Románia fizetne az amerikai katonák maradásáért és milliárdokat költ drónelhárításra, de az eszközökre éveket kell várni

Kicsit úgy tűnik, mintha az elmúlt napokban csak arról lett volna szó, hogy Bálványos vajon Bálványos marad-e, de közben egyébként Bukarestben az ország védelméről is zajlanak nagytételű nemzetközi egyeztetések, és erre az elmúlt hónapok drónincidensei bőven adnak okot. Románia légterét rendszeresen megsértik pilóta nélküli légi eszközök, legutóbb október 31-én lépett be két újabb drón az ország északkeleti légterébe, amelyek miatt a hadsereg négy F–16-os vadászgépet és egy katonai helikoptert is mozgósított.

Néhány nappal később már arról tárgyaltak Bukarestben, mennyit lenne hajlandó fizetni Románia azért, hogy az amerikai katonák az országban maradjanak. Nicușor Dan államfő november 4-én Elbridge Colbyval, a Pentagon védelmi politikáért felelős helyettes államtitkárával találkozott, akinek felajánlotta, hogy Románia átvállalná az amerikai katonák állomásoztatásának költségeit, jobb elhelyezési feltételeket biztosítana számukra, és hozzájárulna az üzemanyag többletköltségeihez is.

Az állomásoztatás költségeit jelenleg nagyrészt az Egyesült Államok fedezi, most ezen változtatna a bukaresti ajánlat. A HotNewsnak nyilatkozó elnöki hivatali forrás nem árulta el, mekkora összeggel járna a román hozzájárulás, de a kiadást fenntarthatónak nevezte. A kérdés azért is került napirendre, mert Washington éppen az Európában állomásozó amerikai csapatok jövőjéről készül dönteni, az erre vonatkozó ajánlások kidolgozásában pedig Colby is részt vesz.

A találkozó után közzétett elnöki beszámoló szerint a Fekete-tenger biztonságáról és a térségben megjelenő fenyegetésekre adható közös válaszokról is egyeztettek. Nicușor Dan a légi és tengeri drónokat, a kibertámadásokat és a szabotázsakciókat is megemlítette azoknál a veszélyeknél, amelyekkel Romániának szembe csaknem nap mint nap szembe kell néznie, és erősebb amerikai katonai jelenlétet sürgetett.

Románia biztonságának megerősítése közben a saját légvédelmi fejlesztéseknél is elég nagy kiadásokkal jár, az új rendszerek egy részének megérkezésére pedig még éveket kell várni. Az orosz drónokkal kapcsolatos incidensek 2023 szeptembere óta okoznak visszatérő problémát, amikor először találtak ilyen szerkezetekből származó roncsokat Románia területén. A határhoz közeli támadások azóta rendszeressé váltak, május 29-én pedig már egy galaci társasház tetejébe csapódott egy Geran–2 típusú támadódrón, amelynek robbanásában két ember megsérült, az épület több lakása pedig megrongálódott.

A román védelmi minisztérium november 4-én frissített összesítése szerint az ukrajnai háború kezdete óta 169 támadást regisztráltak a román határ közelében, a drónok pedig 56 alkalommal sértették meg az ország légterét vagy léptek be a felségvizei fölé. A hatóságok emellett 81 esetben azonosítottak, gyűjtöttek be vagy hatástalanítottak ilyen szerkezeteket, illetve azok maradványait Románia területén.

A légtérsértések száma az idei évben már több mint négyszerese a tavalyinak: 2025-ben kilenc ilyen esetet tartottak nyilván, november 4-ig viszont már 37-et regisztráltak. A román határ közelében végrehajtott támadásokból is jóval több történt, a tavalyi 28 után idén már 102-t jegyeztek fel. A hadsereg összesen hat drónt lőtt le Románia légterében, de a szeptemberi és októberi incidensek azt is megmutatták, hogy a gyors beavatkozás korántsem minden esetben sikerül.

A hadsereg már lelövi a drónokat, de a gyors reakció nem egyszerű

A romániai incidensek hosszú ideig főként a Duna-delta térségére korlátozódtak, ahol az orosz hadsereg rendszeresen támadja a román határtól alig néhány száz méterre fekvő ukrán kikötőket. Az elmúlt hónapokban már az ország északkeleti részén is megjelentek drónok, és ezzel előkerültek a katonai megfigyelőrendszer hiányosságai is.

