A telekkönyvi hivatal leállása csak ízelítő volt abból, milyen gondokat okozhat egy kibertámadás az országnak

A nyári telekkönyvi káosz után akár azt is gondolhatnánk, hogy az állam alaposan utánanézett, hogyan tudták feltörni egy ország kataszteri rendszerét, és biztos megnézték azt is, hány másik intézménnyel történhet hasonló, majd azonnal megelőző intézkedésekbe kezdtek. Aha. A Snoop friss tényfeltárásából kiderült, hogy több mint ötven állami intézménynél és vállalatnál az elmúlt öt évben egyszer sem ellenőrizte a kiberbiztonsági hatóság az informatikai rendszerek védelmét, pedig többük szolgáltatásait naponta emberek ezrei használják.

A júliusi támadás következményeit sokan a saját bőrükön tapasztalták meg, amikor hetekre megbénult a telekkönyvi ügyintézés, és az ingatlan-adásvételek is elakadtak. A főbb digitális szolgáltatásokat csaknem egy hónap után kezdték újraindítani, az eTerra online felület pedig még három hónappal később sem működött.

És ha egyetlen hivatal rendszerének leállása ennyi kellemetlenséget okozott, jogosan merülhet fel a kérdés, mi történne, ha legközelebb egy kórház vagy egy másik, naponta több ezer embert kiszolgáló intézmény kerülne hasonló helyzetbe. A kórházakra egyébként nem kell csupán elméleti példaként gondolnunk: 2024 februárjában már több tucat romániai egészségügyi intézmény működésében keletkeztek fennakadások egy kibertámadás miatt. A Snoop most annak járt utána, hogy az ilyen esetek megelőzéséért felelős, 2021-ben létrehozott Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság mennyire tartja szemmel az állami rendszereket.

Már a támadás előtt tudtak a hibákról, mégsem mentek ellenőrizni

A telekkönyvi hivatalt ért támadás esetében talán az a legmeglepőbb, hogy a biztonsági problémák egy része már korábban is ismert volt: a hekkerek egy 2021 óta ismert, de ki nem javított sérülékenységet használtak ki, a sikeres betörés után pedig több mint 86 órán át észrevétlenül mozoghattak az intézmény hálózatában. Ebben az is megkönnyítette a dolgukat, hogy több helyen ugyanazokat a rendszergazdai jelszavakat használták, a hálózat egyes részeit pedig nem választották el megfelelően egymástól. A támadók több szerverhez is hozzá tudtak férni, adatokat és biztonsági másolatokat töröltek, a megmaradt fájlok egy részét pedig zsarolóvírussal titkosították.

A júliusi kibertámadás idején egyébként a kataszteri hivatal még Cseke Attila akkori fejlesztési miniszter tárcájához tartozott, aki korábban rendszeresen büszkélkedett azzal, hogy ingyenesen elérhetővé tették online a telekkönyvi kivonatokat, 2025 decemberében például már közel egymillió díjmentesen kiállított iratról számolt be.

De a rendszer összeomlása után Cseke politikai felelőssége egyáltalán nem került szóba, és a korábban nagy eredményként bemutatott digitalizáció biztonsági hiányosságairól sem adott érdemi nyilvános magyarázatot.

A kataszteri hivatal informatikai rendszerének hibáiról tudott a kiberbiztonsági hatóság is, hiszen már 2024 októberétől figyelmeztetéseket küldött az intézménynek, többek között az online fizetési felület sérülékenységei miatt. De a figyelmeztetéseket nem követte ellenőrzés, és az igazgatóság azt sem vizsgálta meg, hogy a hivatal kijavította-e a jelzett problémákat. A Snoop kutatásából az is kiderült, hogy a kataszteri hivatal a támadás idején még a kiberhatóság nyilvántartásában sem szerepelt, pedig a regisztráció határideje már előző ősszel lejárt.

