Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint felmerül az összeférhetetlenség gyanúja, amikor a bírók a saját fizetésükről döntenek

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint a jogerős bírósági ítéletekben megállapított bérhátralékok részletekben történő kifizetése nem sérti a bírók tulajdonhoz való jogát – írja a G4Media.

Az EJEB csütörtökön hozott ítéltet a Pușcașu kontra Románia ügyben, amely lényegében lezárja a román kormány és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék közötti vitát a bíráknak járó elmaradt bérek kifizetéséről. A G4Media megjegyzi, a bírák oldaláról a vita egyik fő képviselője Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke. Öt bíró fordult keresetével a strasbourgi bírósághoz, akik azt kifogásolták, hogy a jogerős bírósági ítéletekben megállapított bérhátralékok részletekben történő kifizetése sérti a tulajdonhoz való jogukat. Az ő keresetüket utasította most el a bíróság. Az EJEB hét bíróból álló tanácsa egyhangúlag hozta meg a jogerős döntést.

A strasbourgi bíróság azt is megállapítja, hogy a kormány kellő körültekintéssel járt el, amikor a kifizetések ütemezéséről döntött, hiszen a bírák fizetése elég magas ahhoz, hogy a részletekben történő kifizetés ne veszélyeztesse megszokott életvitelüket.

A G4Media megjegyzése szerint a EJEB döntésénél súlyosabbak a bíróság indoklásában megfogalmazott megállapítások. A testület ugyanis felveti annak lehetőségét, hogy összeférhetetlenségi helyzetbe kerültek azok a bírák, akik az elmúlt húsz évben a béremelésekről döntöttek.

A háttérben egy közel két évtizede húzódó bérvita áll, amelynek során a bírák és ügyészek több ezer alkalommal fordultak bírósághoz különböző pótlékok és fizetésemelések miatt. Az elmúlt húsz évben több mint ötezer ilyen perben született az igazságügyi dolgozóknak kedvező ítélet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére hivatkozva. A követelések egy része abból származik, hogy 2023-ban a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség 25 százalékkal megemelte a bírák és ügyészek fizetését, méghozzá visszamenőleg, 2018-tól. Bár a béremeléseket jogerős bírósági döntések támasztották alá, az állam többször elhalasztotta az elmaradt összegek kifizetését. A kormány korábbi adatai szerint eddig közel kétmilliárd lejt fizettek ki a megnyert perek alapján, de még további összegek várnak kifizetésre.

Olyan jelenlegi vagy korábbi bírák fordultak az EJEB-hez beadványukkal, akik számára kedvező bírósági ítélet született, és azt szerették volna, ha nem részletekben kapják meg az összeget, hanem egyszerre. A még ki nem fizetett bírósági ítéletek és ezek kamatai mára 1,4 milliárd lejt tesznek ki. Korábbi számítások szerint a román államnak a GDP mintegy 0,6 százalékát kell kifizetnie a bírák és ügyészek bérhátralékára.

Az EJEB ugyanakkor azt is megállapította, hogy a bírák javadalmazását szabályozó törvények formális módosítása nélkül az alkotmánybírósági és a legfelsőbb bírósági ítélkezési gyakorlat hozzájárult a bírák díjazására vonatkozó jogi keret átalakításához. A strasbourgi bíróság azt is megjegyzi, hogy

amikor a bíráknak saját javadalmazásuk egyes elemeiről kellett dönteniük, akkor részvételük az ilyen határozatok meghozatalában összeférhetetlenség gyanúját vethette fel, mert személyes vagyoni érdekeik befolyásolhatták igazságszolgáltatási feladataik pártatlan ellátását

„Úgy tűnik továbbá, hogy a bíróságok túllépték hagyományos, a jogszabályok értelmezésére és alkalmazására korlátozódó szerepüket. Ez olyan benyomást kelthet, mintha intézmények közötti összeférhetetlenség állna fenn, ami feszültséget jelez az igazságszolgáltatás, valamint a törvényhozó és végrehajtó hatalom között” – idézi döntés indoklását a G4Media.

