Újabb 170, az Azovsztalból kimentett ember érkezett meg Zaporizzsjába, az USA a Gazprombank vezetőit is szankcionálja, Jill Biden váratlanul Ungvárra látogatott

2022. május 8. – 07:32

frissítve

Újabb 170, az Azovsztalból kimentett ember érkezett meg Zaporizzsjába, az USA a Gazprombank vezetőit is szankcionálja, Jill Biden váratlanul Ungvárra látogatott
Jill Biden amerikai és Olena Zelenszka ukrán first lady ölelkeznek Ungváron, egy iskola épületénél vasárnap délután – Fotó: Susan Walsh / Pool via Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az ENSZ bejelentette, hogy a mariupoli acélműből evakuált 170 ember konvoja megérkezett az ukrán ellenőrzés alatt lévő Zaporizzsjába. Így már 600 fölé emelkedett a Mariupolból evakuáltak száma.
  • Még mindig 100 ezer ember él Mariupolban, ők csak orosz engedéllyel mozoghatnak a városon belül, mondta a polgármester. Az Azov-ezred katonái a végsőkig kitartanának az Azovsztal acélgyárban.
  • Az Egyesült Államok a G7-tagországok virtuális találkozójával egyidőben újabb szankciókat jelentett be, három orosz tévéadó mellett először szankcionálják a Gazprombank vezetőit is. Feketelistára került 2600 orosz és belarusz katona, akik nem kaphatnak ezentúl vízumot.
  • Vasárnap délelőttig a hatóságok két holttestet találtak, miután az oroszok lebombáztak egy Luhanszk megyei iskolát, amelynek pincéjében 90 ember keresett menedéket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később azt mondta, közel hatvanan haltak meg.
  • Szombaton sűrű füst szállt fel a Kígyó-sziget orosz állása felől, ez műholdképekből derült ki. A füstről vasárnap Ukrajna és Oroszország egyaránt a saját sikereként nyilatkozott.
  • Jill Biden amerikai first lady váratlan látogatást tett Ukrajnában: Ungváron találkozott Zelenszkij feleségével egy iskolaépületben. Nem sokkal később kiderült, hogy Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau is Ukrajnába utazott, ő a Kijev melletti Irpinyt kereste fel.
  • Az ENSZ bejelentette, hogy a mariupoli acélműből evakuáltak konvoja megérkezett az ukrán ellenőrzés alatt lévő Zaporizzsjába, a művelet során több mint 170 embert mentettek ki az ENSZ és a Vöröskereszt felügyelete alatt. Így már 600 fölé emelkedett a Mariupolból evakuáltak száma.
  • Az oroszok szerint nyugati fegyverszállítmányt semmisítettek meg Kelet-Ukrajnában. Korábban az ukrán fegyveres erők bejelentették, hogy sikerült megakadályozniuk az oroszok áttörését több helyszínen, de az ukrán luhanszki régió kormányzója szerint orosz tüzérségi támadás érte Liszicsanszknál az olajfinomítót.
  • Jill Biden amerikai first lady váratlan látogatást tett Ukrajnában: Ungváron találkozott Zelenszkij feleségével egy iskolaépületben. Nem sokkal később kiderült, hogy Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau is Ukrajnába utazott, ő a Kijev melletti Irpinyt is felkereste.
  • A G7-országok vezetői Volodomir Zelenszkij ukrán elnök részvételével tartottak tanácskozást, ami után közleményt adtak ki. Ebben azt ígérték, hogy tovább fokozzák Oroszország gazdasági elszigetelését és a Vlagyimir Putyin elnököt támogató orosz elit elleni lépéseket.
  • Az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be, először szankcionálják az európai gázüzleteket elszámoló Gazprombank vezetőit is, valamint szankcionálnak három orosz tévéadót is.
  • Feketelistára került 2600 orosz és belarusz katona, akik nem kaphatnak ezentúl vízumot. A kitiltottak között vannak azok is, akikről azt feltételezik, hogy Bucsában szolgáltak, és részt vehettek az ott történt háborús bűnökben.
  • Bonóék egy óvóhelynek használt metróállomáson léptek fel Kijevben. A U2 Twitterére Bono és The Edge írta ki, hogy Zelenszkij meghívta őket Kijevbe, hogy lépjenek fel az ukrán nép iránti szolidaritás jegyében.
  • A berlini rendőrség elkobzott a felvonulóktól egy ukrán lobogót, mivel korábban a város úgy határozott, hogy a második világháború végéről megemlékező összejövetelekre semmilyen zászlót nem szabad vinni. Ezt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hibának nevezte.
  • Bulgária nem fogja támogatni az Európai Unió új szankciós csomagját Oroszországgal szemben, ha nem kapnak felmentést, mondta Asszen Vasziljev bolgár miniszterelnök-helyettes. A Reuters szerint azt mondta, az álláspontjuk világos, ha más országok kaphatnak haladékot a tervezett olajembargó esetében, akkor ők is azt akarnak. Hozzátette, hogy a Fekete-tenger partján fekvő burgaszi olajfinomítót időbe telne felkészíteni a váltásra.