Az intézménynek amúgy más lehetősége is lett volna a támadások kivédésére, mivel részt vett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik, a kibertámadások korai felismerésére létrehozott programjában, jegyzi meg a Snoop. Anton Rog, a SRI kiberhírszerzési központjának vezetője egy parlamenti meghallgatáson arról beszélt, hogy a kataszteri hivatal csak az informatikai rendszerei egy részét vonta be a védelem alá, de ennek következtében a támadás szempontjából fontos rendszerek egy része így védtelenebb maradt, és a szakemberek már csak később, a károk felszámolásában tudtak segíteni. Anton Rog szerint az intézmények maguk döntik el, mely felületeiket szeretnék bevonni a védelmi rendszerbe, ebbe pedig a hírszerzés nem szólhat bele. A történtek miatt egyébként senki nem mondott le.

A Snoop más intézményeknél is hasonló hiányosságokat talált: 2025-ben szintén kibertámadás áldozatává vált az Országos Vízügyi Igazgatóság, és az állami intézet szerint a kiberbiztonsági hatóság még soha nem ellenőrizte az informatikai rendszereinek biztonságát.

Negyvenkét kórházban egyszer sem ellenőriztek

Ha már az állami rendszerek sérülékenységéről beszélünk, a kórházaknál aligha lehetne nagyobb a tét. A 2024 februárjában történt kibertámadás során a több intézményben használt Hippokratész informatikai rendszert vették célba a hekkerek, amely a betegfelvételtől a laborvizsgálatokon át az egészségbiztosító felé történő elszámolásig számos feladatot lát el. A támadás 26 kórházat érintett, az egészségügyi dolgozók nem fértek hozzá bizonyos betegadatokhoz, ezért az adminisztráció egy részét papíron kellett folytatniuk, a támadók pedig mintegy 157 ezer eurónak megfelelő váltságdíjat követeltek az adatok feloldásáért.

A vírus terjedését száz kórház internetkapcsolatának megszüntetésével próbálták megakadályozni, a megtámadott rendszerek helyreállítása pedig körülbelül egy hetet vett igénybe. Dan Cîmpean, a kiberbiztonsági igazgatóság vezetője később a BBC-nek arról beszélt, hogy tudomásuk szerint senki nem halt meg a történtek miatt,

de egy hasonló támadásnak akár halálos áldozatai is lehetnek.

A Snoop ezért arra is kíváncsi volt, milyen biztonsági hiányosságok segíthették a hekkereket, és mennyit lehetett volna megelőzni a történtekből, de a kiberhatóság szerint erről nincs nyilvánosságra hozható részletes jelentés.

A lap hatvan kórházat keresett meg, köztük valamennyi megyei sürgősségi kórházat és több olyan intézményt, amelyet a két évvel ezelőtti támadás is érintett. A 43 válaszadó közül 42 azt mondta, hogy a kiberbiztonsági igazgatóság az elmúlt öt évben egyszer sem ellenőrizte az informatikai rendszereik biztonságát.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a kórházak teljesen magukra maradtak volna, elvégre több intézmény is kapott technikai segítséget vagy figyelmeztetést a kiberhatóságtól, mások saját költségükön bíztak meg szakértő cégeket az informatikai rendszereik átvizsgálásával. Ezek ellenére a hatósági ellenőrzések még mindig létfontosságúak, mivel ezen keresztül lehetne számon kérni az előírások betartását és a feltárt hibák kijavítását.

A Snoop megkereséseiből az is kiderült, hogy több kórházban a dolgozók felkészítésére sem fordítottak figyelmet: nyolc megyei sürgősségi kórház ismerte el, hogy az elmúlt öt évben egyetlen kiberbiztonsági képzést sem szervezett az alkalmazottainak. Ezek között szerepel a sepsiszentgyörgyi Kovászna Megyei Sürgősségi Kórház, továbbá a ploiești-i, tulceai, mehedinți-i, illetve a Neamț, Galați, Teleorman és Călărași megyei kórházak is.

