Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség Orbán János Dénes százmilliós jogdíjainak ügyében

Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság Orbán János Dénes kifizetései kapcsán. A BRFK a 444 megkeresésére megerősítette: az eljárás folyamatban van, a nyomozást pedig Nagy Ervin kulturális államtitkár feljelentése nyomán indították el. Bár a feljelentés júliusban a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésről szólt, a rendőrség mostani tájékoztatásában hűtlen kezelés gyanúját említette. Az érintett összegek mértéke alapján a büntetőtörvénykönyv szerinti minősítés – ötvenmillió és ötszázmillió forint közötti vagyoni hátrány esetén – különösen nagy vagyoni hátrányt jelenthet, ami bizonyítottság esetén kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A lavinát a Prae.hu nyári cikke indította el, amely feltárta, hogy a költő-szervező szakmai irányítása alatt álló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) 412 millió forintot fizetett ki OJD kilenc művének felhasználási jogaiért. A 444 későbbi közérdekű adatigényléseiből aztán kiderült, hogy a csatornázott közpénz ennél is jóval több volt: tavaly március óta bruttó 491,7 millió forintot kapott a cégtől, az alapítás óta pedig összesen bruttó 496,8 millió forint vándorolt hozzá zömmel jogdíj, kisebb részben honorárium formájában. Az ügyletek családi és hivatali összefonódását jól mutatja, hogy mintegy 200 millió forint kifizetését a KMTG akkori vezetőjeként éppen a felesége, Tódor Szidónia igényelte a kulturális tárcától, a cég jelenlegi vezetője, Rózsás Péter pedig párhuzamosan annak az Operettszínháznak az ügyvezető igazgatója, amellyel OJD szoros üzleti kapcsolatot ápolt. Mindeközben a KMTG az író személyén kívül 2017 óta mindössze 46 milliót költött mások jogdíjaira, vagyis Orbán egymaga nagyságrendileg kilencszer több pénzt húzott ki ebből a keretből, mint a teljes magyar irodalmi mezőny a szervezettől.

Ami az egymillió eurós jogdíjbotrányt illeti, családi és hivatali szálak értek egymásba a kifizetések körül: a pénzek egy részét, mintegy 200 millió forintot a KMTG akkori ügyvezetőjeként Orbán felesége, Tódor Szidónia igényelte a minisztériumtól. Az összeférhetetlenség gyanúját pedig tovább erősíti, hogy olyan darabok – például az Orfeum mágusa és a Hamupipőke – felhasználási jogait adták el a KMTG-nek művenként 50-50 millió forintért, amelyek kizárólagos jogaival eleve a Budapesti Operettszínház rendelkezett, így a tehetséggondozó a közvetlenül szerződni nem tudó Orbántól csak a színház közbeiktatásával vásárolhatta meg azokat; ráadásul a vevő KMTG jelenlegi ügyvezetője, Rózsás Péter egyben az Operettszínház ügyvezető igazgatója is.

A nyáron megjelent, teljes életutat bemutató Transtelex–Telex portrénkban részletesen feltártuk, hogy Orbán János Dénes kezdettől fogva bennfenntes kapcsolataira, különböző kedvezmények és kiváltságok kijárására, valamint az irodalmi és politikai tőke pénzre váltására építette a karrierjét. A kolozsvári bölcsészkar bentlakási szobájából induló, kocsmai hangulatú transzközép-mozgalom a kilencvenes évek elején még vagány, provokatív esztétikai lázadásnak tűnt. Azonban – ahogy a pályatársak visszaemlékezéseiből kirajzolódott – a lázadó póz mögött valójában mindig is a hatalomtechnikai és forrásszerzési ösztön dominált.

Amikor 2015-ben Budapestre tette át a székhelyét, magával vitte a közösen felépített Előretolt Helyőrség brandet, a magánpatronázst pedig egy az egyben felváltotta az államkassza. A Fidesz-kormányzat kultúrharcos logikája tárt karokkal fogadta az ellenkánont ígérő, gátlások nélküli menedzsert: a KMTG megalapításával szinte azonnal százmilliók, majd milliárdok hullottak az ölébe, miközben a független irodalmi műhelyeket filléres gondok fojtogatták. A rendszer lényege az intézményesített kontroll lett. Később az NKA Szépirodalmi Kollégiumának elnökeként már OJD döntött a pénzekről, és nem maradt adós a hálával sem: tízmilliókat juttatott korábbi hitelezője, Böszörményi Zoltán lapjának, miközben a vele szembeforduló erdélyi szervezeteket és folyóiratokat elvágta a forrásoktól.

A mostani ügyben OJD előbb azzal próbált védekezni, hogy az operett előadások tulajdonképpen nemzeti érdek, ahol a megtérülés nagyságrendekkel nagyobb, mint az irodalomban. Sőt, az operettforradalom bizonyítékaként lobogtatta, hogy a Dankó Pista szuperprodukció premierjéből a KMTG egyetlen este alatt 8,2 milliót könyvelhetett el. A valóság persze megint más képet mutat: a 444 adatigénylése szerint a koncertszerű megarendezvény gigantikus bukás volt. Az MVM Dome-ban a nettó jegybevétel alig érte el a 45 milliót, miközben több mint ötezer jegyet ingyen osztogattak szét, a 650 milliós összköltséget pedig szinte teljes egészében az előző kulturális tárca állta adófizetői pénzből.

Amikor a büntetőfeljelentés júliusban megszületett, OJD nyílt levélben fordult Tarr Zoltán miniszterhez, és felajánlotta, hogy visszavásárolja a művek jogait a KMTG-től, a miniszter azonban visszautasította a javaslatot. A feljelentés nyomán elrendelt rendőrségi nyomozás most azt vizsgálja, hogy a KMTG által kifizetett több mint 400 millió forintos jogdíjügylet megvalósítja-e a hűtlen kezelés törvényi tényállását.