Szakmai előélete miatt támadják Mihai Busuioc alkotmánybírói kinevezését

Mihai Busuiocot kedden érvényesítette a szenátus az alkotmánybíróság bírói tisztségére 79 támogató és 36 ellenszavazattal, annak ellenére, hogy vezetése alatt az állami számvevőszék hatóköre drasztikusan csökkent, maga Busuioc pedig csendőri múltját gyakorlatilag kitörölte az önéletrajzából, írja forrásokra hivatkozva a G4Media.

Miután a nagykoalíció részéről az egyezségek értelmében nem merülhetett fel kérdés a szociáldemokraták által támogatott jelölttel kapcsolatban, a bombát egy aUR-os dobta be. Florin-Cornel Popovici AUR-os képviselő, a Temes megyei számvevőszék volt vezetője hétfőn éles támadást intézett ellene, mondván, Busuioc nem teljesíti az alkotmánybíróság bírói tisztségéhez szükséges minimum jogi feltételeket.

„Románia Alkotmányának 142. cikke szerint az alkotmánybíróság bíráinak legalább 18 év jogi vagy jogi felsőoktatási tevékenységi tapasztalattal kell rendelkezniük, továbbá kiemelkedő szaktudással a jog terén. Mit ír Mihai Busuioc önéletrajza? Busuioc esetében valójában egyik feltétel sem teljesül. A Nicolae Titulescu nevű magánegyetem jogi karát 2002-ben végezte el, gyenge – 5-ös és 6-os – osztályzatokkal. Azóta minden tisztsége adminisztratív vagy politikai jellegű volt” – mondta Popovici a PSD által alkotmánybírónak jelölt Mihai Busuiocról.

„Busuioc úr első munkahelye épp a bukaresti 4. kerületi bíróságon volt, ahol őrszolgálatot teljesített. Ez 1993-ban történt, a câmpinai altisztképző iskola elvégzése után – vagyis épp abban az időszakban, ami hiányzik a hivatalos önéletrajzából. Ez volt az egyetlen munkahelye, amely akár fizikailag is megközelítette a jogi jellegű tevékenységet politikai karrierje során” – ezt már Toni Neacșu ügyvéd írta hétfőn egy Facebook-bejegyzésében.

Neacșu hozzátette, Busuioc őrszolgálati kollégája érdekes módon az a Bogdan Licu volt, aki szintén a PSD jelölése után lett alkotmánybíró. „Most újra találkoznak (vagy ahogy a szakzsargon mondja: újraaktiválódnak) az alkotmánybíróságon” – írta az ügyvéd a Facebookon.

A portál azt írja, Mihai Busuioc a Nicolae Titulescu egyetem jogi kara (1998–2002) után posztgraduális képzéseken vett részt a brassói Transilvania Egyetem jogtudományi karán (2004–2006) közjegyzői jog és különleges eljárások témában. Ezután mesterképzésen végzett jogi földnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás és kataszter témában a Târgu Jiu-i Constantin Brâncuși Egyetemen.

Busuioc a 90-es évek végén a telekkönyvi hivatal vezetője volt a 4. kerületi bíróságon, majd oktatóként dolgozott az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó segédszemélyzeti és szakmai képzési központban. Politikai karrierje akkor indult be, amikor államtitkári tanácsadó lett, ezután fejlesztési minisztériumi államtitkár-helyettes, később államtitkár, végül a kormány főtitkára. Ez látható az önéletrajzában is, a kérdéses őrszolgálati munka viszont hiányzik belőle.

Busuioc vezetésével belülről gyengítették meg a számvevőszéket

Egy európai normákhoz való igazodásnak álcázott intézményellenes támadás volt, véli a kritikus sajtó, ugyanis Busuioc vezénylete alatt 2023 elején egy új belső szabályzattal rukkoltak elő. Korábban a számvevőszék vizsgálatai hivatalos ellenőrzésnek számítottak, és ha szabálytalanságot találtak, az érintett intézményeknek kötelező volt lépéseket tenni. Most viszont ezek a jelentések már csak ajánlásnak minősülnek, vagyis az intézmények dönthetnek úgy is, hogy nem foglalkoznak velük. Ráadásul a vezetőség beleszólhat abba, hogy mi kerül bele egy-egy vizsgálati jelentésbe, így az ellenőrök már nem dolgoznak teljesen függetlenül. Mindez pont akkor történt, amikor a számvevőszéknek feladata lett volna ellenőrizni, hogy mire költik az uniós pénzeket. Hivatalosan azt mondták, hogy ezzel a változtatással korszerűsíteni akarták az intézményt, de sokak szerint inkább az volt a cél, hogy gyengítsék az ellenőrzések erejét. Emellett a számvevőszéknek Busuioc óta nem kötelező minden pénzügyi tételt ellenőriznie, csupán azokat, amelyeket a vezetés kiválaszt.

Ráadásul 2024-ben az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított a román számvevőszék egyik uniós támogatással megvalósított projektje kapcsán. A „Számvevőszék a polgárért” (SAI pentru cetățean) nevű program hivatalosan az intézmény modernizálását, átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét célozta. A projekt 2019 és 2023 között zajlott, és közel 6 millió euróba került – ebből több mint 5 millió euró uniós pénz volt, a Világbank szakmai támogatásával.

A valóságban viszont egyre több kérdés merül fel a források elköltésével kapcsolatban. A Context tényfeltáró portál szerint szerint több tízezer eurót költöttek promóciós anyagokra, szóróanyagokra, a zárókonferenciára, sőt iPhone-okra, tabletekre, kávéfőzőkre is. A projektmenedzsment csapatot személyesen Mihai Busuioc, az intézmény vezetője nevezte ki, a 11 tag mindegyike külön juttatásban részesült pusztán azért, mert részt vett a projektben – ez az összeférhetetlenség és önjutalmazás gyanúját veti fel. Maga a számvevőszék azt állította, nincs tudomása arról, hogy az EPPO eljárást indított volna.

Különös fordulatot vett tehát a sztori: miközben a számvevőszéknek az lett volna a dolga, hogy átvizsgálja, mire költik az uniós milliárdokat, épp ő maga került az uniós ügyészek célkeresztjébe. Mindezt különösen pikánssá teszi, hogy közben Busuioc vezetésével a számvevőszék saját hatásköreit is megnyirbálta. A hivatal, amelynek kutya kötelessége lenne ránézni a pénzmozgásokra, most már legfeljebb javasol – és közben maga sem tud elszámolni a saját projektje elszámolásaival.

Az EPPO nyomozása még folyamatban van, de az ügy már így is súlyos kérdéseket vet fel Mihai Busuioc alkalmasságával kapcsolatban, annak ellenére, hogy a törvényhozóknak nem volt kifogásuk, és megszavazták alkotmánybírói kinevezését.