Átment az alkotmányossági szűrőn a törvény, amely szerint védett területen is épülhet vízerőmű

Elutasította az alkotmánybíróság az államfő kifogásait az ellen a 2025 októberében elfogadott törvény ellen, amely lehetővé tenné, hogy természetvédelmi területen vízerőművek épüljenek. Az ítéletet egyébként nem egyhangúan hozták meg.

A hírt üdvözölték a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, akik szerint ezzel győzelmet arattak az „akadékoskodó” civilek és USR-sek felett. „Sikerült! Alkotmányossá nyilvánították a törvényt, amely lehetővé teszi a vízerőművek építését természetvédelmi területeken. Már 2022-ben, amikor a törvényt kezdeményeztem, az ország fejlődését évek óta akadályozó USR-sek és civilek ellenállásába ütköztem. Mondtam, hogy nem adom fel, és sikerült!” – írta Daniel Zamfir PSD-s szenátor. Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter szintén ünnepelte az USR és a civilek felett aratott győzelmet, és arra emlékeztetett, hogy a vízerőművek azok, amelyek az esetleges áramkieséskor gyorsan pótolják az országos szükségletet és csökkentik az importtól való függőséget. A törvényt egyébként a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőin kívül mindenki megszavazta, többek között az RMDSZ 17 képviselője is.

Az alkotmánybíróság ítéletére reagálva az Agent Green, a Bankwatch és a DeClic civil szervezetek ismét elítélték a törvényt, amely szerintük nemhogy nem szolgálja az ország érdekeit, hanem egyenesen katasztrofális következményekkel jár. „Ez a döntés kinyitja Pandóra szelencéjét, amit Románia hosszú ideig bánni fog. Ha ma néhány vízerőmű miatt módosítjuk a természetvédelmi területek határát, akkor holnap bármilyen más gazdasági érdek miatt is módosíthatjuk. A természet nem végtelen alku tárgya és nem is lehet pillanatnyi politikai érdekek mentén átrajzolni. Főként, hogy olyan projektekről beszélünk, amelyek kevesebb mint 1 százalékkal járulnak hozzá az országos energiatermeléshez. A legfrusztrálóbb pedig az, hogy léteznek sokkal hatékonyabb alternatívák” – idézte Gabriel Păunt, az Agent Green elnökét a News.ro.

A természetvédők amellett érvelnek, hogy az energiatermelést hatékonyan lehetne növelni a már létező vízerőművek korszerűsítésével, a tárolási kapacitás fejlesztésével és szivattyús-tározós vízerőművek létesítésével a nem védett területeken, anélkül, hogy vadvizeket érintenének. Gabriel Păun hangsúlyozta, hogy a civilek nem magát az energiatermelést ellenzik, hanem a természet felesleges tönkretételét akkor, amikor léteznek jobb megoldások.

Aszály és erdőirtás a törvény következménye, ezt hagyták jóvá a nagy pártok, az alkotmánybíróság részvételével, a „nemzetbiztonság” nevében, fogalmazott Viviana Stoica, a Bankwatch Románia képviselője. „Nem a korrupt vállalatok profitszerzését szolgáló, egyáltalán nem hatékony energetikai projektek jelentik a nemzetbiztonságot. A nemzetbiztonság azt jelenti, hogy méltó jövőt biztosítunk a következő generációknak, ez pedig nem sikerülhet a természet védelme nélkül” – közölte.

A három civil szervezet közölte, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak, amennyiben a román hatóságok hozzányúlnak a nemzeti parkokhoz a vízerőművek miatt.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter még a törvény őszi megszavazásakor szégyennek nevezte, hogy a parlament elfogadott egy törvénytervezetet, amelyik lehetővé teszi bizonyos természetvédelmi területek védettségének megszüntetését. A tárcavezető szerint a környezetvédelmi törvények nem általában a vízerőműveknek, hanem azoknak a létesítményeknek a megépítését akadályozzák, amelyek képtelenek lesznek energiát termelni, mert a romániai folyóknak már nincs megfelelő vízhozama.

A törvény kezdeményezője korábban azzal érvelt, hogy a vízerőműveket még azelőtt kezdték el építeni, hogy a természetvédelmi területeket kijelölték volna, és utóbbiak határait íróasztaloknál húzták meg, nem vették figyelembe a már elkezdett építményeket. Daniel Zamfir szerint a környezetben okozott kár nagy része már megtörtént, a beruházások befejezésének már nem lenne jelentős hatása, idézte márciusi összeállításában a Szabad Európa.

Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter szerint azonban ha léteztek is hibák a természetvédelmi területek kijelölésénél, azokat az európai uniós direktívák előírásainak megfelelően, esetenként kell kijavítani. Szerinte elfogadhatatlan az olyan törvénymódosítás, amelynek célja ennek a folyamatnak a megkerülése.

A tervezet elsősorban azt a kilenc erőművet érinti, amelyet a 175/2022-es sürgősségi kormányrendelet kiemelten közérdekűnek nyilvánított és ezzel mentesített bizonyos engedélyeztetési követelmények alól. Ezek között van a Maros megyei ratosnyai erőmű is, amely Románia egyik legvitatottabb energetikai beruházása. Az évtizedek óta húzódó beruházás 90 százalékban már elkészült, de a vízerőmű üzembe helyezése ellen többször is tiltakoztak a környezetvédő szervezetek és bíróságon is sikerrel küzdöttek ellene. Májusban a legfelsőbb bíróság jogerősen felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyt, amely 30 hektárnyi erdő kivágását tette volna lehetővé a hát mögötti gyűjtőtó kialakításához.