A Legfelsőbb Bíróság a saját javára döntött, egymilliárd eurót kell perkálnia az államnak a bírák visszamenőleges béremelésére

A román legfelsőbb bíróság beperelte a kormányt a bírák és ügyészek elmaradt fizetései miatt, első fokon megnyerte a pert, majd csütörtökön a kormány fellebbezését is elutasította. Igen, a fellebbezés elbírálása éppen arra a bíróságra hárult, amely korábban a pert indította. A Lia Savonea vezette Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék október 15-i döntésével jogerős lett a korábbi ítélet, amelynek tétje több mint 5,2 milliárd lej, vagyis megközelítőleg egymilliárd euró, írja a G4Media.

A háttérben egy közel két évtizede húzódó bérvita áll, amelynek során a bírák és ügyészek több ezer alkalommal fordultak bírósághoz különböző pótlékok és fizetésemelések miatt. Az elmúlt húsz évben több mint ötezer ilyen perben született az igazságügyi dolgozóknak kedvező ítélet. A követelések egy része abból származik, hogy 2023-ban a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség 25 százalékkal megemelte a bírák és ügyészek fizetését, méghozzá visszamenőleg, 2018-tól. Bár a béremeléseket jogerős bírósági döntések támasztották alá, az állam többször elhalasztotta az elmaradt összegek kifizetését. A kormány korábbi adatai szerint eddig közel kétmilliárd lejt fizettek ki a megnyert perek alapján.

A legfelsőbb bíróság idén március végén indított pert, hogy a kormányt és a pénzügyminisztériumot a felhalmozódott tartozások rendezésére kötelezze. A bukaresti ítélőtábla május 5-én első fokon a bíróságnak adott igazat, és úgy rendelkezett, hogy a kormánynak szükség esetén a költségvetés módosításával is elő kell teremtenie a kifizetésekhez szükséges pénzt. Az Agerpres szerint az ítélet a jogerőre emelkedéstől számítva tíz napot adott a kötelezettségek teljesítésére, késedelem esetére napi egyszázalékos büntetést, valamint a bruttó minimálbér húsz százalékának megfelelő napi bírságot is előírt. A kormány megtámadta a döntést, így került a per a legfelsőbb bíróság elé, ahol hétszer is elhalasztották az ítélethirdetést.

A tartozás pontos összegéről korábban szintén vita alakult ki. A G4Media májusban derítette ki, hogy az államnak több mint 5,2 milliárd lejt kellene kifizetnie a bíráknak és ügyészeknek.

Ebből valamivel több mint négymilliárd lejt tesznek ki az elmaradt bérek, további 1,2 milliárd lejt pedig a késedelmi díjak és kamatok.

A lap a bukaresti ítélőtábla májusi ítéletének indoklásában találta meg az összeget, miután a kormány hiába próbálta megtudni a bíróságoktól, pontosan mennyi pénzzel tartozik. Az érintett intézmények arra hivatkoztak, hogy az adatokat nem összesítették, holott a kérdéses összegek már szerepeltek a 2026-os költségvetésükben.

A perből időközben az igazságszolgáltatás és a kormány közötti hatásköri vita is lett. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök júliusban az alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte a legfelsőbb bíróság olyan kérdésbe avatkozott bele, amelyben a kormánynak és a parlamentnek kellene döntenie. Bolojan azzal érvelt, hogy a költségvetés összeállítása és módosítása a végrehajtó és a törvényhozó hatalom feladata, ezért egy bíróság nem kötelezheti a kormányt arra, hogy egy meghatározott célra különítsen el pénzt. A kormányfő azt is kifogásolta, hogy a bírósági rendszer saját fizetéseiről hozhat döntéseket, amelyekhez közvetlen anyagi érdeke fűződik. Attól tartott, hogy az ítélet precedenst teremthet és más közintézmények is peres úton próbálhatnak majd költségvetési módosításokat kikényszeríteni.

Az alkotmánybíróság végül október 7-én elutasította Bolojan beadványát. Az alkotmánybírák szerint a kormány lényegében a bírósági eljárás és az ítélet jogszerűségét kérdőjelezte meg, ezeknek a kifogásoknak az elbírálása viszont nem tartozik a hatáskörükbe.

A kormány fellebbezéséről így végül a legfelsőbb bíróság dönthetett, amely október 15-én helybenhagyta a bukaresti ítélőtábla májusi ítéletét. Ezzel a hónapok óta húzódó per jogerősen lezárult, a kormánynak pedig az elsőfokú döntésben megszabott feltételek szerint kell rendeznie a bírák és ügyészek elmaradt fizetéseit. A HotNews már a még meg sem alakult Niculescu-kormány első nagy pofonjaként nevezte az egymilliárd eurós bérper lezárását.