Ukrajna megnyerheti a háborút a NATO főtitkára szerint, Zelenszkij csődnek nevezte az oroszok hadműveletét

Közvetítésünk zárásaként összefoglaljuk, mi történt a háború 81. napján:

• Mariupolból menekülők hosszú konvoja érkezett meg Zaporizzsjába, jelentette hajnalban a Reuters.
• Kora reggel rakétatalálat érte a katonai infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai Lvivben. Az éjszaka leforgása alatt orosz jelentések szerint 140 ukrán célpontra mértek csapást.
• Oroszország szerint Ukrajna területéről lőttek egy határmenti orosz falura.
• Az ukrán erők jelentése szerint az oroszok kivonultak Harkiv környékéről.
• Oroszország washingtoni nagykövete szerint Moszkva titokban tárgyal az Egyesült Államokkal a háború leállításáról. Anatolij Antonov szerint Washington visszaküldené az orosz csapatokat a február 24. előtti helyükre, de a diplomata hozzátette, az oroszok nem kapitulálnak.
• Finnország kérvényezi a NATO-hoz való csatlakozást, jelentette be a finn államfő, aki szerint ezt Putyin meglepően nyugodtan fogadta. Később a svéd kormánypárt és a miniszterelnök is jelezte: Svédország is belépne a katonai szövetségbe.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról is beszélt, hogy szerinte Ukrajna megnyerheti a háborút.
• Elveszítheti gyerekei felügyeleti jogát az orosz állami tévében háborúellenes transzparenssel tiltakozó újságíró.
• Az Eurovízió szombati győztesei, a Kalush Orchestra bejelentette, hogy elárverezik a győzelmi szobrocskát, a bevételt pedig felajánlják az ukrán hadsereg egyik jótékonysági alapjának.
• Volodimir Zelenszkij az éjjeli beszédében csődnek nevezte az oroszok hadműveletét, és kiemelte: hiába próbálnak „erőt mutogatni” a megszállt területeken, az ukrán zászló ott marad majd.

„Bármilyen »kreatívak« is az oroszok Herszonban és Melitopolban, bármennyire is mutogatják állítólagos »erejüket« az Azov-tenger partján és Donbasz megszállt területein, csak ideiglenesen vannak ott. Az ukrán zászló, az ukrán törvény, és az ukrán élet ott fog maradni” – mondta vasárnap esti beszédében Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök a szokásos éjjeli üzenetében főleg a jövő heti terveiről beszélt: hogyan igyekszik minél több fegyvert és pénzügyi támogatást szerezni Ukrajnának, ami nemcsak az ország fenntartásához szükséges, de a háború utáni újjáépítéshez is.

„Dolgozunk az Oroszország elleni szankciók szigorításán is. Partnereink döntéseivel hétről hétre kell szűkebbre szabnunk Oroszország kapcsolatát a világgal. A megszállóknak érezniük kell, hogy a háborújuk költsége egyre csak emelkedik.”

Zelenszkij szerint próbálnak minél több figyelmet fordítani Ukrajna felé világszerte – ehhez a jövő héten egyrészt vezető amerikai egyetemek diákjainak küld majd videóüzenetet, másrészt ukrán egyetemistákkal is találkozik majd az elnök virtuálisan.

A diákok mellett folytatja Zelenszkij beszédsorozatát a világ parlamentjeiben is: a héten Luxemburg törvényhozása előtt szólal fel, és a jövőben több figyelmet szeretne fordítani az afrikai és az ázsiai országok felé. Emellett beszéddel készül Zelenszkij a május végi davosi Világgazadsági Fórumra is, amiben a háború utáni újjáépítésről szól majd.

A diplomácia mellett viszont elkerülhetetlen szerepe lesz továbbra is a harcoknak: „Készülünk Oroszország újabb támadási kísérleteire a Donbaszban, hogy valamilyen módon fokozzák mozgásukat Ukrajna déli részén.

A megszállók még mindig nem akarják beismerni, hogy zsákutcába kerültek, és az úgynevezett »különleges katonai műveletük« csődöt mondott. De eljön majd az a pillanat, amikor az ukrán nép rákényszeríti a megszállókat, hogy végképp megismerjék a valóságot.”

