Körözött bűnözővel vacsorázott Grindeanu és az athéni amerikai nagykövet a Bolojan-kormány buktatása előtt

Újabb részletek derültek ki arról a március 31-i bukaresti vacsoráról, amely a Wall Street Journal értesülései nyomán súlyos diplomáciai-belpolitikai botrány középpontjába került. Mint arról beszámoltunk, az amerikai lap szerint az Egyesült Államok athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle egy athéni zárt körű találkozón azzal kérkedett, hogy Washington keze volt Ilie Bolojan miniszterelnök megbuktatásában, mivel a volt kormányfő nem volt hajlandó piaci ár felett amerikai cseppfolyósított földgázt vásárolni. A történet szálai hamar a bukaresti Isoletta luxusétteremig vezettek, ahol a nagykövet még a tavaszi kormányválság tetőzése előtt személyesen tárgyalt Sorin Grindeanu PSD-elnökkel és Bogdan Ivan szociáldemokrata energiaügyi miniszterrel.

A Presa-Liberă portál által közzétett videófelvételek alapján azonban nemcsak politikusok és diplomaták ültek az asztalnál: a társaságban ott volt Adrian Gheorghe Rafael is, akit jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek befolyással való üzérkedés miatt, és a vacsora idején épp általános körözés alatt állt.

A bírósági adatok szerint Rafael korábban mintegy 150 ezer eurót vett át egy üzletembertől, azt ígérve, hogy elintézi egy közbeszerzés elcsalását Marcel Velánál, Karánsebes akkori polgármesterénél. Bár a jogerős elmarasztaló ítélet után a hatóságoknak börtönbe kellett volna szállítaniuk, Rafael zavartalanul vacsorázott a kormánypárti elit és a diplomáciai testület tagjainak társaságában.

Az éttermi találkozót a felvételek tanúsága szerint Adrian Thiess üzletember hozta össze, akinek Rafael a keresztfia, és aki régóta ismert arról, hogy amerikai politikai és lobbicsoportok romániai kapcsolatait egyengeti. Az asztalnál ült Florin Lazăr Vlădică elnöki tanácsadó, valamint további négy, egyelőre nem azonosított személy is.

A vacsora időzítése alig néhány héttel előzte meg a Bolojan-kabinet felbomlását: a PSD nem sokkal ezután vonta vissza minisztereit a koalícióból, majd májusban az AUR-ral közösen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal megdöntötte a kormányt. Bár Sorin Grindeanu korábban úgy nyilatkozott, hogy Guilfoyle-lal kizárólag a Vertikális Gázfolyosó tranzitlehetőségeiről egyeztettek, a körözés alatt álló elítélt jelenléte a stratégiai energiatárgyalásként beállított vacsorán súlyos integritási és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel az akkori kormányzati szereplők elszámoltathatóságával kapcsolatban.

A gázbiznisz nem csak Romániát érinti

A botrány kirobbanása után a román sajtó azonnal ráugrott a témára, a DeFapt tényfeltáró portál például azt írja, hogy a Wall Street Journal nyomtatott kiadásából hiányoznának az Ilie Bolojan kormányának megbuktatására vonatkozó mondatok. Az amerikai portál eredeti szövege, ami fizetőkapu mögött van, de mi is ellenőriztünk, konkrétan leírja, hogy az athéni amerikai nagykövet, Kimberly Guilfoyle valóban azzal kérkedett görög kormányzati körök előtt, hogy Washington keze volt a bukaresti kabinet megdöntésében.

A Wall Street Journal terjedelmes tényfeltárása szerint Guilfoyle még márciusban, egy athéni díszvacsorán veszett össze Sztavrosz Papastavru görög energiaügyi miniszterrel. A lap forrásai szerint a román kormány küszöbön álló felbomlására utalva a nagykövet kijelentette: „Bármelyik országgal megtehetjük, amelyikkel csak akarjuk. Itt is megtehetjük.” A vita annyira elmérgesedett, hogy a görög miniszternek kellett emlékeztetnie: az Egyesült Államok nem válthatja le Görögország demokratikusan megválasztott vezetését. Bár Guilfoyle ügyvédje vitatta ezt az értelmezést, a lap által feltárt összefüggésekből világosan látszik, milyen gátlástalan üzleti nyomulás zajlott a háttérben.

