Felfüggesztette a bíróság a PNL kongresszusi határozatait, azt is, amelyik kizárta a koalíciót a PSD-vel

Felfüggesztette a bukaresti törvényszék szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) június 21-i rendkívüli kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtását, így újabb győzelmet aratott a párt Bolojan-ellenes csoportja. A döntés nem jogerős, de végrehajtandó, és az új vezetőség megválasztását, illetve a PNL és a PSD közötti koalíciós megállapodás kizárását is érinti.

A bukaresti törvényszék ítélete szerint az ügy jogerős lezárásáig felfüggesztik azokat a kongresszusi határozatokat, amelyekkel elfogadták a PNL új alapszabályát és megválasztották a párt új vezetőségét. A törvényszék felfüggesztette azokat a döntéseket is, amelyeket utólag a PNL országos elnöksége fogadott el a kongresszusi határozatok alapján, írta az Agerpres. Utóbbiak között volt az is, amellyel több helyi, a Bolojan-ellenes tábort támogató vezetőt leváltottak.

A határozat ellen a kihirdetéstől számított öt napon belül lehet fellebbezni, amit közleménye szerint a PNL meg is fog tenni. A párt szerda este közölte, tudomásul veszi a törvényszék döntését, de fellebbezni fog ellene. Az ügy jogerős lezárásáig a párt a tavaly júliusi kongresszuson elfogadott alapszabály szerint működik, azaz továbbra is Ilie Bolojan marad a párt elnöke.

Ez a harmadik per, amelyet a Bolojan-ellenes csoport megnyert. A PNL „disszidensei” közé tartozik többek között Monica Anisie, Andrei Baciu, Lucian Bode, Sorin Cîmpeanu, Alina Gorghiu, Nicoleta Pauliuc, Ionuț Stroe, Adrian Veștea és Hubert Thuma.

Június 18-án az Ilfov megyei törvényszék felfüggesztette a PNL országos elnökségének június 15-i döntéseit, amelyek szankciókat helyeztek kilátásba azokkal a liberális parlamenti képviselőkkel és szenátorokkal szemben, akik megszavazzák a Veștea-kormány beiktatását. Július 1-jén a bukaresti törvényszék felfüggesztette a PNL országos tanácsának június 19-i ülésén elfogadott határozatot a kongresszus összehívásáról.

A június 21-i kongresszus ismét pártelnökké választotta Ilie Bolojant. A kongresszus határozatban rögzítette, hogy a PNL nem lép többé koalícióra a PSD-vel, és kizárással fenyegette azokat a párttagokat, akik támogatnak vagy megszavaznak egy PSD-vel közös kormányt.

A PNL szerda esti közleményében azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a keresetekkel egy szűk csoport bírósági úton próbálja megakadályozni a párt újjáépítését, miután demokratikus eszközökkel nem tudta meggyőzni a tagok többségét, idézte az Agerpres.

A közlemény szerint a PNL rendkívüli kongresszusának megszervezése szabályosan, az alapszabály előírásainak megfelelően történt. „A tagság demokratikusan kifejezett politikai akaratát nem írhatják felül egy kisebbség lépései vagy a belső eljárások egységtelen és abszurd értelmezései” – írták.

Ilie Bolojan a Facebookon a párt megújulása és függetlensége elleni támadási kísérletként értelmezte a pereket. „Amit most ellenünk tesznek, az azért történik, mert nagy többséggel úgy döntöttünk, hogy mi határozzuk meg a magunk sorsát, megadjuk a tiszteletet saját magunknak és a választóinknak. A politika nem nyerheti vissza a hitelességét, ha ugyanazokat a hibákat követi el, amelyek eltávolították tőlünk az embereket. Azok, akik bíróságon támadták meg a saját kollégáik döntését, azt amelyet a képviselők többségének szavazata fejez ki, semmit sem nyertek. A PNL több ezer tagjának tiszteletét biztosan nem nyerték el. Azok, akik háttéralkut kötnek, akik elárulják a kollégáikat és a szervezetüket, viselik majd ezt a címkét, attól függetlenül, hogy a bíróság mit határoz” – fogalmazott Bolojan.

Ezzel szemben a Bolojan-ellenes tábor egyik tagja, Ionuț Stroe ellenfelei ellehetetlenítésével és antidemokratikus intézkedésekkel vádolja a párt elnökét. Stroe, aki Bukarest negyedik kerületében vezette a PNL helyi szervezetét, amíg a párt országos tanácsa június végén el nem távolította a funkciójából, most pedig a bírósági ítélet nyomán visszakapta a pozícióját, a Hotnewsnak adott interjúban arról beszélt, hogy még reménykednek a párbeszédben és továbbra is a PNL-ben szeretnénk politizálni. „Nem látom, hogy a PNL nyerne valamit ezekből a belső háborúkból, amelyre Ilia Bolojan és a csapata fecsérli az energiáját” – mondta. A kérdésre, hogy a bírósági ítélet nyomán látja-e lehetőségét annak, hogy a PSD és a PNL koalícióra lép, Stroe a koalíció visszaállítása mellett érvelt, és azt mondta, a politikában a legrosszabb dolog abszolút értékekben és tiltásokban gondolkodni.

Ilie Bolojanról azt mondta, ő a PNL megválasztott elnöke, de a statútumnak és a törvénynek megfelelően kell cselekednie. Hozzátette, sok belső harcot élt már meg a liberális párt, de arra sosem számított volna, hogy olyan vezetése legyen, amely „megpróbálja konkrétan eltávolítani a versenytársait”. „Sajnálom. 25 éve tagja vagyok a pártnak és íme, van, amit bíróságon kell megoldanunk. De a per nem a párt szabotálása. Hanem végül is a jogállam lényege” – jelentette ki.

A PNL-ben azután indult el a belső harc a reformpártiak és a konzervatívak között, hogy Nicușor Dan államfő váratlanul, a liberálisok megkérdezése nélkül Adrian Veșteát, a PNL egyik alelnökét kérte fel kormányalakításra. Ezt a lépést sokan a párt belügyeibe való külső beavatkozásként értelmezték, akárcsak a disszidensek javára született bírósági ítéleteket, többek között Csoma Botond az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is így értékelte a helyzetet az UH.ro-nak adott interjúban.

Miközben a PNL vezetősége elindította Veștea és támogatói kizárását, a párt körül több olyan dolog is történt, amelyet az elemzők az állami struktúrákat ellenőrzése alatt tartó PSD hiteltelenítési kísérleteként értelmeztek, annál is inkább, hogy Veștea kormányának beiktatását csak a PSD támogatta. Ilyen volt a korrupcióellenes ügyészség vádemelése Ciprian Ciucu bukaresti főpolgármester, Bolojan egyik fő támogatója ellen, aki ennek hatására le is mondott arról, hogy a PNL első alelnöke legyen, de a Viorel Pașca illegális otthonai elleni nyomozás hirtelen és látványos elindítása is, hiszen ezek Bolojan korábbi felségterületén, Bihar megyében működtek zavartalanul két évtizede.