A EJEB hangsúlyozta, hogy a bírónak nem feladata átvenni az illetékes állami hatóságok szerepét a költségvetési és gazdaságpolitikai döntések meghozatalában. A kiadási prioritások meghatározása és a közpénzek elosztása a végrehajtó és a törvényhozó hatalom hatáskörébe tartozik, amelyek ezen a területen széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek.

„Súlyos gazdasági válság esetén az állam dönthet az általa szükségesnek tartott intézkedésekről, nemcsak az aktuális költségvetési válság kezelésére, hanem az államháztartás hosszú távon fenntartható helyreállítása érdekében is”

– indokolta az EJEB a kormány intézkedéseinek elfogadhatóságát. Érvelésük szerint a bírák nem tartoznak a kiszolgáltatott társadalmi csoportok közé, ezért a kifizetések elmaradása nem fosztotta meg őket a megélhetési forrásuktól.

A döntés azért különösen érdekes, mert a Bolojan-kormány hasonló érveléssel fordult Alkotmánybírósághoz, amit végül elutasítottak. A legfelsőbb bíróság idén március végén indított pert, hogy a kormányt és a pénzügyminisztériumot a felhalmozódott tartozások rendezésére kötelezze. A bukaresti ítélőtábla május 5-én első fokon a bíróságnak adott igazat, és úgy rendelkezett, hogy a kormánynak szükség esetén a költségvetés módosításával is elő kell teremtenie a kifizetésekhez szükséges pénzt. Az Agerpres szerint az ítélet a jogerőre emelkedéstől számítva tíz napot adott a kötelezettségek teljesítésére, késedelem esetére napi egyszázalékos büntetést, valamint a bruttó minimálbér húsz százalékának megfelelő napi bírságot is előírt. A kormány megtámadta a döntést, így került a per a legfelsőbb bíróság elé, ahol hétszer is elhalasztották az ítélethirdetést, de végül a legfelsőbb bíróság a múlt héten döntött úgy a saját maga javára, hogy az államnak fizetnie kell a bíráknak.

A perből időközben az igazságszolgáltatás és a kormány közötti hatásköri vita is lett. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök júliusban az alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte a legfelsőbb bíróság olyan kérdésbe avatkozik bele (akkor még a döntés a végleges bírósági döntés előtt voltak), amelyben a kormánynak és a parlamentnek kellene döntenie. Bolojan azzal érvelt, hogy a költségvetés összeállítása és módosítása a végrehajtó és a törvényhozó hatalom feladata, ezért egy bíróság nem kötelezheti a kormányt arra, hogy egy meghatározott célra különítsen el pénzt. A kormányfő azt is kifogásolta, hogy a bírósági rendszer saját fizetéseiről hozhat döntéseket, amelyekhez közvetlen anyagi érdeke fűződik. Attól tartott, hogy az ítélet precedenst teremthet és más közintézmények is peres úton próbálhatnak majd költségvetési módosításokat kikényszeríteni.

Az alkotmánybíróság végül október 7-én elutasította Bolojan beadványát. Az alkotmánybírák szerint a kormány lényegében a bírósági eljárás és az ítélet jogszerűségét kérdőjelezte meg, ezeknek a kifogásoknak az elbírálása viszont nem tartozik a hatáskörükbe.

A kormány fellebbezéséről így végül a legfelsőbb bíróság dönthetett, amely október 15-én helybenhagyta a bukaresti ítélőtábla májusi ítéletét.

A döntésre már reagált a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely szerint az ítéletében az EJEB igazolja Ilie Bolojan volt miniszterelnök álláspontját a kormánynak és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéknek (ÎCCJ) a bírák elmaradt bérjuttatásai miatt kialakult vitájában. A liberálisok úgy vélik, hogy a strasbourgi bíróság határozata megerősíti: a közpénzek felhasználásáról a kormánynak és a parlamentnek kell döntenie.