A szabad világ szemében egyértelmű, hogy Ukrajna áll a jó oldalon ebben a háborúban, „és Oroszország veszíteni fog, mert a gonosz mindig veszít”, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos késő esti beszédében vasárnap.

Forrás: president.gov.ua
Forrás: president.gov.ua

Azt mondta, hogy az ukrán luhanszki régióban található Bilohorivka falu ellen szombaton elkövetett orosz légicsapásban közel 60 ember halt meg. „Civilek, akik a támadások elől bújtak el az iskolában”, amit célzott csapás ért. A teljes beszédről a cikkünket itt olvashatják.

Bulgária nem fogja támogatni az Európai Unió új szankciós csomagját Oroszországgal szemben, ha nem kapnak felmentést, mondta Asszen Vasziljev bolgár miniszterelnök-helyettes. Megerősítette, hogy hétfőn és kedden is folytatódnak a tárgyalások a tagországok között. A Reuters szerint azt mondta, az álláspontjuk világos, ha más országok kaphatnak haladékot a tervezett olajembargó esetében, akkor ők is azt akarnak. Hozzátette, hogy a Fekete-tenger partján fekvő burgaszi olajfinomítót időbe telne felkészíteni a váltásra.

Az Európai Bizottság olajembargót javasolt a hét közepén Oroszországra, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök hiába jelentette be nyilvánosan a tervet, a jelek szerint messze nincs egyetértés az elképzelés mögött: az Orbán-kormány vétóról beszél, és ebben vannak támogatói is.

Az Európai Bizottság keresi a kompromisszumot: ahogy péntek délelőtt írtuk, az Euronews és a Reuters uniós forrásai is azt mondták, hogy Magyarország újabb egy év haladékot kaphatna, így csak 2024 végére kellene felhagynia az orosz olaj vásárlásával. A Reuters ehhez azt is hozzátette, hogy Szlovákiára ugyanez vonatkozik, de 2024 közepéig Csehország is haladékot kaphat. Arról azonban nem érkeztek hírek, hogy ez elfogadhatóbb lenne az érintett országoknak. Ennek ellenére a terv nem lehetetlen, és egyesek szerint csak az a kérdés, mekkora összeggel vagy engedménnyel lehet jobb belátásra bírni például Magyarországot. Erről bővebben itt írtunk>>>

António Guterres szerint az óvóhelyként szolgáló bilohorivkai iskola elleni támadás „újabb emlékeztető, hogy ebben a háborúban, ahogy annyi más konfliktusban, a civilek fizetik a legnagyobb árat”, mondta Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője. Amin Awad főtitkár-helyettes szerint a civileket és a civil infrastruktúrát meg kell kímélni a háborúk idején is, ezek a kötelezettségek a nemzetközi humanitárius jog alapján nem alku tárgyai. Az UNICEF igazgatója is elítélte a támadást egy olyan iskola ellen, aminek pincéjében gyerekek is menedéket kerestek. (Guardian, CNN)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a mariupoli Azovsztal acélgyár ukrán védőit csak fogolyként engednék ki az üzem területéről az orosz erők, akik aztán elfogott orosz katonákra cserélnék ki őket. Zelenszkij a Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közös kijevi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy további nehézfegyverzet nélkül lehetetlen katonai úton fellépniük kívülről az ukrán erőknek.

