További egymilliárd eurót kérnek az államtól a bírák és ügyészek visszamenőleges béremelésre

A béremelést peres úton elérő bírák és ügyészek összesen további több mint 5,2 milliárd lejes számlát nyújtanának be az államnak, derítette ki a G4Media. A lap arra mutat rá, hogy bár sem a Legfelsőbb Bíróság, sem a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság nem közölte ezt az adatot a kormány kérésére, többek között arra hivatkozva, hogy nem összesítették az összeget, az már szerepelt a bíróságok 2026-os költségvetésében. A kormány korábban azzal vádolta az ország két legfontosabb bíróságát, hogy szándékosan elhallgatják a végösszeget, hogy ezzel nehezítsék Románia védekezését az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt.

A G4Media egy korábbi bírósági ítéletben azonosította az 5,2 milliárd lejes összeget, majd megkérdezte Lia Savoneát, hogy meg tudja-e, akár nagyságrendileg is, erősíteni.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke a G4Mediának küldött válaszában sem pontosította az összeget, helyette „az igazságszolgáltatás démonizálásával” vádolta a kormányt, amely szerinte megpróbálja korlátozni az igazságszolgáltatás anyagi függetlenségét és elkendőzi, hogy nincs valós megoldása a gazdasági és társadalmi problémákra. Mint írta, „az emlegetett összegek” nem ismerősek és nem a Legfelsőbb Bíróság közölte őket. Annyit megjegyzett, hogy az alaptartozás ennél kevesebb, az összeg nagy részét a késedelmi díjak vagy kamatok teszik ki, mivel a kormány mintegy 15 éve nem törlesztette a tartozását. A kormány egyébként nem emlegetett konkrét összegeket, éppen azért, mert a Legfelsőbb Bíróság nem közölte ezt az adatot, hívta fel a figyelmet a G4Media.

A Legfelsőbb Bíróság kedden, még a cikk megjelenése előtt közleményt is kiadott, amely tartalmában Lia Savonea korábbi nyilatkozatát idézi.

Az 5,2 milliárd lejes összeget a G4Media a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság május 5-i ítéletének indoklásában találta meg. A pert a Legfelsőbb Bíróság indította el március végén, kérve, hogy a kormány és a pénzügyminisztérium záros határidőn belül fizesse ki az utóbbi években felgyűlt és jogerős bírósági ítéletekben is kimondott tartozását az igazságügyi dolgozóknak. A felperes azt is kérte, hogy ha ez nem történik meg, a kormány és a pénzügyminisztérium 2 százalékos kamatot és a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot fizessen minden nap késésért. A kérést a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elfogadta. Az indoklásban a bíróságok hivatalosan jóváhagyott 2026-os költségvetésének külön tételeként szerepel a kormány tartozása: 4 013 986 000 lej és 1 209 984 000 késedelmi díj és kamat, azaz 5,2 milliárd lej. Bár a költségvetést a Legfelsőbb Bíróság bíráinak közgyűlése hagyta jóvá, Lia Savonea azt állította, hogy az összeg nem ismerős számára.

A bírák és ügyészek, illetve a kormány jogvitája az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is eljutott: az Andriescu és mások Románia ellen perben hat igazságügyi dolgozó kéri Románia elmarasztalását a bérhátralék kifizetésének halogatása és részletekben történő kifizetése miatt. A kormány nemrég azzal vádolta az ország két legfontosabb bíróságát, a Legfelsőbb Bíróságot és a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságot, hogy különböző indokokkal megtagadták a tartozás pontos összegének közlését, amivel növelik az esélyét annak, hogy Románia elveszti a pert, számolt be a G4Media. A hiányos adatok miatt a román állam halasztást kért, a következő időpont 2026. június 12. A lap kérdésére Lia Savonea akkor azt közölte, hogy erről a kérdésről az ideiglenes, ügyvivő kormánnyal nem látja szerencsésnek tárgyalni.

Az igazságügyi bérekkel kapcsolatos vita két évtizedre nyúlik vissza és több mint 5000 perben született a fizetésemelést kérő igazságügyi dolgozóknak kedvező ítélet. A bérhátralék egy részét különböző pótlékok utólagos megítélése teszi ki, valamint az ágazati referenciaérték 25 százalékos megemeléséből származó összeget. A kormány adatai szerint eddig már majdnem kétmilliárd lej tartozást törlesztettek a megnyert perek értelmében, részletezte a G4Media.

Az igazságszolgáltatás vezető intézményei és a Bolojan-kormány között amiatt is nagy a feszültség, hogy megvalósult a sokat vitatott nyugdíjreform: februárban hosszas huzavona után kihirdette az államfő a törvényt, amelynek értelmében a nyugdíj az utolsó bruttó bér 80 százaléka helyett az utolsó nettó fizetés 70 százaléka lesz, miközben a nyugdíjkorhatárt fokozatosan, 2042-ig 65 évre emelik.

Vitát váltott ki ugyanakkor az új közalkalmazotti bértörvény tervezete is, amely a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdai közleménye szerint „drasztikusan” csökkentné a bírák és ügyészek jövedelmét.