Végleg a román állam javára dőlt el a Verespatak-per, a kanadai cégnek 10 millió dollárt kell fizetnie

Hiába próbálta megsemmisíttetni a verespataki aranybányaprojekt miatt indított perben született ítéletet a kanadai Gabriel Resources, a washingtoni nemzetközi választottbíróság elutasította a vállalat kérelmét, így érvényben marad a román államnak megítélt, mintegy 10 millió dolláros perköltség is. Ezzel tizenegy év után végleg lezárult a per, amelyben a kanadai vállalat több milliárd dolláros kártérítést követelt Romániától, írja a Profit gazdasági portál.

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) mellett működő háromtagú bizottság november 13-án utasította el a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét. A kanadai vállalat a 2024 márciusában kihirdetett ítéletet támadta meg, amelyben a választottbíróság Romániának adott igazat, és a perköltségek megtérítésére kötelezte a céget. A mostani döntésről a román államot képviselő Leaua Damcali Deaconu Păunescu ügyvédi iroda számolt be. A román pénzügyminisztérium szerint a vállalatnak a megsemmisítési eljárás költségeit is meg kell térítenie.

A Gabriel Resources még 2015-ben fordult a nemzetközi választottbírósághoz, miután a román hatóságok nem engedélyezték a Verespatakra tervezett arany- és ezüstbánya megnyitását. A vállalat szerint Románia megsértette a befektetések védelméről szóló nemzetközi megállapodásokat, és jogellenesen akadályozta meg a beruházást. A kanadai cég eredetileg mintegy 3,2 milliárd dollár kártérítést követelt, a kamatokkal együtt pedig 2024-re már 6,7 milliárd dollárra nőtt a követelés összege.

A 2024 márciusában megszületett ítélet végül a román államnak kedvezett. A választottbíróság teljes egészében elutasította a Gabriel Resources követelését, és mintegy 10 millió dolláros perköltséget ítélt meg a román államnak. A testület szerint a román hatóságok nem éltek vissza a hatalmukkal a beruházás ellehetetlenítése érdekében, a bányaprojekt olyan környezetvédelmi, társadalmi, kulturális és gazdasági akadályokba ütközött, amelyek leküzdhetetlennek bizonyultak, és amelyekért egyik felet sem lehetett egyértelműen felelőssé tenni.

A döntés előtt a román kormány több tagja is arról beszélt, hogy az ország várhatóan elveszíti a pert, és több milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie. Az akkori kormányzati nyilatkozatok nyomán megduplázódott a Gabriel Resources részvényeinek árfolyama, ami miatt Cătălin Drulă, az USR akkori elnöke tőzsdei manipulációval vádolta meg a kormányt.

A kanadai vállalat a számára kedvezőtlen ítélet után sem adta fel a jogi küzdelmet, és 2024 júliusában annak megsemmisítését kérte. Az ilyen eljárásban a bizottság már nem tárgyalja újra a bányaberuházás körüli vitát, csak azt vizsgálja, hogy a korábbi választottbírósági döntés megfelelt-e az előírt jogi és eljárási követelményeknek. A Gabriel Resources többek között azzal érvelt, hogy a választottbíróság összetétele nem volt megfelelő, és súlyos eljárási szabálytalanságok történtek. Az ügyben idén májusban Washingtonban tartottak kétnapos meghallgatást, majd november elején lezárták az eljárást. A november 13-i döntéssel a vállalat az utolsó, nemzetközi választottbírósági egyezményben biztosított jogorvoslati lehetőségét is kimerítette.

A mintegy 10 millió dolláros tartozás behajtásáért a román hatóságok már korábban lépéseket tettek. Az adóhatóság 2024-ben lefoglalta a Gabriel Resources részesedését a verespataki bányaprojektet működtetni kívánó Roșia Montană Gold Corporationben, a legfelsőbb bíróság pedig 2025 novemberében jogerősen kimondta, hogy a román állam kényszervégrehajtással is behajthatja a tartozást. Az adóhatóság 2025 decemberében már meg is kezdte a részvények kényszervégrehajtását, hogy visszaszerezze a több mint 46,7 millió lejes perköltséget. A Gabriel Resources a társaság részvényeinek közel 81 százalékát birtokolja, a fennmaradó rész az állami Minvest tulajdonában van. A lefoglalási és a végrehajtási eljárások még a romániai bíróságokon zajlanak, a pénzügyminisztérium pedig jelezte, hogy folytatja a perköltségek behajtását.

A verespataki aranybánya terve körül több mint két évtizeden át húzódott a vita: a Gabriel Resources ciántechnológiával akarta kitermelni a térségben található, becslései szerint mintegy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt, a beruházás ellen pedig tízezrek vonultak utcára Romániában. A tiltakozók a környezeti károktól és a település történelmi örökségének pusztulásától tartottak. Verespatak 2021-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára, 2024 júniusában pedig a román hatóságok a bányászati koncesszió meghosszabbítását is elutasították.