Szeptember 8-án például egy sugárhajtású Geran-drón a Moldovai Köztársaság felől lépett be Románia légterébe, majd Iași és Roman térsége felé haladt. A HotNews szerint a radarok csak szakaszosan tudták követni a gyorsan mozgó szerkezetet, a Mihail Kogălniceanu légibázisról riasztott spanyol F–18-as vadászgépek pedig nem érték el időben a célpontot. A drón 25 percet töltött Románia fölött, majd visszatért Moldova légterébe.

Négy nappal később egy másik szerkezet a Botoșani megyei Știubeni fölött repült át, majd a Suceava megyei Botoșenița Mare közelében zuhant le. A HotNewsnak nyilatkozó katonai források szerint a román radarok ezt a drónt egyáltalán nem észlelték. A hadsereget az ukrán és a moldovai légi irányítás figyelmeztette a közeledő drónra, a román hatóságokat pedig egy helyi lakos értesítette a 112-es segélyhívón, miután észrevette a szerkezetet.

A katonai források azzal magyarázták a nehézségeket, hogy az ország északkeleti részén ritkább a kis magasságban repülő célpontok felismerésére alkalmas érzékelőhálózat, mint a Duna-delta környékén. A vadászgépeknek is nagyobb távolságot kell megtenniük, mivel a Mihail Kogălniceanu légibázis légvonalban háromszáz kilométerre található Iașitól.

A drónok felismerése technikai szempontból is nehéz feladat: a kisebb, alacsonyan repülő szerkezetek kevés radarjelet vernek vissza, és könnyebben eltűnnek a domborzat vagy a felszínről visszaverődő jelek között. Ráadásul a katonáknak az észlelés után folyamatosan követniük kell a célpontot ahhoz, hogy a vadászgépek időben elfoghassák.

Radu Miruță akkori ügyvivő védelmi miniszter szerint az októberi bevetéseknél a hadsereg már a korábbi tapasztalatokra támaszkodva becsülte meg, hol léphetnek be a drónok Románia légterébe, így a vadászgépek a várható útvonal közelében várakozhattak. Ennek köszönhetően a pilóták néhány perc alatt megsemmisítették a két, óránként körülbelül 450 kilométeres sebességgel haladó szerkezetet.

A román hadsereg július 24-én lőtt le először orosz drónt az ország légterében, majd a következő két napon újabb két szerkezetet semmisítettek meg a vadászgépek. A korábbi óvatos fellépésben a jogi korlátoknak is szerepük volt, mivel a drónok lelövését lehetővé tevő 73-as törvényt csak 2025 májusában fogadták el, a végrehajtásához szükséges részletes szabályokat pedig néhány hónappal később dolgozták ki.

Milliárdos beszerzések, évek múlva érkező elhárító rendszerek

A drónelhárítás másik nagy problémája a költsége: a júliusi három hatástalanítások során a román vadászgépek négy légiharc-rakétát használtak fel, amelyek becsült összértéke a HotNews számításai szerint elérte az 1,6 millió dollárt, míg a megsemmisített drónok összértékét valamivel több mint százezer euróra becsülték. A különbségből persze nem következik, hogy a hadseregnek ne érné meg lelőnie ezeket a szerkezeteket, hiszen egyetlen drón is súlyos károkat okozhat, de hosszú távon nehezen fenntartható, ha a viszonylag olcsó támadóeszközök ellen rendszeresen drága rakétákat kell használni.

Románia ezért több olyan légvédelmi rendszert is beszerez, amely a kisebb célpontok ellen is bevethető. A hadsereg júniusban hadrendbe állította az Egyesült Államok által biztosított Merops drónelhárító rendszert, amely kis magasságban repülő szerkezetek felismerésére, követésére és semlegesítésére készült. Arról viszont kevés nyilvános információ jelent meg, hogy az eszközök pontosan hol működnek és milyen szerepet kaptak az eddigi incidenseknél.

A nagyobb megrendelések között szerepel az izraeli Rafael vállalattal kötött, 10,33 milliárd lej értékű keretmegállapodás is, amely rövid és nagyon rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek beszerzését tartalmazza. Az első két VSHORAD-rendszer leszállítását három éven belülre tervezik. Az európai SAFE-programból más drónelhárító rendszereket és új radarokat is rendeltek, köztük tizenkét, kis magasságban repülő célpontok észlelésére is alkalmas Thales-radart. Ezek első példányai 2027-ben érkezhetnek meg, a teljes megrendelés teljesítését pedig 2030-ra ütemezték.

De a beszerzések egy részénél már most történtek késések is: a lengyel Keleti Tanulmányok Központjának októberi elemzése szerint a Rheinmetall által korszerűsített Oerlikon légvédelmi ágyúk első két példánya nem ment át az átvételi teszteken, ezért szeptember végéig nem kerültek a román hadsereghez. Az OSW arra jutott, hogy Románia az elmúlt hónapokban határozottabban reagált a drónincidensekre, a megfelelő földi légvédelmi képességek kiépítése viszont ennél lassabban halad.