Trudeau és Zelenszkij a sajtótájékoztatón – Fotó: Sergei Supinsky / AFP
Trudeau és Zelenszkij a sajtótájékoztatón – Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Trudeau a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kanadai nagykövetséget is újranyitják Kijevben. Ide kapcsolódik, hogy az amerikai ügyvivő, Kristina Kvien amerikai diplomatákkal együtt a háború kitörése óta először tért vissza vasárnap az amerikai nagykövetségre Kijevben. Trudeau azt is bejelentette, hogy további katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának fegyverek, lőszerek és az aknamentesítési munkák finanszírozásának formájában. „Világos, hogy Vlagyimir Putyin kegyetlen háborús bűncselekményekért felelős, és kell lennie felelősségre vonásnak” – jelentette ki. (Sky News, CNN)

Putyin februárban úgy indította el csapatait Ukrajnába, hogy arra számított, május 9-én a győzelem napi beszédében már bejelentheti a kijevi kormány teljes bukását. Egyelőre úgy tűnik, legfeljebb Mariupol megszerzését nevezheti a háború helyett „speciális katonai műveletnek” nevezett offenzíva eddigi legnagyobb sikerének. Többen is spekuláltak arról, hogy a moszkvai parádén Putyin bejelentheti, hogy hadat üzen Ukrajnának, mások inkább egy Nyugatnak szóló végítéletszerű figyelmeztetést valószínűsítenek. Bővebben itt>>>

Egy nő a gyermekeivel ruhát válogat, a 81 éves Ludmila macskáját hozta magával, egy anya cipőt keres kislányának: megérkeztek a Mariupolból menekülők a zaporizzsjai humanitárius központba.

Fotó: Gleb Garanich / Reuters Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Reagált Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra, hogy a berlini rendőrség elkobzott a felvonulóktól egy ukrán lobogót.

„Berlin hibát követett el az ukrán szimbólumok betiltásával. Óriási tévedés az orosz szimbólumokkal egyformán kezelni őket. Az ukrán zászló elkobzása a békés tüntetőktől támadás mindenki ellen, aki most ezzel a zászlóval a kezében védi Európát és Németországot az orosz agressziótól” – írta posztjában Kuleba.


Az ENSZ közölte, hogy a mariupoli acélműből evakuáltak konvoja megérkezett az ukrán ellenőrzés alatt lévő Zaporizzsjára, írja a Sky News.

A művelet során több mint 170 embert mentettek ki az ENSZ és a Vöröskereszt felügyelete alatt. Így már 600 fölé emelkedett a Mariupolból evakuáltak száma – közölte az ENSZ. Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai koordinátora a Twitteren azt írta: „A munkánk nem ért véget. Nem feledkezem meg azokról, akik még ott vannak”.

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere vasárnap bejelentette, hogy feketelistára került 2600 orosz és belarusz katona, akik nem kaphatnak ezentúl vízumot – írja a Guardian.

A vízumkorlátozások összesen 2596 orosz katonára vonatkoznak, valamint a belarusz hadsereg 13 tagjára. A kitiltottak között vannak azok is, akikről azt feltételezik, hogy Bucsában szolgáltak, és részt vehettek az ott történt háborús bűnökben.

Az ukránok azt állítják, hogy az oroszok több száz bucsai civilt öltek meg, holttesteiket pedig hátrahagyták, miután elvonultak. A településen több tömegsírt is feltártak erről a helyszíni riportunkat itt találja. Az oroszok tagadják, hogy háborús bűnöket követtek volna el, szerintük a gyilkosságokat csak megrendezték.

Az ukrán luhanszki régió kormányzója szerint orosz tüzérségi támadás érte Liszicsanszknál az olajfinomítót. Szerhij Hajdaj a Telegramján arról írt, hogy a folyamatos orosz támadás tüzérségi támadás a tűzoltók nem tudják a munkájukat végezni a helyszínen.