Az amerikai gazdasági lap cikke ugyanis valójában egy agresszív lobbihálózat működését mutatja be. Guilfoyle – Donald Trump fiának volt menyasszonya, korábbi tévés műsorvezető – az orosz energiáról való leválás és az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) népszerűsítésének ürügyén valójában egyetlen konkrét görög magáncég, a gázpiacon teljesen járatlan Aktor Group érdekeit tolta a balkáni régióban. A nagykövetet szinte mindenhová elkísérte a 39 éves Christos Marafatsos, egy korábban zöldségterjesztéssel és ingatlantanácsadással foglalkozó lobbista, akit a külföldi kormányok sokáig a nagykövet kabinetfőnökének hittek. Valójában az Aktor hivatalosan fizetett embere volt, a cég vezérigazgatója, Alexandrosz Exarchu pedig magángéppel reptette a nagykövetet a hivatalos tárgyalásokra.

A recept mindenütt ugyanaz volt: az Aktor egy görög állami energiacéggel közösen létrehozta az Atlantic-SEE LNG nevű vegyesvállalatot, és Guilfoyle diplomáciai hátszelével próbáltak évtizedekre szóló, dollármilliárdos szerződéseket ráerőltetni a térség államaira – Bulgáriától és Albániától kezdve Romániáig és Ukrajnáig. Albániában például egy 2050-ig szóló, 6 milliárd dolláros gázüzletet ütöttek nyélbe, míg a rivális amerikai cégek hiába próbáltak bejutni a nagykövetségre.

A romániai szálak ezen a ponton érnek össze a tavaszi bukaresti eseményekkel. Az Aktor Romániában hatalmas vasúti és autópálya-beruházások kivitelezőjeként ismert, és a Vertikális Gázfolyosón keresztül az ország gázpiacára is be akart törni az amerikai LNG-vel. Ilie Bolojan kormánya azonban keresztbe feküdt a piaci ár feletti gázszerződéseknek, különösen annak fényében, hogy a fekete-tengeri Neptun Deep mező hamarosan induló kitermelésével Románia gyakorlatilag önellátóvá válik.

Alig néhány héttel az athéni diplomáciai fenyegetőzés után, március 31-én Guilfoyle már Bukarestben, a Herăstrău parki luxusétteremben ült egy asztalnál Sorin Grindeanu PSD-elnökkel és Bogdan Ivan energiaügyi miniszterrel. Azon a vacsorán – mint a napokban kiszivárgott felvételekből kiderült – ráadásul ott ült az asztalfőn egy befolyással való üzérkedésért letöltendő börtönre ítélt, általános rendőrségi körözés alatt álló férfi is. A szociáldemokraták ezt követően léptették ki minisztereiket a koalícióból, májusban pedig az AUR-ral közösen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal megdöntötték a Bolojan-kormányt. Bár a román politikusok utólag igyekeznek puszta kitalációnak beállítani az amerikai beavatkozást, a Wall Street Journal tényfeltárása pontosan dokumentálja, milyen kíméletlen üzleti érdekcsoportok mozgatták a szálakat a háttérben.

Davosi tárgyalások és kilincselés az uniós támogatásért

A Curs de Guvernare gazdasági portál által feltárt részletek alapján pedig az is kiderül, hogy az Aktor és az amerikai lobbi jóval a márciusi éttermi botrány előtt kiépítették már Románia felé a kapcsolataikat. A görög építőipari óriás vezérigazgatója, Alexandrosz Exarchu és a román energiaügyi miniszter, Bogdan Ivan már a 2026. januári davosi Világgazdasági Fórumon együtt ült az amerikai nagykövettel egy pódiumon, mutat rá a portál. A panelbeszélgetés épp a jövőbeli energiakorridorokról és Románia megkerülhetetlen tranzitszerepéről szólt – Exarchu ott nyíltan felvetette, hogy az Európai Uniónak közvetlen támogatásokkal kellene finanszíroznia a méregdrága Vertikális Gázfolyosót, amelynek két kulcsállomása Görögország és Románia lenne.

A közvetítői lánc felépítése tankönyvi pontossággal működött: az amerikai Venture Global exportálja a cseppfolyósított földgázt, amelyet az Aktor és a görög állami DEPA által alapított vegyesvállalat, az Atlantic-SEE LNG Trade vásárol fel egy húsz évre szóló szerződéssel. Ezt a kontingenst bővítették 2026 júniusában évi 1,4 milliárd köbméterre, és ezt a hatalmas mennyiséget terítenék szét a térségben hosszú távú viszonteladási szerződésekkel Albániától és Bulgáriától kezdve Ukrajnán át Romániáig. Albániával már alá is írtak egy 2050-ig szóló, 6 milliárd dolláros megállapodást, a balkáni terjeszkedés gépezetébe azonban porszem került: a Wall Street Journalnak nyilatkozó ukrán állami gázcég pénteken megerősítette, hogy leállították a tárgyalásokat a görög vegyesvállalattal a tervezett gázvásárlásokról.