk szerint nincs halálos áldozata, de egy sérültet kórházban ápolnak.

(The Guardian)

Ma reggelig bezárólag 262 gyerek halálos áldozata és 467 sérültje van a háborúnak – közölte meg a Verhovna Rada ukrán parlamenti képviselő a Telegramján.

A valós szám mindazonáltal jóval magasabb lehet. Ukrajna Oroszország által megszállt és jelenleg is támadás alatt álló részein a helyi hatóságok gyakran arról számolnak be, lehetetlen eltakarítani a holttesteket az utcáról, hiánytalanul számba venni a megölt vagy megsebesült embereket.

A parlament közlése szerint 1938 oktatási intézményt rongáltak meg a bombázások, 182 pedig teljesen megsemmisült.

(The Guardian)

Szeverodonyeck városát fele-fele arányban ellenőrzik az ukrán és az orosz erők között – közölte vasárnap Szergej Gajdaj, a luhanszki régió kormányzója.

A Reuters jelentése szerint Gajdaj ezt az ukrán televízióban arról beszélt, korábban a város 70 százaléka az oroszok kezére került, de az elmúlt két napban sikerült őket visszaszorítani. Az állításokat egyelőre nem sikerült megerősítenie a hírügynökségnek, de a brit hírszerzés korábban közölte, hogy valóban hatásos az ukrán ellentámadás a városban.

Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalása az oroszoknak nagyon fontos cél, mert így tudnák elvágni a térségében védekező ukrán erők utánpótlási vonalait. Ennek érdekében jelentős haderőt vontak össze itt a keleti front többi részéből.

(via CNN)

Az ukrán atomerőműveket üzemeltető Energoatom közlése szerint “kritikusan alacsonyan” szállt el egy robotrepülő a Dél-Ukrajnai Atomerőmű fölött.

“Oroszország továbbra is fenyegeti az ukrán atomerőművek nukleáris biztonságát, és újabb nukleáris katasztrófával fenyegeti a világot – áll az Energoatom közleményében, amely ”nukleáris terrorcselekmény" elkövetésével vádolja az orosz hadsereget. Állításuk szerint hajnali 5 óra 30 perckor történt az eset, a robotrepülőgép, amely a dél-ukrajnai erőmű felett elszállt, valószínűleg Kijev irányába tartott, ahol hajnalban légitámadásokat jelentettek.

Oroszország több alkalommal is aggodalomra okot adó cselekményeket követett el ukrán atomerőműveknél a háború kitörése óta. Csapataik megszállták a csernobili, majd a zaporizzsjai erőművet, utóbbiért folyó harcok során az egyik épület meg is sérült, de szerencsére a reaktorblokkok nem. A létesítményt az orosz katonák jelenléte ellenére az ukrán szakemberek irányítják, egészen addig nem áll le, ameddig a működés feltételei biztosítva vannak. A napokban felmerült a tartalék alkatrészek hiányának problémája.

(CNN)

Az ukrán-magyar határszakaszon 6068 ember lépett be szombaton Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5056-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 243 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes, ezalatt kell okmányokat beszerezniük. Az ukrajnai háború elől szombaton 143 ember, köztük 69 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A háború kezdete óta már mintegy 700 ezer menekült érkezett Magyarországra, de hogy közülük hányan maradtak itt, arról nincs pontos adat.

Ukrajna ellencsapása a kelet-ukrajnai Szeverodonyeckben visszavetette az orosz támadás lendületét, amelyet korábban a jelentős katonai erőt a városhoz összpontosító hadművelettel nyertek az oroszok – tweetelte a brit védelmi minisztérium.

A britek hírszerzési jelentései alátámasztják az ukrán tisztviselők szombati állításait, miszerint erőik visszafoglalták a város egyes részeit.

Az orosz hadsereg jelentős katonai erőt vont össze a keleti front más részeiből annak érdekében, hogy a Szeverodonyeck és Liszicsanszk térségében védekező ukrán erőket bekerítsék és elvágják utánpótlási vonalaikat. Szeverdonyeck elfoglalásának azért van stratégiai jelentősége, mert ha az orosz hadsereg Liszicsanszkba is bevonul, átveheti a teljes ellenőrzést a luhanszki régió felett. A fontosabb Donyeck megyei városok, mint Szlovjanszk és Kramatorszk egyelőre ukrán kézen vannak.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte, hogy legalább egy embert kórházban ápolnak a vasárnap hajnali robbanások után. A polgármester az infrastruktúrát ért rakétacsapásokról beszélt, és azt is elmondta, hogy a támadásnak nincsenek halálos áldozatai.

(Al-Dzsazíra)

• Kigyulladt egy templom a kelet-ukrajnai Szvjatohirszknél, miután az ukránok szerint orosz találat ért egy kolostort, az oroszok az ukránokat vádolták a felgyújtásával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok pontosan tudták, mire lőnek, ki kellene zárni Moszkvát az UNESCO-ból.
• A helyi ukrán vezetés szerint az oroszok minden erejükkel, minden tartalék bevetésével azon vannak, hogy elfoglalják a kelet-ukrajnai Szeverodonyecket, ahol az ukrán erők sikeres ellentámadásról számoltak be. Az oroszok viszont egyes ukrán egységek visszavonulásáról beszélnek.
• Az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja azt mondta, addig nincs értelme tárgyalni Oroszországgal, amíg az orosz erőket vissza nem szorítják a lehető legközelebb az ukrán határ irányába, nem kapják meg a kért fegyvereket és nem erősítik meg az ukrán pozíciókat.
• Ferenc pápa azt mondta, hogy hamarosan találkozik ukrán tisztviselőkkel, hogy átbeszélje velük egy ukrajnai látogatásának lehetőségét. A 85 éves egyházfő fel akarja keresni Ukrajnát, de szerinte ehhez meg kell választani a megfelelő időpontot.
• Az Ukrajna melletti harcokhoz az országba érkező külföldi önkénteseket tömörítő Nemzetközi Légió Ukrajna Védelméért bejelentette egy német, egy holland, egy ausztrál és egy francia önkéntes halálát.

Kijev két kerületében helyi idő szerint vasárnap hajnalban több robbanások hangjára ébredtek a lakók. A CNN riportere megerősítette, hogy a főváros északkeleti részén sűrű füstoszlopok emelkedtek az égbe.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko Telegramon közölte, hogy Darnutszkij és Dnyiprovszkij kerületet érintették a robbanások. Azt írta, a szolgálatok már a helyszínen dolgoznak, részletesebb információkat pedig később közöl.

ami immár 102 napja indult Oroszország Ukrajna elleni inváziójával. A mai nap eseményeit ebben a percről percre tudósításban közvetítjük. A szombati események részletesen itt.