Amíg szükségük van rá, támogatnunk kell Ukrajnát – mondta vasárnap Annalena Baerbock német külügyminiszter. A NATO-külügyminiszterek berlini találkozója után Baerbock a Sky News szerint arról beszélt, Oroszország magatartása felér az 1997-es NATO-Oroszország egyezmény felrúgásával.

„El kell ismernünk, hogy ezt az okiratot Oroszország mondta fel egyértelműen, nem a NATO”

– mondta Baerbock a dokumentumról, amelyet még azért kötöttek meg 25 évvel ezelőtt Moszkvában, hogy bizalmat építsenek a két fél között, és korlátozzák egymás jelenlétét Kelet- és Közép-Európában.

Baerbock a finn és svéd NATO-csatlakozásról azt mondta, a két ország valójában már most is a szervezet része – csak „még nincs tagsági kártyájuk”.

A Guardian arról is beszámolt, hogy Baerbock Berlinben találkozott Liz Truss brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszterekkel, valamint Philippe Errerával, a francia külügyminisztérium politikai és biztonsági főigazgatójával.

Ukrajna tarolt a közönségnél, és simán nyerte meg az idei Eurovíziós Dalfesztivált. Azóta megjelent a Kalush Orchestra hivatalos videója a Mother Stefania című dalhoz. Az együttes a dalt minden ukrán anyának ajánlotta, aki átélte a háborút.

„Eddig 227 ukrán gyermeket öltek meg az orosz szörnyetegek, ennél is többen sérültek meg testileg és lelkileg. Ukrajna győzni fog. Minden gyermekért és minden anyáért.” – írják. A zenekar bejelentette, hogy elárverezi az első helyért járó szobrocskát, és a bevételt egy olyan jótékonysági alapnak ajánlja fel, amely az ukrán hadsereget segíti.

A legnagyobb orosz állami tévécsatorna élő adásában mutatott fel egy háborúellenes üzenetet tartalmazó transzparenst a csatorna egyik alkalmazottja még március közepén, meghekkelve az ukrajnai eseményeket sajátosan bemutató, hivatalos narratívát.

Marina Ovszjannyikova sorsa ezután vett néhány fordulatot:

• őrizetbe vették,
• ügyvédje sem tudta, mi van vele,
• 14 órás kihallgatása után előkerült, megbírságolták,
• nyilatkozott a BBC-nek,
• az orosz tévé elnöke szerint árulást követett el,
• elhelyezkedett a Die Weltnél.

Jelenleg Berlinben tartózkodik, és Putyin bukása előtt nem is szándékozik visszatérni Oroszországba.

Ott maradt azonban két gyereke (11 ill. 17 évesek), valamint az Russia Today-nél dolgozó férje is, aki most a Medúza szerkesztőjének posztja szerint nem hajlandó kiengedni hozzá a gyerekeket, akik közül a fiú amúgy is putyinista és árulónak tartja az anyját, a lánya viszont menne hozzá. A férfi az igazságszolgáltatáshoz fordult, így Ovszjannyikova elveszítheti a gyermekek felügyeleti jogát is.

„Megdöbbent” a finn elnök azon, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök nem látná őket szívesen a NATO-ban, de nem aggódik azon, hogy Törökország blokkolná Finnország csatlakozását a katonai szövetséghez. Sauli Niinistö finn államfő a CNN-nek nyilatkozott vasárnap, az interjúban pedig arról is beszélt, hogy fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök a csatlakozási szándék hírét.

„Tulajdonképpen meglepő volt, mennyire nyugodtan fogadta a dolgot. De a biztonságpolitikában szem előtt kell tartani, különösen Oroszországgal kapcsolatban, hogy mindig ébernek kell maradni – függetlenül attól, [Putyin] mit mond. De eddig úgy tűnik, nincsenek közvetlen problémáink ebből”

– emelte ki Niinistö.

Bár szerinte Oroszország nem fogja őket sem most, sem a jövőben megtámadni, azonban a politikai megosztottság Európában és világszerte egyszerűen nem hagy sok helyet a semlegességnek. Ráadásul Ukrajna lerohanása megmutatta, hogy az oroszok „készek megtámadni egy független szomszédos országot”.

A kormányzó szociáldemokrata párt után a svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson is felszólalt Svédország NATO-tagsága mellett, írja a Guardian.