A korábbi beszerzések felhasználásáról sem minden esetben tudni pontosan, milyen feladatokat látnak el a megvásárolt rendszerek. A Public Record tényfeltárása szerint a Kormányőrség és a Speciális Távközlési Szolgálat már 2023-ban több mint 39 millió lej értékben vásárolt drónok felismerésére, megfigyelésére és megsemmisítésére alkalmas eszközöket, uniós helyreállítási alapból származó támogatással.

A szerződést a Civitas Systems nevű vállalkozás nyerte el, amelynek tényleges tulajdonosa, Cristian Dobre korábban egy európai támogatásokkal kapcsolatos korrupciós ügy vádlottja volt. Az ellene indult büntetőeljárást 2024-ben elévülés miatt megszüntették, az ügy érintettjeit viszont kártérítés fizetésére kötelezték. A Public Record újságírói hiába kértek részletes tájékoztatást a két szolgálattól és a beszállítótól a megvásárolt rendszerekről, nem kaptak konkrét válaszokat. Dobre a tényfeltárás megjelenése után vitatta az újságírók egyes állításait, a cég pedig közölte, hogy az üzletember nem vesz részt az operatív irányításban.

A Kormányőrség és a Speciális Távközlési Szolgálat beszerzéseit ettől még külön kell kezelni a hadsereg határ menti légvédelmétől, mert a két intézmény elsősorban állami vezetők, létesítmények és kommunikációs rendszerek védelméért felel. A Public Record által bemutatott ügy inkább arra világít rá, hogy a biztonsági célú beszerzéseknél a nyilvánosság számára sokszor a megvásárolt eszközök tényleges felhasználásáról is kevés információ érhető el.

A drónokkal politikai nyomást is lehet gyakorolni

Az ismétlődő légtérsértések politikai következményeivel is számolni kell, még akkor is, ha az egyes incidensek mögötti szándék nem mindig állapítható meg pontosan. Egy drón műszaki hiba, navigációs zavar vagy elektronikai hadviselés következtében is letérhet az eredeti útvonaláról, más esetekben pedig az is felmerülhet, hogy a berepülés célja a légvédelem reakcióinak megfigyelése vagy nyomásgyakorlás.

A Public Record egy másik elemzésében Corneliu Bjola, az Oxfordi Egyetem digitális diplomáciával foglalkozó kutatója arról beszélt, hogy Oroszországnak a drónincidensek a hibrid hadviselés részeként is hasznosak lehetnek. A visszatérő légtérsértések azt a benyomást kelthetik, hogy az állam nem képes megvédeni a saját területét, a NATO-szövetségesek segítsége nem elegendő, Ukrajna támogatása pedig közvetlen veszélybe sodorja a lakosságot.

Bjola szerint ezek a hatások a dezinformációs kampányokkal és más befolyásolási műveletekkel is összekapcsolódhatnak.

A támadások körüli bizonytalanságot a hiányos vagy késve érkező hatósági tájékoztatás is fokozhatja, és teret adhat a találgatásoknak, valamint a félrevezető információknak. Erre már 2023 szeptemberében is volt példa, amikor a román védelmi minisztérium először határozottan tagadta, hogy orosz drónok maradványai kerültek volna az ország területére, néhány nappal később viszont már maga a tárca számolt be a Plauru közelében talált roncsokról.

Az egymásnak ellentmondó közlések miatt kérdésessé vált, mennyire pontosan tájékoztatják a hatóságok a lakosságot a történtekről. A bizalmatlanságot az is erősítheti, hogy a hadsereg sok esetben katonai titkokra hivatkozva nem közöl részleteket a drónok észleléséről és az ellenük alkalmazott intézkedésekről, így az egyes incidensek körülményei a nyilvánosság számára gyakran tisztázatlanok maradnak.

A tájékoztatásról felmerülő kérdésekről Victor Cozmei újságíró azt írta, hogy a román védelmi minisztérium titkos dokumentumokra hivatkozva nem adott érdemi választ több, a drónok lelövésére vonatkozó kérdésére, pedig az eljárások egyes szempontjairól politikusok és katonai vezetők már nyilvánosan beszéltek. A katonai titkok védelme persze indokolt lehet, de a HotNews által bemutatott esetben olyan információk is elérhetetlenek maradtak, amelyek segíthetnének megérteni a román légvédelem működését.