Korábban az ukrán fegyveres erők bejelentették, hogy sikerült megakadályozniuk az oroszok áttörését több helyszínen, de pont Liszicsanszkról és Szeverodonyeckről is azt mondták, hogy a hetek óta tartó tüzérségi támadások után rohamra készülnek ellenük. A térségben az oroszok átvehették az ellenőrzést Popaszna felett.

Az ukránok szerint az oroszok Izjumnál nem tudtak új területet elfoglalni, és azt is állították, hogy az orosz erők már nem folytatnak aktív előrenyomulást Harkiv irányába. Azonban a tüzérségi támadások folytatódnak, és keletebbre, az orosz határ közelében is harcok folynak, az ukrán erők próbálják támadni az orosz ellátási útvonalakat. (Reuters, CNN)

Az ukrán kulturális és információs minisztérium a Twitterére rakott ki képeket az orosz támadásokban eddig megsemmisült vagy megrongálódott templomokról. Köztük van egy 1873-ban épített templom, ami a kijevi régióban égett le, egy 160 éves fa épület, amit Zsitomirnál semmisítettek meg, és egy Mariupolban megrongálódott kápolna is.

(Guardian)

Az állításokat nem lehet ellenőrizni, de az orosz védelmi minisztérium szerint vasárnap megsemmisítettek olyan fegyvereket és katonai felszereléseket a kelet-ukrajnai, oroszbarát szakadár területekhez közeli Szoledar vasútállomásán, amelyeket az Egyesült Államok és más nyugati országok küldtek.

Az orosz védelmi minisztérium azt is bejelentette, hogy megsemmisítettek hat raktárat, amelyekben rakétákat és tüzérségi fegyvereket tároltak Luhanszk, Donyeck és Harkiv régiókban, a légvédelmük pedig lelőtt egy ukrán Szu-25-ös gépet. (Reuters)

A berlini rendőrség elkobzott a felvonulóktól egy ukrán lobogót, mivel korábban a város úgy határozott, hogy a mai megemlékezésekre semmilyen zászlót nem szabad vinni, írja a Guardian. A lap munkatársa arról számolt be, hogy a politikusok távol maradtak a második világháború végéről megemlékező összejövetelektől, attól tartva, hogy azokat propagandacélokra használhatják fel.

Ukrajna németországi nagykövete az ukrán zászló kitiltását „az ukrán nép arculcsapásának” nevezte.

Vlagyimir Putyin azzal próbálta igazolni Ukrajna lerohanását, hogy nácimentesíti az országot, Németországot pedig azért érte bírálat, amiért nem foglalt elég keményen állást Oroszországgal szemben, különösen tekintettel az orosz kőolajról való leválásra.

A G7-országok vezetői Volodomir Zelenszkij ukrán elnök részvételével tartottak tanácskozást, ami után közleményt adtak ki. Ebben azt ígérték, hogy tovább fokozzák Oroszország gazdasági elszigetelését és a Vlagyimir Putyin elnököt támogató orosz elit elleni lépéseket. Elkötelezettek az orosz energiafüggőség fokozatos megszüntetése mellette, többek között az orosz olajimport betiltásával. Továbbra is katonai és gazdasági segítséget nyújtanak majd Ukrajnának, és növelni is fogják a pénzügyi támogatás mértékét a következő hetekben.

Olaf Scholz német kancellár a G7-országok tanácskozásán – Fotó: Guido Bergmann / Bundesregierung / dpa Picture Alliance via AFP
Olaf Scholz német kancellár a G7-országok tanácskozásán – Fotó: Guido Bergmann / Bundesregierung / dpa Picture Alliance via AFP

Az Ukrajnában járó Justin Trudeau kanadai miniszterelnök további fegyvereket és katonai felszereléseket ígért Ukrajnának. Boris Johnson brit kormányfő pedig azt mondta, hogy Ukrajnának nemcsak a területek megvédéséhez, hanem visszafoglalásához is katonai felszerelésre van szüksége. (Reuters, Sky News)

Liz Truss brit külügyminiszter arról írt a Twitterén, hogy elborzasztotta Oroszország támadása egy luhanszki iskola ellen, amiben olyan ártatlanok haltak meg, akik pont az orosz bombázások elől menekültek az óvóhelyre. „A civilek és a civil infrastruktúra szándékos támadása háborús bűncselekményeknek felel meg” – írta, hozzátéve, hogy felelősségre fogják vonni Putyin rezsimét.