Mivel a támadók sokszor egy megtévesztő emaillel vagy vírusos melléklettel is megpróbálhatnak bejutni a rendszerekbe, az alkalmazottak felkészültsége sokat számíthat egy ilyen helyzetben.

Az informatikai védelem javítására azért történtek lépések: a Román Hírszerző Szolgálat 2026-ban egy több mint 18 millió eurós közbeszerzést is lebonyolított, amelynek keretében húsz kórház kap új eszközöket a kibertámadások felismerésére, a programba többek között a kolozsvári onkológiai intézet is bekerült. De a beruházás önmagában még nem oldja meg a rendszeres ellenőrzések hiányát.

Több mint 1200 intézményre jut három ellenőr

Ennyi elmaradt ellenőrzés után adja magát a kérdés: hogyan működik egyáltalán az a hatóság, amelynek mindezt számon kellene kérnie? A Snoop által megszerzett, 2026 őszén készült kormányzati dokumentum szerint

a kiberbiztonsági igazgatóság ellenőrzési részlegén mindössze három ember dolgozik, ráadásul egyikük részmunkaidős egyetemista.

Nekik már most több mint 1200 állami és magánszervezet biztonsági intézkedéseit kellene felügyelniük, az új európai szabályozás miatt pedig a következő időszakban további több ezer intézmény és vállalkozás kerülhet a hatóság látókörébe.

A háromfős részleg létszáma csak egy része a problémának, mivel az igazgatóságnál a jóváhagyott állások mindössze 19 százalékát töltötték be. Dan Cîmpean igazgató a Snoopnak azzal magyarázta a helyzetet, hogy nehéz megfelelő szakembereket találniuk, mert a magáncégekkel kell versenyezniük a munkaerőpiacon. A szakemberhiányt már öt évvel ezelőtt is ismerték: az igazgatóság elődjét, a korábbi országos incidenskezelő központot éppen azért szervezték át 2021-ben, mert az is súlyos létszámhiánnyal küzdött. Az új szervezetet azóta is ugyanaz a Cîmpean vezeti, aki a korábbi hatóság élén is állt.

A vezetőség szerint az új kiberbiztonsági jogszabályokkal járó adminisztráció szintén rengeteg munkát jelent az igazgatóságnak. Gabriel Dinu igazgatóhelyettes szerint a jelenlegi erőforrásokkal még az érintett intézmények nyilvántartásba vétele is egy-két évig tarthat. Ruxandra Sava internetjogra szakosodott ügyvéd azt mondta, hogy a regisztráció elhúzódása nem magyarázza meg az ellenőrzések hiányát, mert a hatóság akkor is vizsgálhatja az előírások betartását, ha az adott szervezet még nem szerepel a nyilvántartásában.

A szakemberhiányra hivatkozó magyarázatok után a Snoop annak is utánanézett, kik dolgoznak a kiberhatóságnál. A hírszerzéstől, a hadseregtől és a belügyminisztériumtól érkezett munkatársak mellett olyan alkalmazottakat is találtak, akik korábban egészen más területeken dolgoztak.

Simona Tărăbășanu például harminc évet töltött a Román Postánál, mielőtt kiberbiztonsági szakpolitikai szakértőként került az igazgatósághoz. Ioana Murărașu több mint hét évig volt jogi tanácsadó családja koporsógyártó vállalkozásánál, mielőtt 2025-ben munkát kapott a hatóságnál.

A Snoop szerint mindketten részt vesznek a szervezet szakmai útmutatóinak kidolgozásában.

Megjegyzendő, hogy a korábbi munkahelyek önmagukban még nem árulják el, mennyire felkészültek az alkalmazottak, és a kiberbiztonsági igazgatóságnál jogi vagy adminisztratív szakértelemre is szükség van, ezért a Snoop a munkatársak kiválasztásáról és szakmai hátteréről is kérdéseket küldött a hatóságnak, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. Azt sem sikerült megtudniuk, pontosan hányan dolgoznak az egyes részlegeken, mert az igazgatóság szolgálati titokra hivatkozva megtagadta a részletes létszámadatok kiadását. Cîmpean ezt azzal indokolta, hogy nem szeretnék, ha Irán, Észak-Korea, Oroszország vagy más, Romániával szemben ellenséges szereplők megismernék a hatóság személyzeti felépítését.

