Elfogadta a képviselőház a kényszerházasságot önálló bűncselekményként meghatározó törvénymódosító tervezetet

Döntő házként elfogadta a képviselőház 254 támogató és 0 ellenszavazattal azt a törvénymódosító tervezetet, amely többek között önálló bűncselekményként kezelné és eszerint is büntetné a kényszerházasságot, külön szankciókat határozva meg, ha az érintett 16 év alatti, illetve tájékoztató médiakampányt vezetne be.

A törvénytervezetet még tavaly október elején nyújtották be, azonban nem sokkal azután, hogy nyilvánosságra került, Zsilvásárhelyen tüntetést szerveztek a módosítások bevezetése ellen, mert a roma közösség egyes tagjai szerint a javaslat a közösségük hagyományait és identitását veszélyezteti. Az új törvény szerintük megszüntetné a több száz éves tradíciókat, és a kormány beavatkozását jelentené a személyes ügyeikbe. Akkor többen is azt hangoztatták, hogy a tervezet kriminalizálná azokat a szokásokat, amelyekkel ők együtt nőttek fel, és amelyek nem mindig járnak kényszerrel.

A roma nők érdekképviseletében fellépő E-Romnja civil szervezet ugyanakkor kezdettől fogva támogatta a kezdeményezést, a mai jogi döntés után pedig úgy fogalmazott egy Facebook-posztban, hogy „Ma Románia fontos lépést tett a gyerekek abúzusokkal és erőszakkal szembeni védelmében”.

Ahogy egy korábbi cikkünkben András Lóránd szociológus, a Hargita Megyei Tanács tagja is elmondta, a kényszerházasság bizonyos roma közösségekben valóban jelen van, de ez semmiképp nem tekinthető általános gyakorlatnak. András azt is kiemelte, a probléma gyökerének kezelése a strukturális erőszak csökkentésében, a rendszerhibák kiküszöbölésében és az oktatási rendszer átalakításában is rejlik, egy új törvény önmagában nem megoldás.

A javaslat beterjesztői szerint a cél elsősorban nem a büntetés, hanem a szemléletváltás, annak az érvényesítése, hogy a társadalom többé ne tekintse magánügynek, amikor gyerekeket és nőket fosztanak meg a szabadságuktól. A tervezet ugyanis kimondja, a házasság, akárcsak a szerelem, csak szabad akaratból létezhet.

A törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvet módosítaná, és bevezetné a kényszerházasság és kényszerű együttélés fogalmát. Eszerint bűncselekménynek minősül, ha valaki felnőttet vagy 16 évesnél idősebb kiskorút arra vesz rá, hogy házasságot kössön, vagy a házassághoz hasonló kapcsolatba lépjen, amennyiben ezt:

• kényszerítéssel, elrablással, megtévesztéssel vagy hatalommal való visszaéléssel éri el;
• a sértett nyilvánvalóan sebezhető helyzetét (életkor, betegség, testi vagy szellemi fogyatékosság, illetve függőség) használja ki;
• pénz vagy más előny felajánlásával, átadásával, elfogadásával a sértett felett hatalommal bíró személy beleegyezését szerzi meg;
• vagy a jogszabályban előírt engedélyeket, hozzájárulásokat megkérdőjelezhető módon szerzi meg.

Ugyanígy büntetendő, ha valakit külföldre csábítanak azzal a céllal, hogy ott kényszerítsék házasságra. Az ilyen tettekért háromtól hét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, és súlyosbítja a helyzetet, ha a cselekmény fegyverrel, alkohol vagy kábítószer hatása alatt, esetleg családon belül történik.

Újdonsága nemcsak abban rejlik, hogy szigorúan bünteti a kényszerítőket, hanem abban is, hogy felelőssé teszi mindazokat, akik segítik vagy „ünneplik” ezeket a kapcsolatokat. Mivel a Polgári Törvénykönyv engedélyezi 16 éves kortól a házasodást – ha az megalapozott és van orvosi igazolás –, ezért a tervezet külön kitér arra is, ha valaki egy 16 év alatti kiskorúval úgy tesz, mintha házasság köttetne.

Ennek értelmében ha az érintett 16 év alatti, jogi felelősségre vonható mindenki, aki szerepet vállal ebben legyen szó vallási szertartásról, lakodalomról, a menyasszonyi ruha biztosításáról, fotózásról vagy videózásról. A közreműködők hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetésre vagy pénzbírságra számíthatnak.

A törvény az audiovizuális szabályozást is módosítaná, vagyis a televíziók és rádiók 18 és 22 óra között kötelesek lennének figyelmeztető üzeneteket sugározni az új jogszabályról, amennyiben az hatályba lép.

Az Európai Parlament kutatása a kényszerházasságot a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak egyik formájaként tárgyalja. Nem egyszeri eseményről van szó, hanem tartós kiszolgáltatottságról. Az Isztambuli Egyezményben előírtak betartását ellenörző szervezet, a GREVIO Romániáról szóló 2022-es jelentése szerint a kényszerházasságok egyik problémája, hogy nem önálló bűncselekményként határozták meg őket, ami nehezíti az esetek azonosítását és a statisztikai adatgyűjtést, ami pedig a probléma felmérését és az ez elleni fellépést is ellehetetlenítette. A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a hatóságok bizonyos esetekben vonakodtak beavatkozni, és a roma lányok ellen elkövetett ilyen tíousú visszaéléseket „kulturális gyakorlatként” kezelték.

Amennyiben a kényszerházasság egyik vagy mindkét érintettje kiskorú, az gyakran megszakítja a tanulmányokat, csökkenti a későbbi oktatási és munkalehetőségeket, valamint társadalmi elszigetelődéssel járhat. Egy UNICEF által készített romániai elemzés szerint az alacsonyabb iskolai végzettség és a mélyszegénység összefügg a korai házassággal.

A törvénytervezet elfogadása és a jogszabályok érvénybe lépése bár fontos jogi eszközök, ahogy erre már szakértők is rámutattak, az elrendezett házasság és a kényszerházasság nem mindig választható el egyszerűen egymástól, így a kényszerítés nem feltétlenül egyetlen fenyegetésben jelenik meg: családi kontroll, gazdasági függőség, közösségi elvárások és a házasság felbontásának nehézségei együttesen is korlátozhatják az egyén szabad döntését.