Jogi pontatlanság miatt kényszeríthetik még mindig házasságra Romániában a kiskorúakat

Bár az EU-ban az első helyen állunk a kiskorú anyák számát tekintve, Romániában egyetlen állami intézmény sem vizsgálta a kényszerházasságok jelenségét, a jogszabályok sem tesznek külön említést ennek büntethetőségéről – áll Iulia Hau Hotnews-cikkében.

Szakértők szerint az etnicizálódás (folyamat, amely során egyre inkább az etnicitás válik viszonyítási alappá egy közösség esetén – megj.) az egyik fő oka annak, hogy a kényszerházasságok problémája nem oldódik meg: eddig egyetlen erőszakkal férjhez adott lányt sem sikerült megmenteni, mivel a hatóságok nem avatkoztak be – állítja Carmen Gheorghe, az E-Romnja roma feminista, apolitikus és nonprofit szervezet elnöke az első Intervenciós útmutató gyermek-/kényszerházassági esetekre című kiadványuk bemutatóján.

„Itt jogi vákuum van, ami gyakran lehetővé teszi, hogy ezek a házasságok ténylegesen nemzetközi emberkereskedelemhez vezessenek” – véli Cerasela Bănică, az Országos Diszkriminációellenes Tanács igazgatótanácsának a tagja.

A 2021-es népszámlálás szerint Romániában 521 11 és 14 év közötti lány élt élettársi kapcsolatban partnerével. Közülük 155 városi, 366 vidéki származású. A három legjelentősebb megye ebben a viszonylatban Maros, Dolj és Călărași. A 15 és 19 év közötti intervallumban ez a szám meghaladta a 18 500-at, és bár nem tudni, közülük hányan voltak kiskorúak, az adat fontos mutató a jelenség nagyságrendjének megértéséhez – hivatkozik az elérhető adatokra a Hotnews, amelyekről a Transtelex is beszámolt.

Ugyanez a népszámlálás kimutatta, közel 10 000 16 és 19 év közötti nő volt már házas. Egy Libertatea-cikk szerint 2019–2020-ban három északi megyében volt a legtöbb bíróság által jóváhagyott házassági kérelem 16 évnél idősebb kiskorúak (a törvényes alsó limit – megj.) esetében: Beszterce-Naszód megyében 55, Suceava megyében 53, Máramaros megyében 50 – írják.

Amikor a gyereket a szülőktől kéne megvédeni

Az Európa Tanács által említett első, a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó alapelv kimondja: „A gyermekeket többé nem szabad a szüleik tulajdonának tekinteni, hanem el kell ismerni őket saját jogokkal és szükségletekkel rendelkező személyként”.

Az igazságügyi felügyelőség 2022-es, a kiskorú áldozatok ellen elkövetett szexuális bűncselekmények kivizsgálásáról és megoldásáról készített jelentése megállapítja,

a kiskorú áldozatok és elkövetők közötti ilyen kapcsolatok gyakran a családjuk beleegyezésével kezdődnek.

A tény, hogy az ügyészségek nem veszik figyelembe a két felnőtt szülő által elkövetett, intim kapcsolathoz és/vagy házassághoz hozzájáruló bűncselekményeket, hanem ehelyett a büntetőjogi felelősségre vonás során enyhítő körülménynek veszik, az áldozatokat védelem nélkül hagyja – teszi hozzá a Hotnews.

Anca Nică, az E-Romnja koordinátora beszámolt, volt esetük, amikor a lány a beavatkozásuk után a szociális segítségnyújtás és a gyermekvédelem főigazgatósága védelme alá került, amely visszahelyezte a családba, és néhány hónappal később megházasodott. Néha sikerül húzni a folyamatot, de végül mégis megházasodnak – véli. Az E-Romnja szerint a hatóságok nem avatkoznak be úgy, ahogy kellene, nem ellenőriznek, nincsenek szakszolgálatok, és gyakran még a meghallgatások is a szülők vagy rokonok jelenlétében zajlanak.

„Az egyik legsúlyosabb ügyünkben, bár a DIICOT (a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni nyomozási igazgatóság – megj.) és az Interpol is részt vett, mégsem sikerült megakadályozni a házasságot. Ez még mindig az egyik legfájdalmasabb példa számunkra” – jelentette ki Nică.

Egy hiába küzdő apa története

A szervezet koordinátora mesélte, egy tizennégy éves lány apja értesítette őket arról, hogy gyermeke több napja eltűnt otthonról, és a biológiai anyja férjhez akarja adni. Mint később kiderült, a jó gyereknek tartott lány szülei még nagyon fiatal korában elváltak, az anya elment, ő pedig az apa és az apai nagyszülők gondozásában maradt.

Miután néhány hónappal korábban írt neki az addig Spanyolországban tartozkodó édesanyja, hogy sajnálja, hogy elment, és szeretne találkozni vele, egy közös hétvégét tervezett a lányával Bukarestben. Ez ellen az apa és a nagyszülők nem emeltek kifogást.

„Férjhez ment!” – állt az üzenetben, amelyet az apa vasárnap este kapott, órákkal azután, hogy a lánya haza kellett volna érjen. Többféleképpen próbált kapcsolatba lépni vele, de sikertelenül.