A Fekete-tengeren történt támadások miatt már a NATO is újabb eszközöket küld

A román légvédelemnek az októberi események után a Fekete-tengeren is több feladattal kell számolnia. A román és bolgár partok közelében több kereskedelmi hajót ért dróntámadás, az október 14–15-i sulinai incidensek során pedig már a román felségvizeken és azok közvetlen közelében tartózkodó hajókat is találat érte.

Az Észak-atlanti Tanács október 20-án, Románia kezdeményezésére tartott ülést a fekete-tengeri támadásokról.

A Reuters beszámolója szerint a szövetség további tengeri járőrrepülőgépek, radarok és drónok térségbe küldését jelentette be, emellett hírszerzési és robbanóanyag-vizsgálati szakemberekkel is segítik az incidensek kivizsgálását. A NATO akkor még nem nevezte meg hivatalosan a kereskedelmi hajók elleni támadások elkövetőjét, de a történteket az orosz–ukrán háború következményeivel összefüggésben vizsgálja.

A katonai erősítés célja, hogy a szövetségesek pontosabban követhessék a Fekete-tenger nyugati részén zajló eseményeket, hamarabb észlelhessék a fenyegetéseket, és több információ álljon rendelkezésre a támadások eredetének megállapításához. A bejelentett intézkedések között a megfigyelés és a felderítés kapott hangsúlyt, a NATO szóvivője pedig jelezte, hogy a szövetség az elmúlt időszakban már drónelhárító képességekkel is megerősítette keleti szárnyának védelmét.

A fekete-tengeri biztonsági helyzetről pár nappal később Romániában is egyeztettek: Nicușor Dan államfő összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek ülésén a közelmúltbeli légtérsértések és a kereskedelmi hajókat ért támadások szerepeltek a legfontosabb témák között. A testület a történteket az Ukrajna elleni orosz agresszió országhatárokon túlmutató következményeinek tekinti, amelyek közvetlenül érintik a hajózás szabadságát és Románia kritikus infrastruktúrájának biztonságát. A tanácskozáson ezért a tengeri megfigyelőrendszerek gyorsabb fejlesztését, az aknamentesítési képességek bővítését és a román légtérbe vagy felségvizekre jogosulatlanul belépő drónok elleni hatékonyabb fellépést jelölték meg prioritásként.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács a NATO-val folytatott együttműködés mellett a Fekete-tenger menti szövetséges államok közös fellépésével is foglalkozott. Napirendre került az Európai Unió által tervezett fekete-tengeri biztonsági központ működésének mielőbbi elindítása, valamint a Románia, Bulgária és Törökország részvételével működő aknamentesítési együttműködés lehetőségeinek jobb kihasználása. Utóbbi feladatait 2026-ban a kritikus infrastruktúra védelmére is kiterjesztették.

Mi sem mutatja jobban a drónvédelem megerősítésének sürgősségét, minthogy alig egy nappal a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után újabb dróntámadás ért egy kereskedelmi hajót a Fekete-tengeren, Konstanca közelében. A Khoryv nevű hajó súlyosan megrongálódott és felborult, a legénység kilenc tagját sikerült kimenteni, egy tengerész meghalt, három embert pedig eltűntnek nyilvánítottak. A román hatóságoknak máris újabb támadás következményeivel kellett szembenézniük, a légvédelem megerősítésére rendelt eszközök egy részére viszont még éveket kell várni.

A támadások miatt közben diplomáciai vita is kialakult: Rumen Radev bolgár miniszterelnök szerint Románia elhamarkodottan tette felelőssé Oroszországot a kereskedelmi hajókat ért találatokért. A bolgár kormányfő összefüggést sugallt a bukaresti nyilatkozatok és az újabb támadások között, de ezt nem támasztotta alá bizonyítékokkal. De azt ő is elismerte, hogy a körülmények alapján Oroszország felelőssége tűnik logikusnak, hiszen Ukrajnának aligha állna érdekében a saját kereskedelmi hajóit és azok legénységét támadni.

Nem sokkal később a román külügyminisztérium bekérette Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet, elsősorban a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt szeptemberi gyújtogatás miatt, amelyet a román hatóságok Oroszországból irányított szabotázsakciónak tartanak. A találkozón a külügy a fekete-tengeri kereskedelmi hajók elleni támadásokat is elítélte és a nemzetközi jogot sértő cselekményeknek nevezte. A bukaresti orosz nagykövetség másnap visszautasította a vádakat, Románia álláspontját cinikusnak és képmutatónak nevezte. A diplomáciai képviselet szerint a hajózás biztonságát Ukrajna és az őt támogató államok veszélyeztetik.