Idén bojkott nélkül kezdődött az iskola, az államfő elismerte az elkapkodott reformok kudarcait

Szeptember 7-én csaknem 2,9 millió óvodás és diák számára kezdődött meg a 2026–2027-es tanév, amelynek első napján Nicușor Dan államfő arra figyelmeztetett, hogy az oktatásban továbbra is számos megoldatlan probléma nehezíti a gyerekek és a pedagógusok mindennapjait. Az elnök tanévkezdő üzenetében hangsúlyozta: miközben sok gyerek nehéz körülmények között tanul, és egész közösségek várnak választ sürgető gondjaikra, az oktatáshoz való hozzáférést mindenki számára biztosítani kell, függetlenül attól, hol él és milyen anyagi lehetőségei vannak a családjának.

Az államfő szerint az elmúlt évtizedek reformjai közül egyeseket anélkül vezettek be, hogy elegendő időt hagytak volna a felkészülésre és az alkalmazkodásra, másokat pedig félbehagytak vagy egyáltalán nem valósítottak meg, ami bizalmatlanságot és motivációvesztést okozott. Ezért olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek adatokra és az eredmények tényleges értékelésére épülnek, bevezetésüket pedig párbeszéd, megfelelő finanszírozás és a változásokhoz szükséges idő biztosítása kíséri.

A pedagógusok munkáját megköszönve Nicușor Dan arról is beszélt, hogy a reformok és a beruházások sikeréhez megbecsült, felkészült tanárokra van szükség, akiknek munkakörülményei és bérezése tükrözi hivatásuk jelentőségét. Az iskola egyik legfontosabb feladatának a kritikus gondolkodás fejlesztését nevezte, hiszen az információkhoz való gyors hozzáférés önmagában kevés, ha a diákok nem tanulják meg ellenőrizni az interneten olvasott állításokat, megkülönböztetni a tényeket a félretájékoztatástól, és megbízható forrásokra alapozni a véleményüket.

Az államfő pedagógusok megbecsüléséről és átgondolt reformokról szóló szavaira más fényt vet az, hogy a tavaly az iskolakezdést tanévnyitók bojkottja és országszerte tanártüntetések kísérték, miután a Bolojan-kormány a költségvetési hiány csökkentésére hivatkozva megszorításokat vezetett be az oktatásban. Az intézkedések között szerepelt a pedagógusok kötelező heti óraszámának emelése két órával, az óradíjak csökkentése, az osztálylétszámok növelése és a kisebb iskolák összevonása, amelyek visszavonását már a tanévkezdés előtt követelték a szakszervezetek, mert állások megszűnésétől, a tanárok túlterhelésétől és az oktatás minőségének romlásától tartottak.

A diákokat az ösztöndíjrendszer szűkítése is érintette: a megszorító csomag a tanulmányi ösztöndíjak odaítélését legalább kilences átlaghoz kötötte, a jogosultak arányát pedig osztályonként 15 százalékban korlátozta. A tiltakozások során szakszervezeti vezetők azt kifogásolták, hogy az államfő hallgatott a megszorításokról, miközben választási kampányában még az oktatás elsőbbségét ígérte.

Az iskolakezdés alkalmából Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter a gyerekek eltérő lehetőségeiről beszélt, aki az Agerpres szerint hétfő reggeli üzenetében arra emlékeztetett, míg egyes tanulóknak saját íróasztaluk, számítógépük és sok könyvük van otthon, másoknak még egy csendes hely sem jut a házi feladat elkészítéséhez.

Szerinte éppen ezért van szükség az iskolára, amelynek esélyt kell teremtenie arra, hogy a családi háttér, a származás vagy az anyagi helyzet ne határozza meg előre, meddig juthat el egy gyerek.

A tanévkezdés a családoknak újabb kiadásokat is jelent, ezért egy tanszerár-összehasonlításban azt vizsgáltuk meg, mennyiből állítható össze egy ötödik–nyolcadik osztályos diák tanszercsomagja egy kolozsvári hipermarket, illetve egy írószerbolt olcsóbb termékeiből.