Mihai Busuioc egy nappal kinevezésének megszavazása előtt ajándékozta el lakását, így protokoll-lakást igényelhetett

Mihai Busuioc egy nappal azelőtt ajándékozta lányának egyetlen, vagyonnyilatkozataiban feltüntetett bukaresti lakását, hogy a szenátus megszavazta alkotmánybírói kinevezését. Az ingatlan átruházásával teljesítette az állami protokoll-lakások igénylésének egyik feltételét, miközben a lakás használati joga továbbra is megmaradt számára, derül ki a Public Record oknyomozó portál anyagából.

A portál azt írja hivatalos ingatlanadatokra hivatkozva, hogy Busuioc 2025. június 23-án, egy nappal a szenátusi szavazás előtt ajándékozta lányának, Ana Sara Busuiocnak a bukaresti 4. kerületben található lakást. A négyszobás, mintegy 90 négyzetméteres ingatlant valamivel több mint 85 ezer euróra értékelték. Busuioc ugyanakkor megtartotta a haszonélvezeti jogot, és bár a lakás tulajdonosa már a lánya, ő továbbra is használhatja azt.

A lakást 2003-ban, készpénzért vásárolta, amikor a 4. kerületi bíróság mellett működő telekkönyvi hivatal vezetője volt. A vételár 497 millió régi lej volt, ami a Public Record számítása szerint az akkori bruttó minimálbér közel kétszázszorosának felelt meg.

Az ajándékozás másnapján, június 24-én a szenátus a PSD jelöltjeként kilenc évre alkotmánybíróvá nevezte ki Busuiocot. A kinevezést 79 szenátor támogatta, 36-an ellene szavaztak, mandátuma július 13-án kezdődött – áll a szenátus hivatalos határozatában.

A hatályban lévő szabályok alapján az Alkotmánybíróság tagjai az állami protokollingatlanokat kezelő RA–APPS állományából is kaphatnak lakást, amennyiben nincs saját tulajdonú ingatlanuk Bukarestben. Busuioc az ajándékozással tulajdonjogi szempontból elhárította ezt az akadályt, miközben a haszonélvezet miatt továbbra is használhatja korábbi otthonát.

Azt azonban nem lehet tudni, hogy Busuioc igényelt vagy kapott-e azóta állami lakást. A Public Record kérdéseire az alkotmánybíró nem válaszolt, a RA–APPS pedig arra hivatkozott, hogy nem közérdekű adat, rendelkezik-e lakással az érintett bíró.

Ennek a módszernek már van előzménye: szintén a Public Record írta meg, hogy Mihaela Ciochină még elnöki tanácsadóként ajándékozta el egyetlen bukaresti lakását, majd egy hónappal később állami protokoll-lakást kapott. Ciochină 2022 óta alkotmánybíró.

A mostani ingatlanügy azért is figyelemre méltó, mert Busuioc korábban már részesült hasonló állami juttatásban. Az Europa Liberă 2019-es tényfeltárása szerint a Számvevőszék elnökeként protokoll-lakást kért és kapott az RA–APPS-től, noha akkor saját bukaresti lakással rendelkezett. A rezsi- és fenntartási költségeket az állam fedezte. Busuioc a lap akkori megkeresésére sem válaszolt.

Mihai Busuioc 2002-ben szerzett jogi diplomát, majd ingatlan-nyilvántartási és kataszteri jogot tanult. Pályája a földhivatali rendszerből indult, később a fejlesztési minisztériumban dolgozott, 2017-ben pedig a kormány főtitkára lett. A román sajtó Liviu Dragnea közeli munkatársaként tartotta számon. A Dragnea és Sorin Grindeanu közötti konfliktus idején azzal került a figyelem középpontjába, hogy először nem volt hajlandó ellenjegyezni a saját leváltását. Még abban az évben a parlament a Számvevőszék elnökévé választotta.

Alkotmánybírói kinevezését azért bírálták, mert a tisztséghez legalább 18 év jogi munka vagy jogi egyetemi oktatói tapasztalat szükséges. Augustin Zegrean volt alkotmánybírósági elnök szerint Busuioc korábban főként közigazgatási és vezetői tisztségeket töltött be, így nincs meg a kellő tapasztalata. Az Alkotmánybíróság később egyhangúlag úgy döntött, hogy rendelkezik az előírt tapasztalattal. A kinevezése ellen indított későbbi pert is elutasították, de eljárási okból: a Bukaresti Ítélőtábla szerint a szenátus határozatának felülvizsgálata nem tartozik a rendes bíróságok hatáskörébe.

Busuioc számvevőszéki tevékenységét is több kritika érte: a 2023-ban elfogadott őj szabályok gyengítették az intézmény ellenőrzési lehetőségeit, és nagyobb beleszólást adtak a vezetőségnek a számvevőszéki ellenőrök jelentéseibe. Mindez akkor történt, amikor a Számvevőszéknek az országos helyreállítási alap (PNRR) felhasználását is ellenőriznie kellett. Az intézmény szerint azonban az átalakítás célja a működés korszerűsítése, egységesítése és átláthatóbbá tétele volt.