Szombaton az oroszok lebombáztak egy bilohorivkai iskolát, amelynek pincéjében az egész falu lakossága próbálta meghúzni magát. A luhanszki ukrán terület kormányzója szerint nagyjából 90 ember volt az épületben, amikor találat érte, és kigyulladt. Vasárnap délelőttig 30 embert sikerült kimenteni a romok közül. A hatóságok két holttestet találtak és további 60 ember keresnek, de nincs túl sok esély arra, hogy találnak még túlélőket. (Sky News)

„Mi eddig az összes szankciós csomagot megszavaztuk, de ez a legújabb lerombolná az eddigi biztos lábakon álló magyar energiaellátási biztonságot. Mindaddig, amíg nincsen megoldás a brüsszeli javaslat által előidézett problémára, addig mi ezt a csomagot nem fogjuk megszavazni” – írta ki a Facebookjára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután a hatodik uniós szankciós csomagról is beszélt Shahid Abdullah-val, az ENSZ Közgyűlésének elnökével.

Az Európai Bizottság olajembargót javasolt a hét közepén Oroszországra, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök hiába jelentette be nyilvánosan a tervet, a jelek szerint messze nincs egyetértés az elképzelés mögött: az Orbán-kormány vétóról beszél – Szijjártó először szerdán jelentette be, hogy nem támogatják a csomagot –, és ebben vannak támogatói is. Ennek ellenére a terv nem lehetetlen, és egyesek szerint csak az a kérdés, mekkora összeggel lehet jobb belátásra bírni Magyarországot. Erről bővebben itt írtunk>>>

Az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be vasárnap:

  • Először szankcionálják az európai gázüzleteket elszámoló Gazprombank vezetőit is. Ehhez egy amerikai kormányzati tisztviselő hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy befagyasztanák a Gazprombank vagyonát vagy pedig megtiltanának bármilyen tranzakciót, de jelezni akarták az új intézkedésekkel, hogy a Gazprom bankja sem érinthetetlen. A Sberbank nyolc vezetője is felkerült a szankciós listára.
  • Közel 2600 vízumkorlátozást is bevezetnek orosz és belarusz katonákkal szemben.
  • Szankcionálnak három orosz tévéadót, amelyeket elvágnak az amerikai hirdetőktől és technológiától. Ezek együtt a CNN szerint tavaly több mint 300 milliárd dollárnyi hirdetési bevételhez jutott nyugati országokból.
  • Megtiltják, hogy amerikaiak olyan szolgáltatásokat nyújtsanak Oroszországnak, mint a vállalati tanácsadás vagy a könyvelés.
  • Új exportkorlátozások is életbe lépnek, ezek többek között olyan ipari termékeket érintenek, mint a motorok, ventilátorok.
  • Nem fogják engedni az uránium-, plutónium- és más nukleáris energiához köthető exportot sem Oroszországba.

(Guardian, CNN)

Miközben Justin Trudeau kanadai miniszterelnök éppen Ukrajnában van, a G7-országok vezetői és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online találkozón vesznek részt, amit direkt időzítettek május 9. elé.

