A PSD több száz saját polgármesteri székét is kockára teheti a kisebb községek összevonásával

Éppen a Szociáldemokrata Párt (PSD) saját polgármestereit érintheti a legnagyobb arányban az a közigazgatási reform, amelyet a párt nemrég kezdett szorgalmazni. A kisebb községek tervezett összevonásával több száz önkormányzat veszítheti el az önállóságát, és az érintett települések több mint felét jelenleg szociáldemokrata polgármesterek vezetik. A Libertatea arra jutott az elemzésében, hogy a reform a PSD hagyományos fellegváraiban okozhatja a legnagyobb politikai veszteséget, de a PNL és az RMDSZ helyi hálózatát sem kerüli el.

A lap a 2021-es népszámlálás adataiból indult ki, és egyenként megvizsgálta mind a 464 közigazgatási egységet, ahol a lakosság száma nem éri el az 1500 főt. Ezek közül 255-nek, vagyis közel 55 százalékának van PSD-s polgármestere, de ebbe öt olyan település is beletartozik, ahol a szociáldemokraták a PNL-vel közös listán indultak. A liberálisok 161, az RMDSZ pedig 31 ilyen községet vezet, a fennmaradó 17 önkormányzaton kisebb pártok és független polgármesterek osztoznak.

A PSD számára főként Dél-Romániában lehet fájdalmas az átalakítás, ahol a pártnak évtizedek óta erős helyi hálózata van, jegyzi meg a Libertatea. Olt és Teleorman megyében például húsz-húsz szociáldemokrata polgármester vezeti az összevonással potenciálisan érintett községeket. Olt megyében ez szinte az összes 1500 fő alatti település önkormányzatát jelenti: a 21-ből mindössze egynek van liberális polgármestere. Krassó-Szörényben 19, Mehedinți megyében 18, Doljban 17, Buzăuban pedig 15 PSD-s polgármesternek szűnhet meg a tisztsége.

A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) elsősorban Erdélyben hozhat nagyobb veszteségeket a községek összevonása, az elemzés szerint Fehér megyében 29 érintett önkormányzatból húszat liberális polgármester vezet, Arad és Kolozs megyében pedig tizennégy-tizennégy ilyen település van. Krassó-Szörény és Hunyad megyében további tizenegy-tizenegy PNL-s polgármester kerülhet hasonló helyzetbe.

Az RMDSZ esetében a népszámláláson alapuló összesítés 31 érintett önkormányzatot mutat, ezek többsége magyarok által nagyobb arányban lakott megyékben található. Maros megyében nyolc, Kovászna megyében hét, Hargita megyében pedig hat olyan község van, amelyet RMDSZ-es polgármester vezet, és az 1500 fős határ alá esik. A többi érintett település Kolozs és Szilágy megyében van. A szövetség korábban már bírálta a PSD reformelképzelését: Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető arra figyelmeztetett, hogy a községek összevonásánál a nemzetiségi arányok megváltozásával is számolni kell, Kelemen Hunor pedig azt hangsúlyozta, hogy a döntéseknél a földrajzi adottságokat és a helyi közösségek érdekeit sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A Libertatea a fejlesztési minisztérium frissebb adataival is összevetette a népszámlálásból kapott eredményeket, és ezek alapján valamivel kisebb számokkal kell számolni. A tárca a 2023. január 1-jei, lakóhely szerint nyilvántartott népességből indult ki, így 464 helyett 429 olyan közigazgatási egységet azonosított, ahol 1500-nál kevesebben laknak. Ebben az összesítésben 233 PSD-s, 153 PNL-s és 29 RMDSZ-es polgármester szerepel. De a pártok közötti arányok alig változnak: az érintett önkormányzatok 54 százalékát továbbra is szociáldemokraták, 35,5 százalékát pedig liberálisok vezetik.

A községek összevonásának menetrendjét október végén ismertette Alexandru Stoica fejlesztési miniszter. A tervek szerint 2027. március 1-jéig önkéntes alapon, adókedvezményekkel és beruházási támogatásokkal ösztönöznék az önkormányzatok egyesülését, majd ezután kerülhet sor a kötelező összevonásokra. Az új közigazgatási felosztást a 2028-as önkormányzati választásokon alkalmaznák először, amikor az egyesített községek lakói már közös polgármestert választhatnának. Sorin Grindeanu PSD-elnök korábban azt szorgalmazta, hogy a kormány lehetőleg már idén, de legkésőbb 2027 márciusáig fogadtassa el a reformot a parlamenttel.

A politikai következményekre már a liberálisok is felhívták a figyelmet: Daniel Fenechiu PNL-s szenátor korábban arra volt kíváncsi, hogyan fogja Grindeanu megmagyarázni a saját pártjához tartozó polgármestereknek, hogy egy részük hivatala megszűnhet. A mostani adatok alapján ez valóban egy kellemetlen beszélgetésnek ígérkezik a PSD körein belül.