Elutasította a miniszter Orbán János Dénes visszavásárlási ajánlatát: Ez a kormány már nem háttéralkukkal intézi az ügyeit

Nem fogadja el Tarr Zoltán miniszter Orbán János Dénes ajánlatát, amellyel az író-szakmai vezető magánszemélyként vásárolná vissza saját műveit a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-től (KMTG). Mint megírtuk, a szervezet a 2026-os választások előtti egy évben nettó 412 421 620 forintért vásárolta meg kilenc színpadi és irodalmi szövegének felhasználási jogait az alapító-igazgatótól. Orbán csütörtökön Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek címzett nyílt levelében a jogok visszavásárlásával és az eredeti állapot helyreállításával próbálta meg saját szavai szerint „a lincshangulatból egy higgadt kivizsgálás regiszterébe emelni” az ügyet, a Telex megkeresésére pedig hozzátette: a pontos összeg meghatározását teljesen a tárcára bízza.

Tarr Zoltán szombati állásfoglalásában egyértelművé tette, hogy a minisztérium nem megy bele a felajánlott alkuba. „Ez a kormány már nem az a kormány, amelyik háttéralkukkal intézi ügyeit. Következményekkel járó ország lettünk. Olyan ország, ahol a közpénz a közt szolgálja, nem a hatalomhoz közeli üdvösök érdekeit” – reagált közösségi oldalán a miniszter. A tárca már megtette a feljelentést, írta Tarr, így a továbbiakban a hatóságok feladata a részletek feltárása, egyúttal felszólította az érintetteket, hogy működjenek együtt a nyomozó szervekkel.

A büntetőfeljelentést Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár nyújtotta be különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Az államtitkár rámutatott: a 412 milliós szerződéseket a cég részéről dr. Rózsás Péter ügyvezető jegyezte, miközben a KMTG korábbi ügyvezetője éppen Orbán felesége volt. Nagy Ervin szerint a feleséget vélhetően azért cserélték le az ügyvezetői székben, hogy a közvetlen családi összeférhetetlenséget papíron elfedjék.

A botrány kirobbanása óta a kulturális szféra több vezető szereplője is élesen kritizálta a félmilliárdos nagyságrendű belső kifizetést. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója „teljes nonszensznek” nevezte a konstrukciót, kiemelve, hogy librettókért még tízmillió forintot is képtelenség elkérni a hazai színházi struktúrában. A hangulat elmérgesedését jelzi, hogy a Budapesti Operettszínház társulata nyílt levélben követelt magyarázatot a menedzsmenttől arra, hogyan érinti a repertoárjukat a KMTG és a szakmai vezető közötti pénzmozgás – a főigazgató utóbb körlevélben nyugtatta a színészeket, hogy a színházat közvetlenül nem érinti az ügy. L. Simon László korábbi kultúrpolitikus, a Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója pedig nyilvánosan felszólította Orbán János Dénest, hogy mondjon le a Magyar Művészeti Akadémiában (MMA) betöltött tagságáról.

Orbán János Dénes a bírálatokra válaszul nyers hangvételű ellenoffenzívát indított a hazai kulturális elit tagjaival szemben, és bejelentette kilépését az MMA-ból, mondván: „vagabund poétaként” egyébként is kényelmetlenül érzi magát az akadémikusi szerepben, de a fő ok az, hogy nem kíván L. Simon Lászlóval „egy levegőt szívni”. Az író a volt államtitkár szemére vetette korábbi sajátos üzleti ügyeit, valamint kijelentette, hogy a minisztériumi struktúrában az ilyen volumenű szerződésekről a felsővezetés dönt, így az összeférhetetlenségi vádak alaptalanok. Ókovács Szilveszternek címezve a Valuska című kortárs opera alacsony nézőszámát állította szembe a KMTG által finanszírozott Az Orfeum mágusa 25 ezres színházi és többszázezres televíziós nézettségével, a megtérülési kritikákra reagálva.

A tárca tájékoztatása szerint a vizsgálatok kiterjednek a KMTG teljes gazdálkodására is: a minisztérium a napokban már sikeresen blokkolt és szerzett vissza egy másik, 1,3 milliárd forintos állami támogatási keretet, amelyet még a Hankó Balázs vezette előző minisztérium ítélt meg a szervezetnek Orbán János Dénes tervezett nemzetközi turnéira és egy Attila hun királyról szóló nagyszabású produkciójára.

A 2015-ben kormányzati kezdeményezésre, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia működtetésére alapított KMTG az elmúlt évtizedben becslések szerint több mint tízmilliárd forintnyi közpénz felett rendelkezett. A független irodalmi műhelyek, folyóiratok és a Szépírók Társasága ezzel párhuzamosan állandó forráshiánnyal és szociális krízissel küzdöttek. Az erdélyi és a magyarországi irodalmi életben a források ilyen arányú központosítása komoly belső feszültségeket, elhallgatást és egzisztenciális függőséget alakított ki, a hatósági eljárások megindulása viszont most először fenyegeti közvetlenül a Fidesz-kormányok alatt kiépített intézményrendszer jogi és pénzügyi alapjait.