A francia elnöki hivatal által kiadott képen Emmanuel Macron elnök látható a G7-tanácskozás alatt – Fotó: Thibault Camus / Pool / AFP
A francia elnöki hivatal által kiadott képen Emmanuel Macron elnök látható a G7-tanácskozás alatt – Fotó: Thibault Camus / Pool / AFP

A Fehér Ház közleménye szerint a világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői átbeszélik az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeit, Putyin háborújának globális hatásait és kifejezik támogatásukat Ukrajna mellett. Újból demonstrálni akarják, hogy a G7 egységes a válaszlépéseketb tekintve, és a szankciókról is tárgyalnak. (Guardian, CNN)

A U2 Twitterére Bono és The Edge írta ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta őket Kijevbe, hogy lépjenek fel az ukrán nép iránti szolidaritás jegyében. Többek között az urkán Antytila zenekarral együtt léptek fel a metróban, amiből itt lehet megnézni egy kis ízelítőt:


A Sky News szerint a U2 frontembere azt mondta Putyin nevét nem említve, hogy az ukrajnai háború egyetlen ember háborúja, és bízik az orosz fiatalokban, hogy majd kiteszik ezt az embert a hivatalából.

A második világháború végével kapcsolatban soha nem volt egységes a közéleti emlékezet. Sőt, a történelem a maga módján már 1945. május 8-án igazságot szolgáltatott valamennyire azzal, hogy a német kapituláció nem a szovjet hadvezetés előtt, hanem Reimsben, a nyugati szövetségesek egyesített főhadiszállásán történt. Ungváry Krisztián történész szerint a győzelem helyett inkább a hazugság napjának kellene nevezni május 9-ét. A teljes cikk itt>>>

Újabb nyugati vezető tett váratlan látogatást Ukrajnában, írja a Sky News: Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau a Kijev környékén fekvő Irpinybe utazott vasárnap, jelentette a város polgármestere Telegramon.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Irpinyben – Fotó: Ukrinform
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Irpinyben – Fotó: Ukrinform

„Most volt szerencsém találkozni Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, aki eljött Irpinybe, hogy a saját szemével láthassa mindazt a borzalmat, amit az orosz megszállók elkövettek a városunkban”

– írta Olekszandr Markusin. A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Irpinyt az elsők között támadta meg az orosz hadsereg február végén, az Ukrajna elleni offenzíva kezdetén – és ahogy Bucsában, úgy itt is az oroszok kivonulása után több száz holttestet tártak fel különböző tömegsírokban. Az oroszok visszavonulása óta 290 civil holttestét találták meg, közülük 185 személyt sikerült azonosítani idáig.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Irpiny utcáin – Fotó: Ukrinform
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Irpiny utcáin – Fotó: Ukrinform

A Sky szerint a Fehér Ház pénteken közleményt is kiadott arról, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanada is elkötelezett Ukrajna védelmének biztosítása mellett – és mindent megtesz a két ország azért, hogy felelősségre vonják Oroszországot az invázió miatt.

Váratlan fordulat történt az amerikai first lady szlovákiai útja során: egy előre nem bejelentett látogatást tesz vasárnap délután Nyugat-Ukrajnában, írja a Sky News. Jill Biden egy autókonvojjal érkezett a szlovák-ukrán határ közelében fekvő Ungvárra, hogy találkozzon az ukrán elnök feleségével, Olena Zelenszkával az ukrajnai anyák napja alkalmából.

Jill Biden és Olena Zelenszka egy ungvári iskolaépületnél – Fotó: Susan Walsh / Pool via Reuters
Jill Biden és Olena Zelenszka egy ungvári iskolaépületnél – Fotó: Susan Walsh / Pool via Reuters

„Fontosnak tartottam, hogy megmutassuk az ukrán népnek: ennek a háborúnak véget kell vetni, ez a háború brutális volt, és az Egyesült Államok népe Ukrajna népe mellett áll” – mondta Jill Biden. Olena Zelenszka megköszönte Biden „bátor lépését”: „Értjük azt, hogy mennyire jelentős, hogy az Egyesült Államok first lady-je hozzánk látogat egy olyan háború idején, amikor katonai akciók zajlanak, és légi szirénák zúgnak minden nap – még ma is.”

Biden és Zelenszka ezután az iskola egyik termében ült le egymással beszélgetni előbb újságírók előtt, majd négyszemközt.