A rendőrség értesítése ellenére a férfinak nem volt joga visszakapni a lányt, mivel nem volt bírósági döntés arra vonatkozóan, hogy kinek a felügyelete alatt maradt a gyermek, hiába hagyta el az anya az országot már egy évtizede.

A következő napokban az apa tehetetlenül nézte, ahogy a házasságkötésről készült felvételek kerültek a Facebookra. Amikor ismét a rendőrséghez fordult, hogy bizonyítsa a történteket, a következő választ kapta: „De miért vagy ennyire dühös? Nem ez a hagyomány nálatok?” – írja a Hotnews megjegyezve, hogy a szóban forgó család a roma közösséghez tartozott.

A bukaresti rendőrség végül közbelépett, és a családdal együtt az anyai nagyszülők címén keresték a kislányt. Már túl késő volt. A kislány nemcsak, hogy az édesanyjával először egy másik megyébe, majd később Spanyolországba költözött, de péntektől hétfőig az anyjának még a lány személyi igazolványán szereplő lakcímet is sikerült megváltoztatnia.

Befejezésül a rendőrségnek sikerült felkutatni az anyát és a lányt. A fiatalt behívták a rendőrségre, és az édesanyja előtt hallgatták ki. A törvény egyértelműen kimondja, hogy ilyen helyzetben, amikor a szülők esetleg agresszorok vagy bűntársak a bántalmazásban, nem vehetnek részt a meghallgatáson, hanem egy másik, erre felhatalmazott személynek kell képviselni – állítja Anca Nică.

Bár az apa aggódott, hogy ha két napon belül nem kapja vissza gyermekét, soha többé nem látja,

biztosították arról, hogy kiskorút nem lehet mindkét szülő beleegyezése nélkül kivinni az országból. Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna.

A lány férjhez ment, és nem sokkal később teherbe is esett.

Tavaly az Egyesült Királyságban teljesen betiltották a tizennyolc éven aluliak házasságát, börtönbüntetés is járhat ennek megszervezéséért. A román polgári törvénykönyv ezzel egyidőben lehetővé teszi a tizenhat évesek házasságkötését, ha annak megalapozott oka van. Még orvosi szakvélemény szükséges, amely szerint a kiskorú egészséges, nem szerepel a nyilvántartásban fertőző, krónikus vagy mentális betegséggel, tehát alkalmas a házasságkötésre a gyám beleegyezésével.

Cerasela Bănică, az országos diszkriminációellenes tanács munkatársa szerint

ez a rendelkezés súlyos kiskapukat tartalmaz, amelyek veszélyeztethetik a kiskorúakat.

Ilyen például, hogy nincs meg a másik házastárs maximális életkora, valamint nincs minimális korkülönbség. A nyomós ok fogalomnak nincs egyértelmű meghatározása, így egyes bíróságok mérlegelésére van bízva. A felek családalapítási vágya, a papok támogatása, a szülők beleegyezése is tartozhatnak az indokok közé – mutat rá Bănică a Hotnews-cikk alapján. Hozzáteszi, nagyon kevés ügy kerül bíróság elé, a legtöbbet kevés bizonyítékra vagy a felek kibékülésére hivatkozva utasítanak el. Azokat, amelyek mégis bíróság elé kerülnek, többnyire kiskorúval elkövetett szexuális tettként, ritkán nemi erőszakként ítélik meg, akkor is, ha a korkülönbség több mint öt év.

A főbb okok, amelyek alapján a román bírók megállapítják, hogy a házasság megegyezésen alapuló: gyermek születése, szülők beleegyezése, a hosszú ideje folyó együttélés, a korábbi baráti kapcsolat, valamint a tény, hogy a roma közösséghez tartoznak ahol ez bevett gyakorlat – hivatkozik Cerasela Bănicára a Hotnews.

A fentebb említett, az E-Romnja által készített útmutató figyelmeztet, ha felmerül egy kényszerített gyermekházasság gyanúja, soha nem szabad közvetíteni mindkét fél családja között. A hatóságok követhetnek néhány világos lépést, amelyek növelik a nők esélyeit az e típusú erőszak elleni küzdelemben. A beavatkozásnak mindig az áldozat tiszteletével és vele való törődéssel kell történnie, nem pedig a közösségek vagy családok büntetésének formájaként – emeli ki Carmen Gheorghe.

Sok más problémához hasonlóan, mint például a kiskorú anyák vagy a családon belüli erőszak, a korai vagy kényszerházasságokat is gyakran az etnikai hovatartozásra, a szokásokra fogják – írja Iulia Hau Hotnews-cikkében.

Roxana Oprea, az E-Romnja esélyegyenlőségi szakértője szerint a „így van ez nálatok, mi nem avatkozunk bele” sértés, diszkrimináció, amely csak elterelni a figyelmet. Az ilyen válaszok elhitetik a gyermekkel, hogy ami történik, az normális, nem kell jelenteni.

Senki sem illik a kényszerházasság áldozati profiljába, mert ilyen nem létezik

– közvetíti a Hotnews az Oprea által mondottakat.