„Holnap biztosítani fogom a Riksdag széles körű parlamenti támogatását a svéd tagsági kérelemhez, és ezt követően készen állunk a kormánydöntés meghozatalára”

– nyilatkozta vasárnapi sajtótájékoztatóján Andersson. A svéd kormányfő hozzátette: a NATO-csatlakozás az ország biztonságának az érdeke.

A svéd csatlakozás jelentőségéről és a miniszterelnök bejelentéséről itt olvashat bővebben.

Már 89 M-777-es típusú tarackot leszállított az Egyesült Államok Ukrajnának abból a 90-ből, amit a 800 millió dollár értékű támogatási csomagjának részeként küld – írja a Sky News az USA kijevi nagykövetségének tweetje alapján.

A bejegyzés szerint az ukránok már a frontra is küldtek több löveget, melyek egyikére az amerikaiak filctollal azt írták: „Amerikából szeretettel”.

Évtizedeken keresztül a szociáldemokraták voltak azok, akik ellenezték Svédország csatlakozását a NATO-hoz, most viszont a kormánypárt hivatalosan is szakított ezzel az állásponttal, írja a Sky News.

Az ukrajnai invázió óta ugyanis erőteljesen megnőtt a NATO-csatlakozást támogatók aránya, és ahogy arról írtunk korábban, a finnek után várhatóan a svédek is benyújtják a csatlakozási szándékukat. Ehhez vasárnap egy lépéssel közelebb kerültek, a svéd Szociáldemokrata Párt ugyanis arról tett közzé egy nyilatkozatot délután, hogy Svédországnak arra kell törekednie, hogy minél hamarabb csatlakozzanak az észak-atlanti katonai szövetséghez, írja a CNN.

Ann Linde svéd külügyminiszter történelminek nevezte a döntést, hozzátéve: az Ukrajna elleni orosz invázió nagyban rontotta Svédország és egész Európa biztonsági helyzetét.

Vasárnap a NATO külügyminisztereinek berlini találkozója után a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, „ajtajuk nyitva áll” Finnország és Svédország előtt. Bár pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök kritikusan beszélt a csatlakozás ötletéről, a vasárnapi találkozón a török külügyminiszter találkozott svéd és finn kollégájával, és a Reuters jelentése szerint mindketten arról biztosították a török minisztert, foglalkoznak majd Ankara aggodalmaival. A vasárnapi konferenciáról itt olvashat bővebben.

Egyre több ukrán tér vissza a hazájába: már öt napja többen lépnek be Ukrajnába, mint ahányan menekülnek onnan, írja az ukrán határvédelem vasárnapi jelentésére hivatkozva a Napi.hu. Szombaton a jelentések szerint csaknem 46 ezren érkeztek Ukrajnába.

Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta több mint 6,1 millió ember hagyta el Ukrajnát – közülük a legtöbben, 3,3 millióan Lengyelország felé. Közel 960 ezren utaztak Moldova és Románia irányába, 800 ezren Oroszországba, 595 ezren Magyarországra, 415 ezren Szlovákiába, sőt, 27 ezer ember még Belaruszba is átmenekült.

A visszamenekülők azonban az ország minden pontján megjelennek: már a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója is azt jelentette, hogy naponta mintegy kétezren térnek vissza a városba. Ukrán jelentések szerint a napokban adták fel az oroszok a harcot Harkiv körül, az 1,4 milliós nagyvárosban viszont a háború miatt sokan váltak hajléktalanná, így kiemelt probléma most a lakhatási válság megoldása.

Nem fogja blokkolni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását a török kormány – mondta vasárnap a NATO külügyminisztereinek berlini találkozója után Jens Stoltenberg. Az észak-atlanti szövetség főtitkára a Welt szerint azt mondta, „biztosan” közös álláspontra jutnak majd a tagállamok a két ország csatlakozásáról.

A vasárnapi találkozón a Reuters jelentése szerint a török külügyminiszter találkozott svéd és finn kollégájával, akik arról biztosították, foglalkoznak majd Törökország aggodalmaival.

Jens Stoltenberg a finn-svéd csatlakozás mellett arról is beszélt a vasárnapi konferencia után, hogy szerinte „Ukrajna megnyerheti ezt a háborút”, írja a CNN.

A vasárnapi konferencia eseményeiről itt olvashat bővebben.

