Az Európai Bizottság kész segíteni Romániát az új közalkalmazotti bértörvény céljainak elérésében

Az Európai Bizottság kész támogatni Romániát az új közalkalmazotti bértörvény céljainak és lényegének a megőrzésében – írja a Digi24.

A hírtelevízió azok után fordult az Európai Bizottsághoz, hogy Románia nem teljesítette a helyreállítási alap egyik feltételeként megszabott közalkalmazotti bértörvény reformját, és ezzel 770 millió eurós támogatástól esett el.

Az Európa Bizottság kijelentette, hogy „tudomásul veszik, hogy a román hatóságoknak és a pártoknak nem sikerült elérniük a helyreállítási alap előírt határidejéig – vagyis 2026. augusztus 31-ig – a közalkalmazotti bértörvény elfogadásához szükséges politikai és társadalmi konszenzust.”

Ezek után azt is hozzátetették, a Bizottság a továbbiakban is folytatja az együttműködést a román hatóságokkal. „Készek vagyunk támogatni a reform lényegének és céljainak megőrzését szolgáló erőfeszítéseket, és segíteni a hatóságokat olyan megoldások megtalálásában, amelyek hozzájárulhatnak a reform fő céljainak eléréséhez, amit tudomásunk szerint Románia az év végéig meg kíván valósítani” – írták.

Hónapokig tartó egyeztetések és számos zárt ajtós tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a volt koalíció pártjainak az egységes közalkalmazotti bértörvényről. A politikai és társadalmi konszenzus hiányát maga Nicușor Dan államfő jelentette be. Az államfő szerint a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ közösen vállalta, hogy a reform elbukásával Románia elesik az Országos Helyreállítási Tervhez (PNRR) kötődő 770 millió eurós uniós támogatástól. Ugyanakkor – ahogy az Európai Bizottság is rámutatott – Romániának az év végéig új közalkalmazotti bértörvényt kellene elfogadnia.

A múlt héten Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök a Digi24 hírtelevíziónak a reform elfogadásának elmaradásáról azt nyilatkozta, hogy „a bértörvény fontosabb, mint az meglévő a PNRR-ből lehívható 770 millió euró”.

Bolojan szerint a korábbi kormányok éveken át ígérgették a reform elfogadását, de végül csak a jelenlegi ügyvivő kabinet tett lépéseket az elmúlt három hónapban az egységes közalkalmazotti bértörvény elfogadására, amint a szakszervezetek éles kritikával fogadtak.

Ahogy korábban írtuk, rohamtempóban összekalapált reformtervezetet senki sem merte végül bevállalni, mert az politikai öngyilkossággal ért volna fel. A választók haragja ugyanis garantált lett volna: az új bértáblák és a megnyesett pótlékok miatt már többször utcára vonultak a szakszervezetek az egészségügytől az oktatásig, és az amúgy is káoszos politikai helyzet súlyosbodott volna.

A törvény miatt egymásnak estek a pártok. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter korábban nyíltan kijelentették, hogy a PSD „populizmusból, gyávaságból és politikai számításból” szabotálta a reformot, szerintük a PSD szándékosan blokkolta a megegyezést az utolsó pillanatig. Bolojan kijelentette, hogy a PSD beadta a derekát a szakszervezetek követeléseinek, amelyeket a miniszterelnök egyenesen „zsarolásnak” nevezett. A tanárok és az egészségügyi dolgozók bérköveteléseit (amelyek plusz milliárdos kiadást jelentettek volna) a PSD beépítette volna a törvénybe, amit viszont a költségvetés nem bírt volna el. A liberálisok azzal is vádolták a szociáldemokratákat, hogy védik bizonyos kiváltságos bürokrata rétegek és szakszervezeti vezetők extra juttatásait, ahelyett, hogy egy tiszta, teljesítményalapú rendszert vezettek volna be.

A Sorin Grindeanu által vezetett PSD nem tagadta, hogy elutasítja a törvényt, de ők ezt a „lakosság és a munkavállalók védelmével” indokolták. Kijelentették, hogy nem fognak megszavazni egy olyan törvényt, amely megszorításokat és elszegényedést hoz. A PSD szerint a PNL „titokban”, a szakszervezetek és az érintettek megkérdezése nélkül írta a törvényt, szerintük a PNL egy eleve rossz és végrehajthatatlan szöveget akart rájuk kényszeríteni az uniós pénzekre hivatkozva.