Közel három évvel a tragédia után most már tényleg elkezdődhet a leomlott székelyudvarhelyi bentlakás pere

A Maros Megyei Ítélőtábla jogerősen elrendelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult per elsőfokú tárgyalásának elkezdését, írta a Székelyhon. A másodfokú ítélet részben megváltoztatta a Maros Megyei Törvényszék korábbi döntését.

A per előkészítő szakasza júniusban ért véget, akkor a Maros Megyei Törvényszék megállapította, hogy a vádhatóság által bemutatott bizonyítékok alapján jogszerűen elkezdődhet a tárgyalás abban az ügyben, amelyben három személy ellen emeltek vádat a bentlakásnál történt falomlás ügyében. Az alapfokú döntés ellen mindhárom vádlott, valamint az ügyészség is fellebbezett.

A Maros Megyei Ítélőtábla másodfokon elutasította a három vádlott fellebbezését, elfogadta viszont a vádhatóság fellebbezését, és részben megváltoztatta a Maros Megyei Törvényszék korábbi rendelkezéseit. Azokat a rendelkezéseket változtatták meg, amelyek érvénytelenítették azokat az ügyészi rendeleteket, amelyek kiterjesztették a büntetőeljárást a stabilitásra vonatkozó műszaki előírások be nem tartásával kapcsolatos bűncselekményekre, illetve megsemmisítették azt a határozatot, amely törvénytelennek minősítette az egyik vádlott 2023 decemberében történt háromrendbeli kihallgatását, és elrendelte az erről készült több mint 10 oldalnyi jegyzőkönyv eltávolítását az ügyiratból.

Az ügyet első fokon a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, az első tárgyalás időpontját még nem jelölték ki.

2023. december 18-án leomlott a bentlakás egyik fala, miután több mint két méter mély árkot ástak mellette vízszigetelési és vízelvezetési munkálatok céljából. Négy diák rekedt a romok alatt, közülük ketten életüket vesztették. Az eset megrázta az országot, különösen az erdélyi magyar közösséget, és vitát indított el arról, hogyan történhetett meg, hogy egy működő bentlakás közvetlen közelében ilyen mélységű és minőségű földmunkát végeztek.

A marosvásárhelyi ügyészség V. Zsolt műépítész, L. Szilveszter Sándor, az ásást végző cég ügyvezetője, valamint S. Károly Róbert, az épületet birtokló Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget képviselő projektfelelős ellen emelt vádat a stabilitásra vonatkozó műszaki előírások be nem tartásával kapcsolatos bűncselekmények, két személy sérelmére elkövetett bántalmazás, engedély nélkül, vagy az előírások betartásának elmulasztásával végzett építkezés, illetve az ebben való bűnrészesség, és a műszaki dokumentáció arra jogosulatlan személy általi összeállítása vagy aláírása miatt.

A tragédiában elhunyt diákok hozzátartozói és más érintettek összesen mintegy 4,7 millió euró értékben követelnek erkölcsi kártérítést. A bíróság már korábban jóváhagyta az érintett cégek, biztosítótársaság, illetve a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség javainak zárolását a kártérítési igénynek megfelelő összeg értékében.