Túlkapással vádolják a hatóságokat az engedély nélküli otthonokat működtető Viorel Pașca támogatói

Mintegy 2500-an tüntettek a Bihar megyei illegális otthonokat működtető, hatósági felügyelet alatt álló Viorel Pașca mellett Nagyváradon vasárnap este, kérve, hogy a Dumbrava – Dumnezeu Poartă de Grijă egyesület vezetőjét ne büntessék meg, számolt be a Bihoreanul.

A lap szerint a közösségi médiában szervezett megmozduláson főként neoprotestáns hívők vettek részt, az eseményt Dan Drumea belényesi neoprotestáns lelkipásztor moderálta. A jelenlévők román, európai uniós zászlókat, illetve az egyesület nevét viselő zászlókat, valamint különböző feliratokat, például „Viorel Pașca mellett!”, „A jót nem kell megbüntetni!”, „Megálljt az abúzusoknak!”, „Viorel ártatlan!” vagy „Az állam is küldött betegeket Tenkemocsárra (Dumbrava)! És mégis az állam vádolja” tartottak a magasba. A tüntetésen felszólalt a Pașca család ügyvédje, Răzvan Doseanu, aki azt mondta, bízik benne, hogy sikerül bizonyítani a védencei ártatlanságát.

Az „irgalmas szamaritánusnak” nevezett Viorel Pașca engedély nélkül működő otthonaira kedden csapott le a rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT), huszonhét Bihar megyei helyszínen – magánlakásokban, cégszékhelyeken és egy közintézménynél – tartottak házkutatást. A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki, a Tenkemocsáron, Tenkén, Jancsófalván és Pusztabikácson 18 ingatlanban talált összesen 409 embert pedig áthelyezték az ország különböző pontjaiba. A gyanú szerint a Pașca család visszaélt az ápoltak kiszolgáltatott helyzetével és jogtalanul szert tett a nekik járó állami segélyekre, illetve nem biztosított számukra megfelelő orvosi ellátást.

Pașca otthonai az elmúlt években többször szerepeltek a sajtóban, ezekből a cikkekből pedig az derült ki, hogy bár nem volt rendben az engedélyük, az állami intézmények mégis küldtek oda olyan pácienseket, akikkel már nem tudtak mit kezdeni.

A bukaresti törvényszék korábban elutasította a DIICOT kérését, hogy 30 napra őrizetbe vegyék a gyanúsítottakat, és csak hatósági felügyeletet rendeltek el. A törvényszék azzal indokolta az enyhébb intézkedést, hogy

a bemutatott nyomozati anyag szerint az otthonok – bár nem feleltek meg a törvény elvárásainak – nem minősíthetők embertelen környezetnek, hiszen a lakók megfelelő higiéniai körülmények között éltek, kaptak ételt, ruhát és orvosi ellátást, haláluk után pedig eltemették őket,

írta meg a G4Media. Az indoklásban kiemelték azt is, hogy az otthonokban főként hajléktalanokat, családi támasz nélkül maradt embereket fogadtak be. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a körülmények ellenére vannak bizonyítékok, amelyek alapján súlyos hiányosságok gyanúja merül fel a gyógyszeres kezelés, a személyzet megfelelő képzettsége, a felügyelet hiányossága vagy a szociális szolgáltatásokat érintő törvények betartása terén.

A hatóságok fellépése jelentős mértékben megosztotta a közvéleményt. Viorel Pașca őrizetbe vételét több elemző úgy értelmezte, mint egy politikai megrendelésre történő kísérlet Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő hiteltelenítésére, abból kiindulva, hogy Bolojannak korábbi nagyváradi polgármesterként és Bihar megyei tanácselnökként tisztában kellett lennie az illegális otthonok működtetésével. Ezt a narratívát tartja valószínűnek például Emilian Isailă, a Spotmedia publicistája is, szerinte a legfőbb bizonyíték erre a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnökének, Marcel Ciolacunak a témában írt Facebook-bejegyzése. Az őt is érintő Nordis-botrány és a szociáldemokraták gyenge választási eredménye miatt levitézlett Ciolacu július 3-i posztjában párhuzamot vont a Gabriel Firea PSD-s családügyi miniszter lemondásához vezető Bukarest környéki idősotthon-botrány és a mostani, Bihar megyei otthonok esete között. Azt írta, hogy míg Firea felelőssége máig sem bizonyított, addig Bolojannak igenis tudomása volt Pașca otthonairól, most mégsem mond le. Isailă szerint azonban a PSD kísérlete visszafelé sült el, éppen azért, mert Viorel Pașcának nagyon erős a helyi, többek között vallási vonalon működő támogatottsága és azért, mert tevékenységét sosem rejtette véka alá, sikeresen építette az intézmény nyilvános imidzsét.

Miközben a romániai nyilvánosság jelentős része elítéli és hatalmi visszaélésnek gondolja az ügyészek Pașca elleni fellépését és az otthonokból kiemelt, az ország teljes területén szétosztott páciensek sorsa miatt aggódik, Georgiana Pascu, a fogyatékossággal élők jogvédője, a Jogi Források Központjának vezetője másként látja a kérdést. A szakember, aki a Bukarest melletti és a Maros megyei otthonokban történt súlyos visszaéléseket is feltárta, a News.ro-nak adott interjúban amellett érvelt, hogy bármilyen szépek is a felvételek, amelyeket Pașca az otthonairól közzétett, az nincs rendben, hogy a törvények megkerülésével működtette ezeket.

Georgiana Pascu hangsúlyozta, hogy már 2024-ben több minisztérium, ellenőrző szerv és a nép ügyvédje is jelezte, hogy Pașca engedély nélküli intézményeket működtet, ahol súlyos visszaélések történhetnek, ennek ellenére a hatóságok nem léptek, megvárták a nyomozás eredményét, noha a bentlakók, különösen az értelmi fogyatékossággal élők és pszichoszociális problémákkal küzdők nem képesek saját jogaikat megvédeni.

A működési engedély nem puszta bürokrácia, hanem biztosítja a nyilvántartást, a szakmai személyzetet, a rendszeres ellenőrzést, a vészhelyzeti terveket és az elszámoltathatóságot,

hangsúlyozta Georgiana Pascu. A szakember arra is rámutatott, hogy a Pașca-ügy nem egyetlen ember felelőssége, hanem jól mutatja, hogy hogyan viszonyul a társadalom a saját szociális eseteihez: szívesebben megszabadul tőlük ahelyett, hogy biztosítsa a törvényes jogaik érvényesülését.