Nem kell pánikolni, nem sötétül el Románia, de Csernavoda kiesését drága importtal és ipari korlátozásokkal kezelnék

Ha le is kapcsolják le csütörtök reggel a csernavodai atomerőmű kettes reaktorát – az egyes már korábban leállt –, Románia nem fog sötétségbe borulni. Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár a TVR Info műsorában igyekezett hűteni a kedélyeket, miután a sajtóban és a közbeszédben gyorsan szárnyra kapott a félelem egy esetleges országos áramszünettől.

A hőség és a történelmi mértékű szárazság végérvényesen szorítóba fogta a román energetikai rendszert. A Duna vízszintje Csernavodánál átlépte a kritikus, minusz 230 centiméteres küszöbértéket, a folyam vízhozama pedig mélypontra süllyedt. A Román Országos Vízügyi Igazgatóság helyettes vezérigazgatója, Sorin Rîndașu szerint a leállás elkerülhetetlen, mivel a reaktorok biztonságos hűtéséhez szükséges vízmennyiség egyszerűen nincs meg. A Nuclearelectrica jelezte: a kettes reaktor ellenőrzött, biztonsági leállítása csütörtök reggelre várható.

A szakemberek még uszályok süllyesztésével is megpróbálták a vizet a hűtőbeömlők felé terelni, de a természet most erősebbnek bizonyult. Az atomenergia kiesése az országos termelés nagyjából 10 százalékát vágja ki a rendszerből.

Ennek ellenére a minisztérium és a Transelectrica szerint a lakossági ellátás és a kritikus infrastruktúra – a kórházak, az intézmények – teljes biztonságban vannak. A kieső, nagyjából 700 megawattos nukleáris kapacitást a Hidroelectrica vízerőműveivel, a zsil-völgyi és olténiai széntüzelésű blokkok felpörgetésével, valamint az európai hálózaton keresztüli importtal pótolják.

Bușoi szerint ahhoz, hogy valódi blackout alakuljon ki, sokkal drámaibb forgatókönyvre lenne szükség. Önmagában egyetlen reaktor (vagy akár az egész csernavodai blokk) kiesése nem tudja földre küldeni a rendszert. A szakértők szerint a teljes hálózati összeomláshoz egy halmozott, egymást erősítő hibasorozatnak – úgynevezett dominóeffektusnak – kellene bekövetkeznie, mivel a villamosenergia-rendszerben a termelésnek és a fogyasztásnak a másodperc tört része alatt is tökéletes egyensúlyban kell állnia a 50 Hz-es frekvencia tartásához.

A teljes országos sötétséghez a következő dolgoknak egyszerre kellene bekövetkezniük:

• Fizikai infrastruktúra összeomlása: A kánikula miatti kiterjedt bozóttüzeknek el kellene vágniuk a főátviteli távvezetékeket, vagy a hőségben ki kellene sülniük a kulcsfontosságú transzformátorállomásoknak.
• A tartalékok teljes kimerülése: A hazai gyorsreagálású tartalékoknak teljesen ki kellene fogyniuk, miközben a szomszédos országok (Magyarország, Bulgária, Szerbia) sem tudnának áramot exportálni a saját kánikulai leterheltségük miatt.
• Automatikus önvédelmi láncreakció: Ha a frekvencia a kritikus 49 Hz alá zuhanna, az erőművek és vezetékek önvédelmi rendszerei másodpercek alatt lekapcsolnák magukat a hálózatról a berendezések kiégését megelőzendő.

A hatóságok szerint nincs ilyen veszély, a nemzetközi importcsatornák stabilak, és legrosszabb esetben sem a lakosságnál kapcsolnák le a villanyt, hanem a nagyipari fogyasztók korlátozásával tartanák egyensúlyban a hálózatot.

Regionális probléma: Paks már éledez, Csernavoda augusztus végéig ki lesz iktatva

A rendkívüli aszály nemcsak a romániai energetikát állította kihívás elé, hiszen a Duna rekordalacsony vízállása és a hőség miatt a július végi, augusztus eleji időszakban a Paksi Atomerőműben is biztonsági teljesítménycsökkentésre és fokozatos leállításra volt szükség. A magyar oldalon ugyanakkor már látszik a fény az alagút végén: a Duna felsőbb szakaszain megindult a vízszint emelkedése, így a paksi visszakapcsolási protokoll elindulhatott. Augusztus 10-én késő este újra hálózatra kötötték a 2-es blokk hármas turbináját, amellyel az a blokk ismét elérte a névleges teljesítményét. A teljes, 2000 megawattos kapacitás eléréséhez még néhány napra és a tartós vízszint-emelkedésre van szükség, mivel egy atomblokk újraindítása szigorúan szabályozott, összetett folyamat.