Jill Biden és Olena Zelenszka találkozója – Fotó: Susan Walsh / Pool via Reuters
Jill Biden és Olena Zelenszka találkozója – Fotó: Susan Walsh / Pool via Reuters

Korábban beszámoltunk arról, hogy Joe Biden felesége romániai látogatása után szombat este érkezett Pozsonyba, ahonnan vasárnap utazott tovább kelet felé, Kassára. A tervezett út során Romániában és Szlovákiában is találkozott ukrajnai menekültekkel, arról viszont nem érkeztek hírek, hogy Ukrajnába is látogatna a first lady.

Jill Biden így az amerikai külügyminiszter és a védelmi miniszter után a harmadik magasrangú személy az Egyesült Államokból, aki Ukrajnába látogatott az invázió kezdete óta. Igaz, Antony Blinken és Lloyd Austin április végi vizitjéről hivatalosan csak akkor számolt be a washingtoni kormány, miután a két miniszter visszaérkezett Lengyelországba.

Addig harcolnak az Azovsztal acélgyár ukrán védői, „amíg életben vannak”, üzenték videójukban. A Guardian szerint az Azov-ezred parancsnokhelyettese, Szvjatoszlav Palamar százados a nemzetközi közösséghez fordult, hogy segítsenek a sérült katonák evakuálásában.

„Amíg élünk, harcolni fogunk, hogy visszaverjük az orosz megszállókat. (…) Nincs sok időnk, intenzív ágyútűz alatt vagyunk”

– mondta egy délutáni online sajtókonferencián.

Szvjatoszlav Palamar egy korábbi májusi videóban – Fotó: Azov Regiment / Handout via Reuters
Szvjatoszlav Palamar egy korábbi májusi videóban – Fotó: Azov Regiment / Handout via Reuters

Az orosz erők továbbra is lövik a mariupoli acélgyár területét, és hogy megpróbálják megrohamozni az üzemet – közölte a BBC szerint Azov-ezred egyik parancsnokhelyettese, vasárnap délután, egy online satójájékoztatón.

Szvjatoszlav Palamar azt mondta, az Azovsztalt védő Azov-ezred nem tudja megerősíteni azt, hogy valóban minden civilt evakuáltak-e a helyszínről.

Ahogy arról a Telex is beszámolt, az ukrán vezetés egy nappal korábban, szombaton közölte, hogy minden nőt, gyermeket és időst evakuáltak az Azovsztal acélműből.

Még mindig 100 ezer ember él Mariupolban, ők csak orosz engedéllyel mozoghatnak a városon belül, a város elhagyásához is külön engedélyre van szükségük – nyilatkozta a BBC-nek Vagyim Bojcsenko.

A mariupoli polgármester szerint kétezer ukrán férfit tartanak fogva az oroszok Bezimennében és Kozacskéban úgynevezett „szűrőközpontokban”. Hacsak nem nagyon betegek, akkor azért nem engedik őket haza, mert munkaerőként számítanak rájuk a romeltakarításban, az oroszok által megöltek holttesteinek összegyűjtésében, és a háborús bűnök bizonyítékainak eltüntetésében – állítja Bojcsenko.

Szombaton sűrű füst szállt fel a Kígyó-sziget orosz állása felől, ez műholdképekből derült ki. Erről vasárnap Ukrajna és Oroszország egyaránt a saját sikereként nyilatkozott.

Szerhij Bratcsuk, az Odessza régió katonai szóvivője vasárnap azt mondta: szombat este egy orosz helikopterre mértek csapást és meg is semmisítették azt a szigeten. Az ukránok úgy számolnak, legalább 40 orosz halálos áldozata van a támadásnak. Az ukrán hadsereg pedig közzétett egy drónvideót is, amelyen állítólag a csapás látható.

Ezen a videón két vadászgép támadása látható:

Ezen pedig egy helikopter megsemmisítése:

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap egészen más verziót adott az eseményekről. Igor Konasenkov vezérőrnagy azt mondta, hogy a szombat éjszaka az ukrán légierő két további Szu-24-es ukrán bombázóját és egy Mi-24-es helikopterét semmisítette meg az oroszok légvédelmi rendszerek a sziget felett.

