Bekérették az orosz nagykövetet a brassói fegyvergyári tűz miatt, a fekete-tengeri támadásokat is felrótták neki

Bekérette Oroszország bukaresti nagykövetét a román külügyminisztérium a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt szeptemberi gyújtogatás miatt kedden. A G4Media szerint a román fél határozott tiltakozását fejezte ki a szabotázsakció miatt, és közölte a diplomatával, hogy a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok Oroszország felelősségét támasztják alá. A külügyminisztérium szerint a történtek súlyos fenyegetést jelentenek Románia nemzetbiztonságára és az állampolgárok biztonságára egyaránt.

A diplomáciai lépés előzménye, hogy a Román Hírszerző Szolgálat hétfőn bejelentette egy Oroszországból irányított szabotőrhálózat felderítését. A hatóságok szerint a hálózat tagjai idézték elő a szeptember 14-i tüzet a brassói Carfil ipari telephelyén, az állami Romarm fegyvergyártó vállalathoz tartozó üzem közvetlen közelében. Az ügyben két belarusz és egy ukrán állampolgárt gyanúsítanak. Kettejüket Németországban tartóztatták le, ahol újabb hasonló akciókra készülhettek, a harmadik gyanúsítottat pedig Lengyelországban azonosították. A román hatóságok már kezdeményezték a három személy kiadatását.

A külügyminisztérium a nagykövetnek jelezte, hogy a brassói gyújtogatást az Oroszország által folytatott hibrid hadviselés részének tekinti. A minisztériumi közlemény szerint a román fél a fekete-tengeri kereskedelmi hajók elleni orosz támadásokat is elítélte, amelyek az elmúlt hetekben több halálos áldozatot követeltek. Bukarest szerint ezek sértik a nemzetközi jogot, és veszélybe sodorják a térség hajózását. A fekete-tengeri dróntámadások miatt Románia és Bulgária már korábban a NATO segítségét kérte a térség védelmének megerősítéséhez.

A brassói ügyre több román politikus is reagált: Nicușor Dan államfő az X-en közzétett üzenetében elfogadhatatlannak nevezte az orosz részvételt a Románia területén végrehajtott szabotázsakciókban, amelyeket az ország szuverenitása és biztonsága elleni súlyos támadásként értékelt. Szerinte a brassói gyújtogatást a választások befolyásolására tett kísérletekkel, a dezinformációs kampányokkal és a kibertámadásokkal együtt kell vizsgálni, mert ezek mind az európai államok meggyengítését szolgálják. Dan úgy látja, hogy Oroszország összehangolt kampányt folytat az európai társadalmak megosztása és a közös védelembe vetett bizalom aláásása érdekében.

Luca Niculescu miniszterelnök szintén elítélte a történteket, és arról írt, hogy a román hatóságok határozottan fellépnek az ország stratégiai létesítményeit célzó szabotázsakciók ellen. A kormányfő szerint a hírszerzés és az ügyészség együttműködésének köszönhetően sikerült felszámolni egy olyan hálózatot, amely orosz közreműködéssel próbálta megtámadni a román védelmi ipart. Niculescu hangsúlyozta, hogy az ilyen akciók nem tántorítják el a román államot az ország és az állampolgárok biztonságának megvédésétől.

Sorin Grindeanu PSD elnök a brassói tűzesetet a Fekete-tenger térségében történt dróntámadásokkal hozta összefüggésbe, szerinte Romániának zéró toleranciát kell tanúsítania az orosz szabotázs és diverzáns akciókkal szemben. Az AUR is közleményben ítélte el a történteket, a párt szerint az Oroszországból irányított, stratégiai létesítmények elleni támadások elfogadhatatlan fenyegetést jelentenek Románia nemzetbiztonságára.

Kelemen Hunor már hétfő este, nem sokkal a hírszerzés bejelentése után reagált az ügyre a Digi24 műsorában. Az RMDSZ elnöke azt mondta, egyáltalán nem lepte meg a szabotázsakció híre. „Oroszország felől soha nem érkezett hozzánk szabadság, jólét vagy biztonság. Soha a történelem során” – fogalmazott. Kelemen szerint Moszkva évek óta tudatosan próbálja gyengíteni az európai társadalmakat, többek között dezinformációval, a politikai megosztottság erősítésével és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom rombolásával.

Az RMDSZ elnöke arra is figyelmeztetett, hogy a brassói eset után újabb hasonló próbálkozásokra lehet számítani. Szerinte Romániának fel kell készülnie ezekre, a hadseregnek és a titkosszolgálatoknak pedig biztosítaniuk kell az állampolgárok, az ipari létesítmények és a kritikus infrastruktúra védelmét.