Háború- és Putyin-ellenes szalagcímek jelentek meg az egyik legnagyobb orosz hírportálon

Hazatért Kanadába a világ egyik legjobbjának tartott mesterlövésze, Wali, aki még márciusban utazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívására Ukrajnába, írja a Portfolio. A 40 éves mesterlövész Facebookon adott hírt erről, de a hétvégén megjelent vele egy interjú is a kanadai La Presse-ben, ahol azt mondta: csalódás volt számára a háború.

A Facebook-posztban hazatérését Wali családi okokkal magyarázta, de a kanadai lapnak adott interjújában arról is beszélt, hogy mindössze két lövést adott le a kiküldetése során. „Zelenszkij mindannyiunkat odahívott, de a terepen a tisztek teljesen tehetetlenek voltak. Nem tudták, mit kezdjenek velünk” – mondta a veterán mesterlövész.

Wali tapasztalatairól és érzéseiről bővebben itt olvashat.

Rövid, de a hidegháborúnál is hidegháborúsabb beszédében Putyin arról beszélt, hogy a Nyugat Oroszország gyengítésén dolgozott, felhasználva ellene a nemzeti feszültségeket, a nemzetközi terrorizmust – „de nem értek célt”.

„Ma Oroszország különböző nemzeteinek fiai testvérekként védik egymást az ellenséges golyóktól és repeszektől” – mondta a jelenleg Ukrajnában zajló fegyveres harcokról szólva az elnök.

„Azok, akik legyőzték a nácizmust a Nagy Honvédő Háborúban, példát mutattak nekünk. Dicsőség a hadseregnek, a győzelemért, Oroszországért, hurrá!”

Az Ukrajna elleni háborút ezzel a II. világháborúval – pontosabban a Szovjetunió német megtámadásától számított 1941–1945-ös, Oroszországban Nagy Honvédő Háborúnak nevezett időszakkal – állította párhuzamba.

Ezután felcsendült a himnusz, és megindult a katonai parádé, amelyet itt követhet:

Putyin már beszédének legelején a jelenlegi, Ukrajna elleni orosz katonai akciókra tért rá, amelyet Oroszországban nem lehet háborúnak nevezni, csupán különleges katonai műveletnek. Az elnök szerint Ukrajna nyíltan támadást készített elő,
Ukrajna „az atomfegyverek lehetséges bevetéséről beszélt”.
„Így elfogadhatatlan fenyegetéssel néztünk szembe határainknál.”
„Neonácik, banderisták elleni elkerülhetetlen összeütközéshez közeledtünk”, amit „nyugati támogatók” segítettek „a NATO felől érkező, Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal” – mondta az elnök. „Oroszország előzetes csapást mért, ez volt az egyetlen lehetséges megoldás” – igazolta Putyin az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz inváziót.

Megérkezett a Vörös térre Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök háborús veteránokkal fogott kezet – írta a Ria Novosztyi. Közben a védelmi miniszter, a kormányban más tárcák élén 30 éve folyamatosan jelen lévő Szergej Sojgu is megjelent a katonai parádén.

Mivel „erősen megfogyatkoztak” az orosz precíziós fegyverek, ezért „elöregedett” és „kevésbé megbízható” eszközökkel harcol Oroszország Ukrajnában, írja a brit védelmi minisztérium hétfő reggeli jelentése alapján a Sky News.

Precíziós csapások híján pedig a britek szerint mindenre lőnek az oroszok, amire csak tudnak. Bár Moszkva azt állítja, hogy mindent megtesznek a polgári áldozatok elkerülése érdekében, London szerint ez egyáltalán nem igaz:

„Oroszország intenzív és válogatás nélküli bombázásoknak vetette alá Ukrajna városait, szinte vagy teljes mértékben tekintet nélkül a civil áldozatokra.”

Az előző pár naphoz képest valamivel kevesebben, 12 051-en érkeztek vasárnap Ukrajnából Magyarországra az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint. Míg 5550-en közvetlenül a magyar–ukrán határról jöttek hazánkba, addig Románián keresztül 6501 ukrán menekült érkezett.

A rendőrség adatai szerint csak a töredékük, 721 ember érkezett vonattal Budapestre, köztük 253 gyermek.

Nyugat-Európa nagyhatalmaiban még megbíznak a magyarok, de az orosz–ukrán konfliktusban egyik féllel sem szimpatizálnak igazán. Ez derül ki a Medián hétfő reggel közzétett kutatásának eredményéből, amely a 444 megbízásából készült. Egy hasonló 2018-as felméréshez képest a magyarok még bizalmatlanabbak lettek a nemzetközi környezettel szemben.

Bár Oroszország reputációja nagyot zuhant a négy évvel ezelőtti eredményhez képest (a 100 pontos elfogadottsági skálán 48 helyett már csak 32 pontos az elfogadottsága), a másik háborús fél, Ukrajna megítélése is hasonlóan alacsony, 33 pontos. Pártpreferencia alapján viszont jobban megoszlik a helyzet: míg a Fidesz-szavazók 43 pontot adtak Oroszországnak és 24-et Ukrajnának, addig az ellenzék hívei csak 15 pontra értékelik szimpátiájukat Moszkva iránt, míg Kijev iránt 48-ra.

A felmérés szerint valamivel szimpatikusabb a magyaroknak Kína (47 pont), mint az Egyesült Államok (44 pont), míg Nyugat-Európa három nagyhatalma (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország) stabilan tartja magát 60 pont körüli értékekkel.