Az orosz amerikai nagykövet, Anatolij Antonov az orosz állami tévében azt állította, hogy Oroszország „titokban tárgyal Amerikával a háború leállításáról”. Utalt emellett arra is, hogy a Kreml hierarchiája megosztott lett, „néhányan készek feladni a harcot és visszavonulni”, mondta.

A nagykövet, aki egyben Oroszország volt védelmi miniszter-helyettese, azt mondta, hogy

„az amerikaiak tárgyalásokba kényszerítik Oroszországot, de bizonyos feltételekkel. Úgy mint a katonai akciók leállítása, a csapatok visszavonása oda, ahol február 24. előtt voltak, és feltétel megbánni mindazt, amit tettünk”.

A diplomata ennek kifejtése után azt mondta, hogy Amerika „nem kap meg egy ilyesfajta kapitulációt. Soha!”

Az orosz csapatok kivonultak Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv környékéről, miután hetek óta támadták, írja az MTI az ukrán hadsereg közlése alapján.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy az orosz erők visszavonulnak az északkeleti Harkiv városából és az utánpótlási útvonalak őrzésére összpontosítanak, miközben aknavetős, tüzérségi és légicsapásokat indítanak a keleti Donyeck tartományban, hogy kimerítsék az ukrán erőket és lerombolják az erődítményeket. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna a háború új, hosszú távú szakaszába lépett'.

A háború úgynevezett második szakasza, az orosz erők Kijevből keletre összpontosulása óta Oroszország elfoglalt néhány, donyec-medencei települést és várost, köztük Rubizsnét, amelynek a háború előtt mintegy 55 ezer lakosa volt. Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az ukrán erők is előrelépést értek el keleten, az elmúlt napban hat várost vagy falut foglaltak vissza.

Az orosz szárazföldi erők rakétaerői és tüzérségi egységei az éjszaka folyamán mintegy 140 ukrán célpontra mértek csapást – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, írja az MTI.

Konasenkov szerint az orosz támadások hat harcálláspont mellett 150, az orosz kommunikáció szerinti „nacionalistát” semmisítettek meg. Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők az orosz propagandában „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta 165 repülőgépet, 125 helikoptert, 879 drónt, 306 légvédelmi rakétarendszert, 3098 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 381 rakétasorozatvetőt, 1525 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2934 speciális katonai járművet veszítettek.

Pár napja került ki az első videófelvétel arról, hogy orosz katonák fegyvertelen civileket lőnek hátba, ennek ellenére Mihail Mizincev, a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője ismét azzal vádolta meg az ukrán erőket, hogy „pajzsként használják a civileket”.

Emellett börtönlázadás szításával vádolta meg az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) vasárnap a TASZSZ-nak nyilatkozva Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye helyettes vezetője. Sztremouszov szerint a „provokáció” során az őrök az SZBU felbujtására kiengedték az őrizeteseket celláikból, de a lázadást az oroszok megakadályozták. Az incidens során egy őrizetes, aki szökni próbált, életét vesztette, és a személyzet „fele” is szétszéledt.

A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is, írja az MTI a NATO vasárnapi, berlini találkozójáról.

Szijjártó arról is beszélt, hogy „az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel”. Szijjártó azt mondta, ez az érdek márpedig az szerinte, hogy a háború „ne terjedjen tovább”.

Sauli Niinistö finn köztársasági elnök azt mondta, hogy Finnország kérvényezni fogja a NATO-tagságot, írja a Guardian. A finnek és svédek hosszú semlegesség után azért döntöttek úgy, hogy szeretnének csatlakozni a NATO-hoz, mert „nem akarnak Ukrajna sorsára jutni”. Cikkünk erről itt.

Egy lengyelországi repülőgép a repülési útvonalával felrajzolta az égre azt, hogy „make beer, not war”, azaz „sört készíts, ne háborúzz”. A gép Poznanból szállt fel, csaknem négy óra leforgása alatt repülte le a nagyjából 60 kilométeres mondatot – este pedig újra leszállt Poznanban.

(sky)

Egy orosz tisztviselő azt állítja, hogy megsérült egy ember, miután az ukrán erők egy határhoz közeli orosz falura lőttek. Belgorod régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov azt írta a Telegramon, hogy Sereda falut ukrán területről támadták meg, „egy civil megsérült, repeszek találták el”.

