Elakadt az igazságügyi reform Romániában, miután a legfelsőbb bíróság leállította a Bolojan-bizottságot

Több ponton bírálja Romániát az igazságügyi rendszer működése miatt az Európai Bizottság a legújabb jogállamisági jelentésében. A Romániáról szóló országjelentés egyik megállapítása, hogy bár az igazságügyi törvények alkalmazása folytatódott, a rendszer átalakításáról szóló nyilvános vita megakadt, miután a Legfelsőbb Bíróság semmissé tette az igazságügyi törvényeket elemző, Ilie Bolojanhoz kötött munkacsoport létrehozását.

A dokumentum külön kiemeli, hogy Románia nem tett elég előrelépést a vezető ügyészek függetlenségének megerősítésében, illetve a rendőrségi nyomozó szervek szervezésének és működésének szabályozásában. A jelentés problémaként említi azt is, hogy egyes bírák és ügyészek továbbra is indokolatlan belső nyomást érzékelnek az igazságügyi rendszeren belül, és voltak bírák, akiket azért zártak ki ügyekből, mert európai bíróságokhoz akartak fordulni előzetes döntéshozatali kérdésekkel.

A mostani jelentésben visszatérő téma az elévülés miatt lezárult büntetőügyek problémája. Ilie Bolojan már korábban is a román igazságszolgáltatás egyik legsúlyosabb problémájaként beszélt az elhúzódó perekről és azokról az ügyekről, amelyek az elévülés miatt végül büntetlenül maradnak. Bolojan akkor azt mondta, az igazságszolgáltatás gyorsítása és hatékonyabbá tétele alapvető feltétele annak, hogy az állampolgárok visszanyerjék a rendszerbe vetett bizalmukat.

Az igazságügyi rendszer körüli vita tavaly decemberben éleződött ki, amikor a Recorder oknyomozó riportfilmje a bírósági és ügyészségi rendszerben feltételezett befolyási hálózatokról, valamint a politikai hatalom és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról közölt súlyos állításokat. A film után bírák, ügyészek, civil szervezetek és tüntetők is reformokat követeltek, miközben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a CSM és a bírósági vezetés egy része a rendszer elleni támadásként értelmezte a kritikákat. Lia Savonea neve a Recorder-anyag után külön is a közéleti vita középpontjába került.

Ebben a feszült helyzetben hozta létre a kormány azt a munkacsoportot, amelynek az igazságügyi törvények gyakorlati hatásait kellett volna elemeznie.

A testület a bírák és ügyészek státuszát, a bíróságok szervezését, a CSM működését és az igazságügyi rendszer irányítási problémáit vizsgálta volna. A Legfelsőbb Bíróság döntése azonban leállította ezt a folyamatot, a jogállamisági jelentés pedig éppen ezt nevezi az igazságügyi reformról szóló vita megszakadásának egyik okaként.

Az Európai Bizottság dokumentuma pozitív fejleményeket is felsorol, például azt, hogy a bírói és ügyészi állások betöltöttsége 2025-ben javult, és történtek lépések a személyzethiány enyhítésére is. Jó az is, hogy a bíróságok digitalizálását továbbra is prioritásként kezelik, a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek várható elbírálási ideje pedig csökkent. De a jelentés megjegyzi, hogy a jogi segítségnyújtási rendszer továbbra is alulfinanszírozott.

A korrupcióellenes politika területén a Bizottság dokumentuma rögzíti, hogy lezárult a 2021-2025 közötti nemzeti korrupcióellenes stratégia értékelése, és készül a 2026-2030-as stratégia. A jelentés szerint a kisebb és a magas szintű korrupciós ügyek üldözésében elért eredmények nagyjából a korábbi szinten maradtak, de az igazságügyi rendszeren belüli korrupció kivizsgálására és büntetőjogi üldözésére nem születtek érdemi intézkedések.

Konkrét ügyként szerepel a jelentésben a pártfinanszírozás átláthatóságának kérdése is. A dokumentum bírálja, hogy a képviselőház 2023 óta nem vitte előre az Állandó Választási Hatóság törvényjavaslatát, amely átláthatóbbá tenné a pártok közpénzköltéseit.

A médiahelyzettel kapcsolatban a jelentés arra figyelmeztet, hogy a médiaszabályozó hatóság kevesebb emberrel dolgozik, miközben nőtt a feladatköre. A közmédia függetlenségét és irányítását érintő reformok csak az első lépéseknél tartanak, a médiatulajdonosi viszonyok átláthatósága továbbra is korlátozott, és az információkhoz való hozzáférés területén is maradtak problémák.

A dokumentum szerint készül egy anti-SLAPP törvény is, miután újabb újságírók elleni fenyegetésekről és zaklatási esetekről érkeztek jelzések. A sajtó és az igazságügyi intézmények közötti feszültségre utal az is, hogy a CSM korábban külön dokumentumban sorolta fel az általa az igazságszolgáltatást támadónak tartott sajtó- és civil szereplőket.

Az Európai Bizottság több ajánlást is megfogalmazott Románia számára: folytatni kell az igazságügyi törvények végrehajtásának értékelését, a bírák, ügyészek és civil szereplők bevonásával. Meg kell erősíteni a vezető ügyészek függetlenségét védő garanciákat, rendezni kell a rendőrségi nyomozó szervek működését, hatékonyabbá kell tenni az igazságügyi rendszeren belüli korrupció kivizsgálását, le kell zárni a vagyonnyilatkozati reformot, és javítani kell a törvényalkotás előtti társadalmi egyeztetéseket.