Orosz dízelcsempészettel vádolt cégek őrizték Románia stratégiai üzemanyagtartalékait, egyikük még a haditengerészetnek is szállított

Miközben az Európai Unió 2022 óta szankciókkal próbálja elvágni az orosz olajbevételeket, a romániai ellátási láncokban jelenlévő cégeknél tetten érhető az oroszokkal való üzletelés. Ráadásul pontosan azok a cégek feleltek Románia stratégiai üzemanyagtartalékaiért, amelyeket most a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) az orosz dízel illegális behozatalával és papíron történő tisztára mosásával gyanúsít. A G4Media tényfeltáró cikkéből kiderül, hogy nemcsak a lakossági piacra juthatott ebből az üzemanyagból, de az egyik gyanúsított vállalat még a Román Haditengerészetnek is szállított belőle, mintegy százmillió lej értékben.

A hatóságok összesen tizenegy vállalatot vizsgálnak egy olyan hálózatban, amely a konstancai vámhivatal egyes alkalmazottainak részvételével és segítségével működött. A séma tankönyvi példája a szankciókerülésnek: a hálózatot két külföldi hátterű cég – egy svájci és egy máltai vállalat – fogta össze, amelyek már korábban is felbukkantak orosz olajjal kapcsolatos botrányokban. A Konstancába érkező orosz üzemanyag eredetét két helyi szereplő – köztük az állami többségi tulajdonú Oil Terminal és a Jetfly Hub – papíron „eltüntette”, majd hét másik romániai cég dobta piacra a már tisztának álcázott gázolajat.

A történetnek van egy elég kínos része is a román állam szempontjából, ami a vészhelyzeti üzemanyag-tartalékokkal függ össze. Uniós előírás, hogy minden tagállamnak komoly vésztartalékot kell fenntartania háború vagy ellátási válság esetére. Míg a kétezres évek elején ennek a készletnek a felét még maga a román állam vette meg és tárolta, mára az állam szinte teljesen kiszállt a raktározásból, és a tartalékok 98 százalékának őrzését törvényi kötelezettségként áttolta a magáncégekre. A rendszer logikája szerint minél több üzemanyagot hoz be és ad el egy kereskedő, annál nagyobb vésztartalékot kell elkülönítenie a saját – vagy bérelt – tartályaiban az állam számára. Így állt elő az a csapdahelyzet, hogy mivel a most lebukott hét romániai cég (köztük a Tinmar Energy vagy a Dea Prim Consulting) papíron hatalmas mennyiségű gázolajat forgalmazott, a kormány évről évre automatikusan őket jelölte ki a nemzetbiztonsági szempontból kritikus készletek őrzésére.

Az egyik érintett, az Autogara Metropoli SRL esetében a cég nemcsak a stratégiai készletekért felelt, de 2024-ben és 2025-ben több állami tendert is behúzott: üzemanyagot szállíthatott a Román Nemzeti Banknak, sőt, az OMV-vel közös konzorciumban egy három évre szóló, 105 millió lejes szerződést is elnyert a Román Haditengerészet ellátására. Mindezt úgy, hogy a vállalatot alig két héttel a haditengerészeti tender odaítélése előtt fizetésképtelenségi eljárás alá vonták, tulajdonosa pedig korábban nyíltan beszélt arról a sajtónak, hogy a háború előtt szinte kizárólag orosz olajat vásároltak Konstancában, és az új piaci viszonyok között már nem tudnak talpon maradni.

A háttérben meghúzódó külföldi szálak még messzebbre, egészen a legmagasabb moszkvai és balkáni politikai körökig érnek. A hálózat egyik kulcsszereplője, a genfi székhelyű Euronova Energies alapítója korábban üzleti kapcsolatban állt azzal a Duško Perovićcsal, aki a boszniai Szerb Köztársaság moszkvai képviseletét vezeti, és aki tavaly őszig az Egyesült Államok szankciós listáján is szerepelt, mint Milorad Dodik és Vlagyimir Putyin közötti kulcsfontosságú összekötő. A másik külföldi központ, a máltai Alkagesta hátterében pedig a nemzetközi sajtó szerint az az azeri üzletember, Adnan Ahmadzada áll, akit tavaly szeptemberben éppen azért tartóztattak le hazájában, mert a gyanú szerint orosz kőolajat kevert azeri olajjal, hogy kijátssza a nyugati korlátozásokat.

A DIICOT ügyészei most bűnszervezet létrehozása, adócsalás, közbeszerzések eltérítése és hivatali visszaélés miatt nyomoznak. Az ügy híre Brüsszelig is elérhet, mert miközben Bukarest hivatalosan elkötelezett az uniós szankciók betartása mellett, az állami tartalékolási rendszer és a közbeszerzések szűrői éveken keresztül átengedték azokat a szereplőket, akik a gyanú szerint az orosz embargó kijátszásából építettek üzletet.