46 helyszínen razziázott a DIICOT az orosz dízelcsempészet miatt: vámosok és állami hivatalnokok is a gyanúsítottak között

Összesen 46 helyszínen – Bukarestben, valamint öt megyében – tartott házkutatást csütörtökön a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) a rendőrség és a csendőrség bevonásával abban az orosz üzemanyag-csempészeti és adócsalási ügyben, amelyben a konstancai vámhivatal dolgozóit és egy állami vállalat vezetőjét is kihallgatásra állították elő – írja a G4Media.

A razziák érintették az állami többségi tulajdonú Oil Terminal székhelyét és a konstancai vámhivatalt is. A nyomozás egyik kulcsfigurája Gabriel Daraban, az Oil Terminal kereskedelmi igazgatója, aki éppen a házkutatások napján távozott a posztjáról (az állami cég a bukaresti tőzsdének küldött közleményben megerősítette a razziát és a vezető távozását, hangsúlyozva, hogy maga a vállalat nem gyanúsított az ügyben). A lap értesülései szerint Darabant azzal vádolják, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül engedett ki a Jetfly Hub vámraktárából közel 67 ezer tonna – mintegy 245 millió lej értékű – gázolajat. A 14 éve az állami vállalatnál dolgozó vezető neve nem ismeretlen a hatóságok előtt: a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Mihai Darabannak a testvére, és éppen egy nappal korábban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) is házkutatást tartott az egyik cégénél egy másik ügyben, amely a NATO-hajók kikötői ellátása körüli pénzmosást és adócsalást vizsgálja.

A konstancai vámhivatalból több mint egy tucat jelenlegi és volt alkalmazottat – köztük a vámhivatal 2022 és 2024 közötti vezetőjét, több műszakvezetőt és könyvelőt – vittek be kihallgatásra a DIICOT központjába. Emellett a gyanúsítottak köre más állami és pénzügyi intézményekre is kiterjed: a hatóságok látókörébe került a bákói adóhatóság (ANAF) adóellenőrzési osztályának vezetője, valamint az állami tulajdonú CEC Bank több alkalmazottja és hitelbírálója is.

Az ügy hátteréről, valamint arról, hogy a hálózatban érintett romániai cégek miként őrizték éveken át az ország stratégiai üzemanyagtartalékait és nyertek el katonai tendereket, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A DIICOT közleménye szerint a hálózatot 2023-ban alapították, és az orosz szankciók kijátszásán túl – amelynek során egy svájci és egy máltai cég közbeiktatásával, hamisított eredetigazolásokkal hozták be az orosz dízelt – szerteágazó adó- és hitelcsalási rendszert működtetett:

• Vám- és áfacsalás: A vámosok és a raktárkezelők segítségével jogtalanul halasztották el közel 238,6 millió lejnyi jövedéki adó és áfa befizetését (amivel csak késedelmi kamatokból több mint 25 millió lejes kárt okoztak az államnak). Emellett egy fizetésképtelen cég közbeiktatásával és több száz fiktív számlával további 33,3 millió lejnyi áfát csaltak el, a jövedéki adóval való trükközéssel pedig újabb több millió lejes kárt okoztak a költségvetésnek.
• Állami hitelprogramok megcsapolása: Hét cégen keresztül, hamis adatokkal és a banki alkalmazottak közreműködésével több mint 41 millió lejnyi, államilag garantált hitelt (IMM Invest program) vettek fel jogosulatlanul, amelyet aztán egymás közötti pénzmozgásokra és személyes kiadásokra fordítottak. Ezen felül fedezet nélküli, fiktív beszerzésekkel további 2,45 millió lejjel károsították meg a bankot.
• Manipulált adóhatósági árverés: Egy megyei adóhivatali vezető segítségével összehangolt, látszólag egymással versengő ajánlatokkal manipuláltak egy több mint 5,2 millió lejes költségvetési követelés értékesítésére kiírt eljárást is.

Az ügyészek bűnszervezet létrehozása, adócsalás, jogosulatlan hitelfelvétel, csalás, közbeszerzések eltérítése és hivatali visszaélés gyanújával folytatják a nyomozást.