Lia Savonea az igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságát hangsúlyozza

Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy fogalmazott „a demokratikus igazságszolgáltatás valódi mércéje az, hogy a legnehezebb időkben is képes megőrizni függetlenségét”. Az állampolgárok alapvető jogai és szabadsága, az alkotmányos és törvényes rend, a közrend és a társadalmi béke közvetlenül függ az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működésétől, állapította meg az igazságügyi minisztérium is az igazságszolgáltatás napja alkalmából közzétett üzenetében, amelyet az Agerpres közvetít.

Mindehhez pedig, a tárca közleménye szerint, elengedhetetlen a bírák és ügyészek pártatlansága, professzionalizmusa és feddhetetlensége, a függetlenségük tiszteletben tartása, valamint a bírói hatalom és az igazságügyi szereplők jogi és anyagi támogatása. Ennek biztosítása érdekében pedig az alkotmányos hatáskörükön belül mindent megtesznek majd.

Az igazságügyi minisztérium az igazságszolgáltatás napja alkalmából köszöntötte a bírákat, ügyészeket, ügyvédeket, bírósági jegyzőket, irattárosokat, bírósági végrehajtókat, jogtanácsosokat, szakértőket, valamint a bíróságokon és ügyészségeken dolgozó szakszemélyzetet. Közölte, kész az elvi alapokon nyugvó, korrekt párbeszédre az igazságszolgáltatás intézményeivel és reménykedik abba, hogy a teljes jogkörrel rendelkező következő kormány sürgősen rendezi az igazságszolgáltatási rendszer problémáit, az államhatalmi ágak közötti lojális és érdemi párbeszéd alapján.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lia Savonea is látszólag azonosult az üzenettel, úgy fogalmazott, hogy ma minden korábbinál fontosabb, hogy megvédjék a bírák valódi függetlenségét.

Az igazságszolgáltatás sikerét szerinte abban kell mérni, hogy képes-e minden állampolgár számára törvényes, méltányos és megfelelően indokolt döntést biztosítani.

„Egy demokratikus igazságszolgáltatás valódi mércéje az, hogy a legnehezebb időkben is képes megőrizni függetlenségét, pártatlanságát és a joghoz való hűségét. A jó igazságszolgáltatás nem félelmet kelt, hanem bizalmat ébreszt” – fogalmazott Savonea az intézmény közleményében.

Hozzátette, az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a jogállamot nemcsak a korrupció gyengítheti, hanem az a kísértés is, hogy a korrupció elleni küzdelmet olyan eszközökkel vívják, amelyek aláássák a tisztességes eljárás alapvető garanciáit. Szerinte ugyanis a cél nem szentesíti az eszközt: „Semmilyen ügy, bármennyire is jogos célokat szolgáljon, nem igazolhatja a bírói függetlenség csorbítását, a védelemhez való jog korlátozását, az ártatlanság vélelmének relativizálását vagy azt, hogy az intézményi hatékonyság a jogok és alapvető szabadságok fölé kerüljön” – jelentette ki Savonea.

Majd hozzátette, egyetlen bírónak sem szabad félelem nyomása alatt ítélkeznie.

Tavaly novemberben egész tüntetés-sorozat során követelték az emberek az ország különböző városaiban Lia Savonea távozását. A Savonea által vezetett Legfelsőbb Bíróság volt ugyanis az a testület, amely megtámadta az alkotmánybíróságon azt a törvénytervezetet, amely radikálisan átalakította volna a romániai bírák és ügyészek nyugdíjba vonulásának feltételeit, és 65 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt, véget vetve a 48-50 éves kor körül kezdődő „speciális nyugdíjak” gyakorlatának. Savonea megítélését régóta mérgezik olyan ügyek, mint a hírhedt 2015-ös ítélet, amelyben egy általuk vezetett bírói tanács mindössze nyolc hónap felfüggesztettet adott annak a férfinak, aki 13 éves unokahúgával létesített szexuális kapcsolatot – ráadásul azzal az indoklással, hogy a lány „beleegyezett”. Ezt akkor országos felháborodás követte, és az ügy azóta is vissza-visszatér, valahányszor szóba kerül Savonea neve.

Az igazságügyi rendszer működésében fellelhető visszásságokra a Recorder oknyomozó dokumentumfilmje hívta fel a figyelmet tavaly, országos felháborodást váltva ki. A tényfeltáró anyagban azt állítják, hogy az elmúlt években hallgatólagos alku alakult ki a politikai hatalom és az igazságszolgáltatás felső szintjei között: a politikusok törvényalkotással és intézményi döntésekkel védik a bírák és ügyészek kiváltságait – mindenekelőtt a speciális nyugdíjrendszert –, cserébe pedig a bírósági rendszer kulcsszereplői jogi eszközökkel, halasztásokkal és személyi átcsoportosításokkal tompítják a politikailag kényes korrupciós ügyek következményeit. A film konkrét példákon keresztül mutatta be, miként évülnek el nagy korrupciós ügyek, hogyan cserélődnek „véletlenszerűen” bírói testületek, és milyen informális hatalmi centrum alakult ki a rendszer csúcsán. A film egyik kulcsszereplője, Andrea Chiș bíró a Transtelexnek is beszélt az igazságügyi rendszer visszásságairól.