Tamás Sándor azt üzente Grindeanunak, hogy olvassa el a törvényt, mielőtt községeket vonna össze

Előbb az 1500 lakosnál kisebb községek összevonásáról volt szó, majd felmerült a 3000-es és az 5000-es lélekszámhatár, mostanra pedig már a megyék átrajzolása is bekerült a területi-közigazgatási átszervezés tervei közé. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a reform körüli ötletelés kezd elszakadni a helyi közösségek valóságától, ezért a következő hetekben 19 háromszéki településen készülnek megkérdezni a lakókat arról, hogyan képzelik el a saját falujuk jövőjét.

A megyeelnök Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnöknek is odaszúrt, akit arra biztatott, hogy olvassa el a romániai törvényeket, mielőtt községek és megyék összevonásáról beszél. „Szeretném Grindeanu urat is arra biztatni, hogy olvassa el a romániai jogszabályokat. Mert vannak törvényeink, méghozzá két olyan törvény is, amely kötelezi a végrehajtó hatalmat népszavazás szervezésére. (…) Azt hiszem, ez teljesen világos. Valószínűleg elkerülte Grindeanu úr figyelmét ez a cikkely, de szeretném arra biztatni, hogy olvassa el.”

A csütörtöki sajtótájékoztatón Tamás Sándor elmondta, hogy már egyeztetett az összevonásban érintett községek polgármestereivel, és a következőkben a lakossággal is találkoznának. A kilenc érintett község összesen 19 faluból áll, így a tervezett átszervezés jóval több település mindennapjait befolyásolhatná, mint amennyit a községek száma elsőre sejtet.

Szerinte az embereknek előbb meg kell ismerniük, milyen változásokat hozott számukra a korábbi önállósodás, és mit jelentene, ha ismét egy másik községhez kerülnének. A találkozókon ezekről a kérdésekről beszélnének a lakókkal, hogy aztán ők dönthessenek a közösségük jövőjéről.

A jelenleg emlegetett 1500 fős határ alapján Kovászna megyében kilenc község veszíthetné el önállóságát: Barátos, Kommandó, Dálnok, Esztelnek, Málnás, Kézdialmás, Maksa, Nagypatak és Vargyas – ez a 2021-es népszámlálás adataiból összeállított lista. Azonban ha a 2023. január 1-jei népességadatokat vennék alapul, Vargyas helyett Kökös kerülne a kilenc község közé; de egyelőre még nem dőlt el, pontosan melyik adatsor alapján húznák meg az összevonási határokat.

Korábbi anyagunkban már bemutattuk, hogyan alakulhatna át Hargita, Kovászna és Maros megye közigazgatási térképe az 1500 lakos alatti községek összevonásával. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatójának modellje alapján Háromszéken például Kommandó Zágonhoz, Kézdialmás Lemhényhez, Maksa pedig Rétyhez kerülhetne egy lehetséges forgatókönyv alapján.

A számítások arra is rámutatnak, hogy a kilenc község összevonásával évente körülbelül 16,9 millió lejt lehetne megtakarítani Kovászna megyében. De a három székelyföldi megyében elérhető megtakarítás még az érintett önkormányzatok tavalyi összkiadásának egy százalékát sem érné el, ráadásul ez is becslés: a megtakarítás attól függne, mennyire sikerülne csökkenteni a hivatali apparátusok fenntartási költségeit.

Tamás Sándor szerint a bukaresti politikusok rossz helyen keresik a költségvetési hiány megoldását. Úgy fogalmazott, a román politikusok úgy viselkednek, mint az iskolaudvaron a nagyfiúk, akik a kisebbekbe kötnek bele, hogy megmutassák az erejüket.

A megyeelnök szerint a kormány a minisztériumoknál és az állami vállalatoknál nem tudta végigvinni a szükséges átalakításokat, most pedig a kisebb községeken próbálna takarékoskodni. Példaként említette, hogy a munkaügyi minisztériumnak öt területi intézménye működik Kovászna megyében, amelyek feladatait szerinte egyszerűbben is meg lehetne szervezni.

Az összevonásokról szóló vita közben jócskán túlnőtt a kisközségek kérdésén. A PSD reformtervein dolgozó Dragoș Benea európai parlamenti képviselő már a 3000, sőt az 5000 fő alatti községek összevonását, a kisebb városok visszaminősítését és a jelenlegi 41 megye számának 15-re csökkentését is felvetette. Sorin Grindeanu később pontosította, hogy a 15 megyés felosztás egyelőre csak javaslat, arról a párt még nem hozott hivatalos döntést.

Tamás Sándor egy másik megoldást is felvetett a közigazgatás költségeinek csökkentésére: szerinte a szomszédos községek közösen foglalkoztathatnának közbeszerzési, településrendezési vagy informatikai szakembereket, és az európai uniós pályázatok előkészítésében is együttműködhetnének. Ezáltal több önkormányzat oszthatná meg egymás között a költségeket, a települések pedig megtarthatnák saját vezetésüket és döntési jogkörüket.

Eközben a szövetség országos vezetői már keményebb politikai következményeket is kilátásba helyeztek, az RMDSZ akár egy bizalmatlansági indítvány támogatását is mérlegelheti, ha a kormány érdemi egyeztetés nélkül, parlamenti felelősségvállalással akarja elfogadtatni az átszervezést, mondta korábban Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető.

A PSD tervei szerint 2027 márciusára készülhet el a reform végleges változata, a közigazgatási átalakítás pedig a 2028-as önkormányzati választásoktól léphetne életbe. Tamás Sándor abban bízik, hogy a háromszéki falvak lakói addigra saját álláspontot alakíthatnak ki arról, milyen közigazgatási keretek között szeretnének élni.