Elveszítheti Románia a Verespatak-pert, kétmilliárd dollár kifizetésére kötelezhetik

Kormánykörökből kiszivárgott információk alapján arról ír a Digi24, hogy szinte biztosra vehető, hogy Románia elveszti azt a pert, melyet a Verespatakon aranybányát nyitni akaró kanadai-román vállalat, a Roșia Montană Gold Corporation indított ellene. Döntés február 10-én várható, és ha beigazolódnak a félelmek, minimum kétmilliárd dollárt kell majd kifizetni az amúgy is szűkös államkasszából.

A Verespatak-ügy a romániai természetvédő mozgalom egyik legnagyobb eredménye és legtöbb embert megmozgató akciósorozata volt: széles körű tájékoztató kampányt, tízezres tüntetéseket, fesztiválokat szerveztek a beruházás megakadályozása érdekében. A mozgalmat külföldön is támogatták, Európa számos nagyvárosában tartottak szimpátiatüntetéseket.

Több oka is volt annak, hogy sokan ellenezték a beruházást. Egyrészt az aranymosás ciános technológiával történt volna, ami eléggé fenyegetőnek tűnt a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezés után. Azonban akkor is komoly környezeti kárral járt volna a bányanyitás, ha a mérgező cián nem szabadul el, hiszen hatalmas terület veszett volna el a természet számára – összesen négy hegyet daráltak volna le a gépekkel. Emellett Verespatak kulturális örökségét is sokan féltették, valamint a római kori bányarendszert a település közelében.

A tíz évvel ezelőtti erőteljes civil fellépés miatt a kormány végül elállt a szándékától, és nem adott engedélyt a bányanyitásra. Végül pedig felvétették Verespatakot az UNESCO Világörökség Listájára, ami miatt végképp ellehetetlenült a bányászat a környéken.

A befektető azt állította, hogy a vizsgálatai szerint 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst lett volna kinyerhető a verespataki, egyébként a római kor óta használt lelőhelyen. Ezek értékét 2013-ban több mint 16 milliárd dollárra becsülték.

A cég a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID) fordult, és a korábban itt eszközölt befektetései fejében eleinte 3,2 milliárd dollár kártérítést követelt a román államtól.

A Digi24 értesülései szerint eléggé paprikás hangulatban telt a csütörtöki kormányülés a kilátásban levő hatalmas összegű kiadás miatt. Marcel Ciolacu kormányfő pedig kilátásba helyezte, hogy megkeresi a felelősöket és nyilvánosságra hozza az ezzel kapcsolatos dokumentumokat.

A portál emlékeztetett, az UNESCO-hoz a dokumentációt a technokrata Cioloș-kormány utolsó hivatali napján nyújtotta be. A következő politikai kormányoknak ugyan nem tetszett a kezdeményezés, az is felmerült, hogy visszavonják a pályázatot, azonban ezt végül mégsem tették meg, vélhetőleg tartva a választók reakcióitól.