Az államfő visszaküldte a parlamentnek megfontolásra azt a törvényt, amely szerint védett területen is épülhet vízerőmű

Nicușor Dan államfő visszaküldte a parlamentnek megfontolásra azt a 2025 októberében elfogadott törvényt, amely lehetővé tenné, hogy természetvédelmi területen vízerőművek épüljenek. Az államfő korábban az alkotmánybíróságon is megtámadta a törvényt, de a bíróság elutasította az elnök kifogásait.

Az elnök szerint azonban az, hogy az alkotmánybíróság elutasította a kifogásait, nem jelenti azt, hogy a parlamentnek a felülvizsgálati eljárás során ne kellene további szempontokat is megvizsgálnia. Az államfő ezért azt kéri a parlamenttől, hogy vizsgálja felül a törvényt, és szükség esetén úgy dolgozza át a jogszabályt, hogy az összhangban legyen a jelenlegi energiaügyi és környezetvédelmi szabályozással.

Nicușor Dan szerint ugyanis szükségesek a törvényjavaslat benyújtása óta bekövetkezett változások szerint felülvizsgálni a törvényt. Az elnök szerint a törvény indoklása elsősorban a 2021-es energiaár-emelkedésre és az akkor létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság következtetéseivel indokolja a jogszabályt. A törvényt azonban csak 2025 októberében fogadták el, az eredeti indoklást pedig nem aktualizálták a törvény elfogadásának időpontjában releváns műszaki, energetikai, gazdasági és környezetvédelmi adatok figyelembevételével.

„Az, hogy a törvény indoklása nem képezi alkotmányossági vizsgálat tárgyát, nem mentesíti a parlamentet az alól a kötelezettség alól, hogy a felülvizsgálat során megállapítsa, fennállnak-e még azok a feltételek, amelyek eredetileg indokolták a jogalkotási kezdeményezést” – érvelt az elnöki hivatal.

Az elnök szerint ugyanakkor a beruházások 2007 előtti jóváhagyása csupán azt igazolja, hogy a beruházás egykor engedélyt kapott. Ez azonban nem bizonyítja, hogy közel húsz évvel később az adott projekt továbbra is műszakilag megvalósítható, energetikai szempontból hasznos vagy gazdaságilag fenntartható. Azt is kifogásolta, hogy a törvény nem írja elő a régi vízerőmű-projektek előzetes vizsgálatát, hogy van-e még értelme egyáltalán befejezni őket, és megéri-e a természetvédelmi áldozat. Szerinte minden egyes projektet külön kellene értékelni a szükségességének, életképességének és hasznosságának aktuális szempontjai szerint.

A tervezet elsősorban azt a kilenc erőművet érinti, amelyet a 175/2022-es sürgősségi kormányrendelet kiemelten közérdekűnek nyilvánított és ezzel mentesített bizonyos engedélyeztetési követelmények alól. Ezek között van a Maros megyei ratosnyai erőmű is, amely Románia egyik legvitatottabb energetikai beruházása. Az évtizedek óta húzódó beruházás 90 százalékban már elkészült, de a vízerőmű üzembe helyezése ellen többször is tiltakoztak a környezetvédő szervezetek és bíróságon is sikerrel küzdöttek ellene. Májusban a legfelsőbb bíróság jogerősen felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyt, amely 30 hektárnyi erdő kivágását tette volna lehetővé a hát mögötti gyűjtőtó kialakításához.

Amikor az alkotmánybíróság elutasította az elnök kifogásait, több környezetvédő szervezet is reagált a döntésre. Az Agent Green, a Bankwatch és a DeClic civil szervezetek ismét elítélték a törvényt, amely szerintük nemhogy nem szolgálja az ország érdekeit, hanem egyenesen katasztrofális következményekkel jár. „Ez a döntés kinyitja Pandóra szelencéjét, amit Románia hosszú ideig bánni fog. Ha ma néhány vízerőmű miatt módosítjuk a természetvédelmi területek határát, akkor holnap bármilyen más gazdasági érdek miatt is módosíthatjuk. A természet nem végtelen alku tárgya és nem is lehet pillanatnyi politikai érdekek mentén átrajzolni. Főként, hogy olyan projektekről beszélünk, amelyek kevesebb mint 1 százalékkal járulnak hozzá az országos energiatermeléshez. A legfrusztrálóbb pedig az, hogy léteznek sokkal hatékonyabb alternatívák” – idézte Gabriel Păunt, az Agent Green elnökét a News.ro.

A természetvédők amellett érvelnek, hogy az energiatermelést hatékonyan lehetne növelni a már létező vízerőművek korszerűsítésével, a tárolási kapacitás fejlesztésével és szivattyús-tározós vízerőművek létesítésével a nem védett területeken, anélkül, hogy vadvizeket érintenének. Gabriel Păun hangsúlyozta, hogy a civilek nem magát az energiatermelést ellenzik, hanem a természet felesleges tönkretételét akkor, amikor léteznek jobb megoldások.

Aszály és erdőirtás a törvény következménye, ezt hagyták jóvá a nagy pártok, az alkotmánybíróság részvételével, a „nemzetbiztonság” nevében, fogalmazott Viviana Stoica, a Bankwatch Románia képviselője. „Nem a korrupt vállalatok profitszerzését szolgáló, egyáltalán nem hatékony energetikai projektek jelentik a nemzetbiztonságot. A nemzetbiztonság azt jelenti, hogy méltó jövőt biztosítunk a következő generációknak, ez pedig nem sikerülhet a természet védelme nélkül” – közölte.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter még a törvény őszi megszavazásakor szégyennek nevezte, hogy a parlament elfogadott egy törvénytervezetet, amelyik lehetővé teszi bizonyos természetvédelmi területek védettségének megszüntetését. A tárcavezető szerint a környezetvédelmi törvények nem általában a vízerőműveknek, hanem azoknak a létesítményeknek a megépítését akadályozzák, amelyek képtelenek lesznek energiát termelni, mert a romániai folyóknak már nincs megfelelő vízhozama.