(sky news)

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint csak a szombati napon 5852-en jöttek Magyarországra az ukrán-magyar határon keresztül. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6605 ember érkezett Ukrajnából.

A beléptetettek közül a rendőrség 353 embernek állított ki ideiglenes
tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 132-en menekültek Budapestre vonattal szombaton, köztük 74 gyermek.

Az ukrán főügyészség jelentése szerint Ukrajna inváziójának kezdete óta 227 gyermek halt meg a háborúban, több mint 420 pedig megsebesült.

Az ügyészség emellett eddig összesen 11564 olyan esetet regisztrált, amely Ukrajna szerint háborús bűn, a háborús törvények megszegésére, vagy súlyos agresszió. 3627 olyan esetről ír az ügyészség által posztolt infografika, amely Ukrajna határainak megsértéséről szól, emellett összesen 82 olyan esetet regisztráltak, ahol valaki az agresszor államnak segített, vagy szabotálta az ukrán erőket.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország „valószínűleg szárazföldi erőinek egyharmadát” veszíthette el a háború kezdete óta. Hozzáteszik, hogy a Donbászban végrehajtott orosz offenzíva „veszített lendületéből”.

A minisztérium szerint a háború eleje óta, azaz 81. nap alatt Oroszországnak „nem sikerült jelentős területi nyereségeket elérnie”. A britek hírszerzése úgy látja, hogy az oroszokat egyre jobban korlátozza a gyenge harci morál, az alulteljesítő hatékonyság és a „leromlott képességek”.

„Oroszország nem valószínű, hogy drámai módon felgyorsítaná előrehaladási ütemét a következő 30 napban.”

-írták.

Rakéta talált el kora reggel néhány katonai infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai Lviv régiójában, mondta Lviv kormányzója. „Nincs információnk halottakról vagy sebesültekről”, tette hozzá Telegramon közzétett bejegyzésében Maxim Kozitsky. „A pusztítás mértékének felmérése folyamatban van” – mondta.

A kormányzó később azt is elmondta, hogy négy ellenséges rakéta találta el a régió egyik épületét, „az objektum teljesen megsemmisült”. Kozitsky szerint úgy tudják, senki sem kért orvosi segítséget, így információk alapján nincs áldozata a támadásnak.

Egy autókból és kisbuszokból álló nagy konvoj érkezett meg az oroszok által elfoglalt Mariupolból menekülőkkel a több száz km-re lévő Zaporizzsjába, írja a Reuters. A menekülőknek napokat kellett várniuk, hogy az orosz erők útnak engedjék a konvojt. Mariupol polgármesterének egyik tanácsadója korábban azt mondta, hogy a konvoj 500-1000 járműből is állhatott, és így a Mariupol környékéről eddig a legtöbb embert kimenekítő műveletről lehet szó. Azt azonban egyelőre nem tudni, pontosan hányan érkeztek meg Zaporizzsjába.

Egy 74 éves nyugdíjas férfi a Reutersnek azt mondta, hogy egy hónapon át élt egy pincében, miután a lakása megsemmisült a támadásokban. Egy rokona segített neki eljutni a 80 km-re fekvő, az oroszok által elfoglalt Bergyanszkba, és onnan vitték a konvojjal a 200 km-re található Zaporizzsjába. Nagyon kimerítőnek nevezte az egészet.

Ukrajna tarolt a közönségnél, megnyerte az idei Eurovíziós Dalfesztivált
Bejött a papírforma az idei Eurovízión, az előzetesen toronymagas esélyesnek tartott ukránok nyerték meg az idei dalfesztivált. A zsűri szavazatai után még az idén nagy meglepetésre esélyessé avanzsáló brit Sam Ryder állt az élen, az ukrán Kalush Orchestra pedig csak negyedik volt. A közönségszavazatokkal viszont élre törtek, és már megközelíteni sem tudták őket.

A 2022-es Eurovízión eredetileg 41 ország indult, ám Oroszországot februárban Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt kizárták. A Kalush Orchestra tagjai nem nagyon tudtak együtt próbálni, és csak külön engedéllyel utazhattak külföldre, hiszen a háborús helyzet miatt Ukrajna nem engedi a harcra fogható ukrán férfiaknak, hogy elhagyják az országot. Az egyik tag egyébként ennek ellenére otthon maradt, a fronton teljesít katonai szolgálatot. A torinói döntőben az előadásuk után Oleh Psziuk énekes azt mondta: „Kérlek, segítsetek Ukrajnának, Mariupolnak. Segítsetek az Azovsztalnak most.”

