Az integritási törvény arra kényszerítené a közalkalmazottakat, hogy válasszanak nemzetközi és romániai állásuk között

Több ezer, minisztériumokban, ügynökségeknél és közintézményekben dolgozó szakértő, akik pályázaton nyertek határozott időre szóló állást az Európai Parlamentben, a NATO-nál, az Európai Bizottságnál vagy az ENSZ-nél, egyik napról a másikra abszurd helyzetben találta magát. Az integritási törvény közvita nélkül elfogadott módosítása arra kényszeríti őket, hogy válasszanak: vagy végleg lemondanak a romániai közigazgatásban betöltött állásukról, vagy feladják nemzetközi karrierjüket. Ellenkező esetben automatikusan összeférhetetlen helyzetbe kerülnek, és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vizsgálatával nézhetnek szembe.

Az információt egy integritási bejelentő (whistleblower) továbbította a G4Media számára, majd több hivatalos forrás is megerősítette.

Érdemes megjegyezni, hogy az integritási törvény – amely a vitatott, úgynevezett „Fritz-módosítást” is tartalmazza – a 770 millió euró értékű PNRR egyik mérföldköve volt. Nem világos, hogy a törvény esetleges módosítása maga után vonhatja-e az Európai Bizottságtól érkező kifizetés részleges vagy teljes felfüggesztését.

A közigazgatási törvénykönyv biztosítja a közalkalmazott számára azt a törvényes jogot, hogy szolgálati jogviszonyát felfüggessze annak érdekében, hogy egy nemzetközi szervezetnél vagy intézménynél dolgozzon.

Az új törvény által bevezetett módosítással azonban a nemzetközi szervezeteknél való munkavégzés tilalmát kifejezetten kiterjesztették a szolgálati jogviszony felfüggesztésének időszakára is.

Eddig a mechanizmus egyszerű, egyértelmű volt, és ugyanúgy működött, mint más európai országokban. Ha egy közalkalmazott megnyert egy több évre szóló állást Brüsszelben vagy valamely más nemzetközi szervezetnél, romániai munkaviszonyát „szüneteltette”, vagyis felfüggesztette. Amikor a külföldi szerződése lejárt, hazatért, és visszatérhetett korábbi állásába.

Mindez a 180/2026. számú törvény hatálybalépésével borult fel, amely jelentősen módosítja az integritási törvényt. A jogalkotó egy, az összeférhetetlenségi szabályok közé beillesztett módosítással kimondta, hogy a közalkalmazottak nem dolgozhatnak nemzetközi szervezetnél.

Az abszurditás azonban csak ezután következik: az új törvény kifejezetten kimondja, hogy ez a tilalom arra az időszakra is vonatkozik, amikor a romániai munkaviszony felfüggesztés alatt áll.

Ennek hatására teljes jogi következetlenség áll elő. Egyfelől a közigazgatási törvénykönyv kifejezetten garantálja számukra azt a jogot, hogy felfüggesszék állásukat annak érdekében, hogy európai vagy nemzetközi intézményeknél dolgozzanak. Másfelől az új integritási törvény kimondja, hogy éppen ez a felfüggesztés hozza őket törvénysértő helyzetbe.

A közalkalmazottaknak 45 nap áll rendelkezésükre az összeférhetetlenségi helyzet „orvoslására” – vagyis arra, hogy lemondjanak a két jogviszony egyikéről.

A 180/2026. számú törvény átmeneti rendelkezést is tartalmaz: a 45 napos határidő 2026. augusztus 31-én kezdődött, és ez idő alatt az összeférhetetlenségi helyzetben lévő személyeknek választaniuk kell, és le kell mondaniuk a két jogviszony egyikéről.

A törvénytervezetet a kormány és az akkori kormánykoalíció pártjai dolgozták ki, majd több PNL-s és USR-s szenátor és képviselő nyújtotta be a Parlamentben, ezt követően pedig módosításokat is eszközöltek rajta.

A G4Media információi szerint több ezer romániai közalkalmazott került most ebbe a dilemmába: vagy lemondanak a román közigazgatásban betöltött állásukról, vagy arról a nemzetközi intézménynél betöltött pozícióról, ahol jelenleg dolgoznak.

A jogi káoszon túl ennek a jogalkotási hibának maga a román állam is az egyik áldozata. Szakértők jelenléte az európai és nemzetközi intézményekben mindig is stratégiai jelentőségű volt az állam számára.

Közülük sokan közvetlenül az ország szempontjából kulcsfontosságú ügyeken dolgoznak: a PNRR kifizetési kérelmeinek értékelésétől és jóváhagyásától kezdve a több tízmilliárd euró értékű uniós forrásokról folytatott tárgyalásokon át egészen a schengeni övezethez való csatlakozással vagy a NATO biztonságpolitikájával kapcsolatos döntésekig.

Ha ezeket a szakembereket kiszorítják a román közszférából, azzal az ország egy jelentős szakértői magot veszíthet el.

Ahelyett tehát, hogy az új szabály ösztönözné az európai tapasztalat és szakértelem visszaáramlását a román államigazgatásba – ami eredetileg éppen a közigazgatási törvénykönyvben lehetővé tett szolgálati jogviszony-felfüggesztés egyik célja volt –, az új törvény arra kényszeríti ezeket a közalkalmazottakat, hogy vagy mondjanak le európai karrierjükről, vagy végleg távozzanak a romániai közigazgatásból.

Korábban azt is részletesen elemeztük, hogy az integritási törvény módosításának milyen következményei lehetnek a köztisztségviselők vagyonnyilatkozatainak átláthatósága kapcsán, ebben a cikkben.