A Medián adatai szerint egyébként a fideszesek oroszpártisága leginkább a párt fiatal szavazóit jellemzi: a 18 és 39 év közötti fideszesek 65 százaléka szerint inkább Moszkva felé kéne orientálódni, nem Washington felé. Általánosan megfigyelhető, hogy minél idősebb egy korcsoport, annál kevésbé szimpatizál Oroszországgal.

A kutatás egy 1000 fős, országos reprezentatív mintán készült április 26. és 30. között, az eredményekről bővebben itt olvashat.

Idő kell Japánnak ahhoz, hogy fokozatosan kivonja az orosz kőolaj importálását – erről Kisida Fumio japán miniszterelnök beszélt a G7-ekkel való vasárnap esti egyeztetése után, írja a Guardian.

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő csoport vezetői vasárnap megállapodtak abban, hogy tovább fokozzák Oroszország gazdasági elszigetelését, és elkötelezettek az orosz energiafüggőség felszámolása mellett – többek között az orosz olaj importjának betiltásával.

„Ez egy nagyon nehéz döntés egy erősen energiaimporttól függő ország számára. De egy olyan időszakban, mint a mostani, mindennél fontosabb a G7-ek koordinációja” – mondta sajtótájékoztatóján a japán kormányfő, hozzátéve: egyelőre felmérik az orosz olajtól való függőségük helyzetét, majd fokozatosan tesznek lépéseket ennek leállítására.

Oroszország Japán ötödik legnagyobb olaj- és LNG-importőre. Igaz, április közepe óta nem érkezett orosz olajszállítmány a szigetországba, és az elmúlt hónapban harmadával kevesebb hordónyi olajat importáltak, mint egy évvel korábban.

A szabad világ szemében egyértelmű, hogy Ukrajna áll a jó oldalon ebben a háborúban, „és Oroszország veszíteni fog, mert a gonosz mindig veszít”, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos késő esti beszédében vasárnap.

Azt mondta, hogy az ukrán luhanszki régióban található Bilohorivka falu ellen szombaton elkövetett orosz légicsapásban közel 60 ember halt meg. „Civilek, akik a támadások elől bújtak el az iskolában”, amit célzott csapás ért. A teljes beszédről a cikkünket itt olvashatják.

Putyin februárban úgy indította el csapatait Ukrajnába, hogy arra számított, május 9-én a győzelem napi beszédében már bejelentheti a kijevi kormány teljes bukását. Egyelőre úgy tűnik, legfeljebb Mariupol megszerzését nevezheti a háború helyett „speciális katonai műveletnek” nevezett offenzíva eddigi legnagyobb sikerének.

Többen is spekuláltak arról, hogy a moszkvai parádén Putyin bejelentheti, hogy hadat üzen Ukrajnának, mások inkább egy Nyugatnak szóló végítéletszerű figyelmeztetést valószínűsítenek. A hétfői események jelentőségéről, és a várható forgatókönyvekről itt olvashat bővebben.

• Az ENSZ bejelentette, hogy a mariupoli acélműből evakuáltak konvoja megérkezett az ukrán ellenőrzés alatt lévő Zaporizzsjába, a művelet során több mint 170 embert mentettek ki az ENSZ és a Vöröskereszt felügyelete alatt. Így már 600 fölé emelkedett a Mariupolból evakuáltak száma.
• Az oroszok szerint nyugati fegyverszállítmányt semmisítettek meg Kelet-Ukrajnában. Korábban az ukrán fegyveres erők bejelentették, hogy sikerült megakadályozniuk az oroszok áttörését több helyszínen, de az ukrán luhanszki régió kormányzója szerint orosz tüzérségi támadás érte Liszicsanszknál az olajfinomítót.
• Jill Biden amerikai first lady váratlan látogatást tett Ukrajnában: Ungváron találkozott Zelenszkij feleségével egy iskolaépületben. Nem sokkal később kiderült, hogy Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau is Ukrajnába utazott, ő a Kijev melletti Irpinyt is felkereste.
• A G7-országok vezetői Volodomir Zelenszkij ukrán elnök részvételével tartottak tanácskozást, ami után közleményt adtak ki. Ebben azt ígérték, hogy tovább fokozzák Oroszország gazdasági elszigetelését és a Vlagyimir Putyin elnököt támogató orosz elit elleni lépéseket.
• Az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be, először szankcionálják az európai gázüzleteket elszámoló Gazprombank vezetőit is, valamint szankcionálnak három orosz tévéadót is.
• Feketelistára került 2600 orosz és belarusz katona, akik nem kaphatnak ezentúl vízumot. A kitiltottak között vannak azok is, akikről azt feltételezik, hogy Bucsában szolgáltak, és részt vehettek az ott történt háborús bűnökben.
• Bonóék egy óvóhelynek használt metróállomáson léptek fel Kijevben. A U2 Twitterére Bono és The Edge írta ki, hogy Zelenszkij meghívta őket Kijevbe, hogy lépjenek fel az ukrán nép iránti szolidaritás jegyében.
• A berlini rendőrség elkobzott a felvonulóktól egy ukrán lobogót, mivel korábban a város úgy határozott, hogy a második világháború végéről megemlékező összejövetelekre semmilyen zászlót nem szabad vinni. Ezt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hibának nevezte.
• Bulgária nem fogja támogatni az Európai Unió új szankciós csomagját Oroszországgal szemben, ha nem kapnak felmentést, mondta Asszen Vasziljev bolgár miniszterelnök-helyettes. A Reuters szerint azt mondta, az álláspontjuk világos, ha más országok kaphatnak haladékot a tervezett olajembargó esetében, akkor ők is azt akarnak. Hozzátette, hogy a Fekete-tenger partján fekvő burgaszi olajfinomítót időbe telne felkészíteni a váltásra.

A vasárnapi eseményekről itt olvashatja tudósításunkat percről percre.