A szombat esti döntő előtt nem sokkal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy Facebookra kirakott videóban fejezte ki támogatását a folk-rap banda felé, és egyben buzdította egész Európát arra, hogy szavazzanak rájuk. Az eredmény bejelentése után pedig azt írta a Telegramján a BBC szerint: „Bátorságunk lenyűgözi a világot, zenénk meghódítja Európát.” Azt írta, megtesznek mindent, hogy egy nap majd egy szabad, békés, újjáépült Mariupolban fogadhassák az Eurovízió résztvevőit. Bővebben az Eurovízióról itt>>>

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos késő esti beszédében azt mondta, a Donbaszban a helyzet továbbra is nagyon nehéz. Szerinte lépésről lépésre kényszerítik majd arra az orosz erőket, hogy hagyják el az országukat és az ukrán vizeket is. Ukrajna támogatását a globális éhínség elleni küzdelemnek is nevezte. A Kijevben járó amerikai kongresszusi delegációtól pedig azt kérte, hogy vegyék fel Oroszországot a terrorállamok listájára.
• A Reuters szerint szombat éjjel egy autókból és kisbuszokból álló nagy konvoj érkezett meg az oroszok által az Azovsztal acélgyár kivételével elfoglalt Mariupolból menekülőkkel a több száz km-re lévő Zaporizzsjába. A menekülőknek napokat kellett várniuk, hogy az orosz erők útnak engedjék a konvojt.
• Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének egyik tanácsadója szerint helyi forrásaik alapján az oroszok arra készülhetnek, hogy megrendezett népszavazást tartsanak a terület Oroszországhoz csatlakozásáról, noha a rommá lőtt, a háború előtt 400 ezres településen maradt lakosok élelemhez és vízhez sem jutnak rendesen hozzá.
• Hszi Csi-ping kínai elnökhöz fordultak a mariupoli Azovsztal üzemben ragadt ukrán katonák családtagjai, arra kérték, segítsen kimenekíteni a gyár területéről a védőket, akiknek fogytán van az orvosi ellátmányuk, és szinte semmi élelmiszerük nem maradt. Törökország szombaton felajánlotta, hogy tengeri úton kihozná az utolsó védőket, de ehhez a gyárat folyamatosan tüzérséggel támadó Oroszország hozzájárulása is kell.
• A finn és a svéd külügyminiszter is találkozni fog a berlini NATO-találkozón török kollégájával, hogy egyeztessenek, miután Törökország ellenvetéseket fogalmazott meg Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Berlinbe érkezve több külügyminiszter is támogatásáról biztosította a finneket és svédeket.
• Pekka Haavisto finn külügyminiszer azt is kijelentette, hogy meg akarják őrizni a békét az orosz-finn határon. Korábban a finn elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, akit tájékoztatott az ország NATO-csatlakozási terveiről. Putyin azt mondta, hogy a semlegesség feladása „hiba” lenne.
• A G7-országok németországi találkozójuk végén jelezték, továbbra is elkötelezetten támogatják Ukrajna – és annak részeként a Krím – szuverenitását és területi egységét. Elítélték, hogy Putyin atomfegyverek bevetésével is fenyegetőzött korábban, és felszólították Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai gabonaexport blokádját. Annalena Baerbock német külügyminiszter azt is mondta, hogy Oroszországnak vállalnia kell a felelősséget a károkért, amit az ukrajnai inváziója okozott.
• Hatodára csökkent a háború következtében az ukrán búzaexport, írta egy ukrán lap. A tengeri szállítási kapacitás havi 6 millió tonna búza exportját tette lehetővé, kikötők híján most vonattal, majd a Dunán vízi szállítással jut el az ukrán búza a világpiacra, de így a kapacitás csupán havi egymillió tonna búza exportjára elegendő. Az ukrán búzaexport kiesése a kínálat szűküléséhez, így az élelmiszerek drágulásához vezet.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta meg a „kollektív Nyugatot”, hogy hibrid háborút indított Oroszország ellen. Lavrov szerint nem lehet megmondani, ez a hibrid háború meddig fog tartani, de a hatásait kivétel nélkül mindenki érezni fogja.