A csernavodai 2-es reaktort legkorábban augusztus végén – egy legalább 10-14 napos kényszerpihenő után – kapcsolhatják vissza a hálózatra. Romeo Urjan, az erőmű igazgatója megerősítette, hogy a következő 10 napban fizikai képtelenség az újraindítás, a vízügyi hatóságok (ANAR) szerint pedig a legalább kéthetes leállás a reális forgatókönyv.

A romániai visszakapcsoláshoz az kell, hogy a Duna belépő vízhozama tartósan és biztonságosan a kritikus 1370–1400 köbméter/másodperces szint fölé emelkedjen, garantálva a hűtővíz-ellátást. Amint a hidrológiai feltételek adottak lesznek, maga a technológiai átfutás – a reaktor felfűtése és a hálózatra szinkronizálása – a paksi eljáráshoz hasonlóan további 24–48 órát vesz majd igénybe.

A háromfázisú forgatókönyv: importok, korlátozások és ipari lekapcsolás

Bár a blackouttól, tehát a legrosszabb forgatókönyvtől nem kell tartani, a csernavodai kiesés miatt az energiahiány valós probléma. A Digi24 elemzése és az energiaügyi tárca közleménye szerint a hálózatirányító Transelectrica három lépcsőfokban gondolkodik a válság kezelésére:

Import és elszálló esti árak (jelenlegi fázis): Románia jelenleg képes akár 4000 megawattórányi energiát is importálni az európai hálózatból. Ugyanakkor az Oltenia energetikai komplexum 4-es blokkját is kiszedik a tartalékból, és a Hidroelectrica is maximális kapacitásra kapcsol. A probléma az árcédula: míg napközben a napelemek miatt 65–80 euró egy megawattóra, az esti csúcsidőszakban az importáram ára elérheti a 234–245 eurót is, ami négyszeres drágulást jelent.

Ipari fogyasztáskorlátozás: Ha a hiány meghaladja a 4000 megawattos import platót, a Transelectrica értesíti a nagyipari szereplőket, és a kiemelt esti csúcsidőben (19:00 és 23:00 között) szakaszos fogyasztáskorlátozást ír elő számukra.

Manuális ipari lekapcsolás: A legvégső opció a nagyfogyasztók drasztikus lekapcsolása a hálózat védelmében. Ez kizárólag az ipart érintené, a lakosságot és a közintézményeket nem.

A hatóságok mindenesetre arra kérik a lakosságot, hogy a kritikus esti órákban (19:00–23:00) önkéntesen is fogják vissza az energiafogyasztásukat. A mostani válság kapcsán ismét előtérbe kerül a román energetika legsúlyosabb strukturális hiányossága: az energiatárolási rendszerek és az ipari akkumulátorparkok szinte teljes hiányára, amelyek nélkül a nappali olcsó energiát nem lehet átmenteni a jóval drágább esti csúcsórákra. Amint korábbi cikkünkben írtunk róla, napközben fillérekért adjuk el, este tízszeres áron vesszük vissza az áramot Bulgáriától. A magyarázat egyszerű: a napsütéses órákban, amikor a belföldi fogyasztás alacsony, hatalmas mennyiségű napenergiát termel az ország, amit tárolókapacitás híján kénytelen fillérekért átnyomni a hálózaton Bulgáriának. A déli szomszédunk az elmúlt két évben több mint kétmilliárd eurót fektetett be energiatárolásba, amivel Németország és Olaszország mögött a harmadik legnagyobb akkumulátor-nagyhatalommá nőtte ki magát az EU-ban. A bolgárok így napközben benyelik és az óriási, több mint 12 gigawattórás akkumulátorrendszerükbe zárják az olcsó áramot, majd este, amikor a romániai légkondicionálók felpörögnek, tízszeres haszonnal adják azt vissza Bukarestnek.