A polgármesteri hivataloknak annyi kötelezettségük van, mint egy kocsmának?

A kiberbiztonsági igazgatóság működéséről azért is nehéz teljes képet kapni, mert az ország informatikai védelmében több állami szerv vesz részt. A hírszerzés, a hadsereg, a belügyminisztérium és más hatóságok képviselői például egy operatív kiberbiztonsági tanácsban is együtt dolgoznak, amelynek a súlyosabb támadások idején kellene összehangolnia az állam fellépését. A Snoop még arra sem kapott választ, hogy a testület az elmúlt közel négy évben hányszor ülésezett, mert az elnöki hivatal és a hírszerzés ezt is minősített információnak tekinti.

Az igazgatóság a lapnak azt is megerősítette, hogy sem a telekkönyvi hivatal, sem a kórházak elleni támadást nem minősítette országos kiberbiztonsági válságnak. A hatóság szerint az incidensek következményei és technikai jellemzői nem indokolták a válságkezelési rendszer aktiválását. Arra a kérdésre, hogy milyen terv alapján reagálnának egy ennél súlyosabb helyzetre, csak annyit közöltek, hogy rendelkeznek megfelelő eljárásrenddel, de a dokumentumokat nem hozzák nyilvánosságra.

A történetnek van egy olyan része is, amely a helyi ügyintézés szempontjából vet fel újabb kérdéseket: az önkormányzatok rengeteg személyes adatot kezelnek, a lakcímektől és ingatlanadatoktól kezdve a helyi adókig, és sok településen már az ügyintézés egy része is az interneten zajlik.

Dan Cîmpean szerint a jelenlegi szabályozás alapján a kiberbiztonsági igazgatóság mégsem ellenőrizheti úgy a polgármesteri hivatalok informatikai védelmét, mint a felügyelete alá tartozó más intézményekét.

A polgármesteri hivataloknak ezen a téren nagyjából annyi kötelezettségük van, mint egy kocsmának, hozta fel érzékeltető példaként Cîmpean.

És ha valaki még mindig úgy gondolná, hogy a kibertámadások legfeljebb a nagy állami adatbázisokat érinthetik, az téved: november elején hat romániai áruház hűtőrendszerét is hekkertámadás érte, amelynek következtében a berendezések hőmérséklete 50 Celsius-fokra emelkedett.

A kiberbiztonsági igazgatóság vezetője szerint a romániai üzletek hűtőberendezéseit irányító rendszerek elavult szoftvereket használtak, és közvetlenül elérhetők voltak az internetről, ami megkönnyíthette az illetéktelen hozzáférést. Hasonló eseteket jelentettek Belgiumból, Luxemburgból és több más európai országból is, Franciaországban pedig korábbi támadások miatt nagy mennyiségű élelmiszert kellett kidobni. A romániai eseteknél a hatóság technikai segítséget nyújtott, és közlése szerint a probléma nem terjedt át az áruházlánc többi informatikai rendszerére. Az incidens mindenesetre jól mutatja, hogy ma már egy üzlet hűtőpultjának működése is függhet olyan számítógépes rendszerektől, amelyeknek a biztonsági hibáit bárki megpróbálhatja kihasználni.

A kormányzati adatok szerint 2026 első nyolc hónapjában mintegy 23 500 kiberbiztonsági incidenst regisztráltak Romániában, közel kétszer annyit, mint a teljes előző évben. Ezek között sok kisebb súlyú eset is szerepel, de a telekkönyvi hivatalnál és a kórházakban történtek már megmutatták, mekkora felfordulást okozhat egy rosszul védett informatikai rendszer.