Mindkét fél támadásokról számolt be továbbá Odessza kikötője közelében. Az oroszok közölték, hogy leszedtek egy Bayraktar-TB2 harci drónt a déli kikötőváros közelében, míg az ukrán hadsereg azt mondta, hogy elfogtak két, oroszok által indított robotrepülőgépet.

Ahogy arról a Telex korábban már beszámolt, az ukrán fennhatóság alatt álló Kígyó-sziget igen közel fekszik Románia és Ukrajna határához a Duna deltájánál, a Fekete-tengeren. Az ukrajnai invázió egyik első harci cselekménye volt a sziget elfoglalása orosz részről – ehhez kapcsolódott az azóta elsüllyedt Moszkva cirkálót a faszba küldő ukrán határőrök legendája is. Bár a sziget elfoglalása után bejelentették a védők halálhírét, később kiderült, életben vannak, majd egy fogolycserének köszönhetően visszakerültek Ukrajnába.

  • Kiderült, hogy szombaton hat, repülőgépekről kilőtt orosz robotrepülőgép csapódott be Odesszában. Bútorgyárat és repteret ért rakétatalálat, lakóházak is megsérültek az ostromlott tengerparti városban, ahol kedd reggelig kijárási tilalom van érvényben.
  • Szombaton az oroszok lebombáztak egy iskolát, ahol egy egész falu lakossága próbálta meghúzni magát. Vasárnap délelőttig mindössze 30 embert sikerült kimenteni a romok közül. A hatóságok két holttestet találtak és további 60 ember keresnek, de nincs túl sok esély arra, hogy találnak még túlélőket.
  • Az ukrán fegyveres erők vezérkara bejelentette hogy: az oroszok elfoglalták Sándriholove nevű falu északi külterületét, miközben Izium térségéből délre, a donyecki területre próbálnak nyomulni, ugyanakkor a többi frontvonal mentén kevés változás történt, az oroszok tüzérséget vetettek be az ukrán védelem ellen.
  • Ukrajnában vasárnap és hétfőn tarják az Emlékezés és a Megbékélés napját, amikor a II. világháború végére emlékeznek. Ennek apropóján az ukrán elnök és az ukrán külügyminisztérium is újból párhuzamot vont a Ukrajna Oroszország elleni harca és a fasizmus elleni második világháborús harc között.
Tűzoltók az oroszok által lebombázott bilohorivkai iskola romjainál – Fotó: STATE EMERGENCY SERVICES Ukraine / Reuters
Tűzoltók az oroszok által lebombázott bilohorivkai iskola romjainál – Fotó: STATE EMERGENCY SERVICES Ukraine / Reuters

Bärbel Bas utaásának két oka van. Egyrészt az ukránok ámsodik világháborús ünnepéntett látogatással akar tisztelegni a második világháború áldozatai előtt. Másrészt tárgyalni is fog az ukrán hatóságokkal az ország további támogatásáról – írja a Guardian.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara vasárnap azt jelentette be a CNN szerint, hogy:

  • az oroszok elfoglalták Sándriholove nevű falu északi külterületét, miközben Izium térségéből délre, a donyecki területre próbálnak nyomulni,
  • ugyanakkor többi frontvonal mentén kevés változás történt, az oroszok tüzérséget vetettek be az ukrán védelem ellen.

Harkiv térségében az ukrán vezérkar szerint az oroszok arra összpontosítottak, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok további előrenyomulását Ukrajna államhatára felé Harkivtól északra és északkeletre. Ennek érdekében az ukrán erők által nemrég visszafoglalt falvakat lőtték, és megpróbálták megerősíteni védelmi állásaikat.

Az ukránok azt is megerősítették, hogy a Kígyó-sziget összecsapások zajlanak, és álláspontjuk szerint Ukrajna délnyugati részén „a helyzet továbbra is feszült”. A moldovai Dnyeszteren túli oroszbarát területen lévő fegyveres alakulatok, valamint az ottani orosz csapatok teljes harckészültségben vannak – állítja az ukrán vezérkar.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!