Letartóztatták az NKA volt alelnökét, közben elkezdték vizsgálni a BGA külhoni támogatásait

Harminc napra letartóztatták Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökét, Óbuda korábbi polgármesterét, írja a Telex a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivőjére hivatkozva. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal magánszemélyek feljelentése után indított nyomozást.

A gyanú szerint az NKA döntéshozó testülete 2024 decemberétől 1079 támogatásról döntött, összesen 17 milliárd forintot meghaladó értékben. Az ügyészség szerint a döntések során súlyosan megszeghették a vonatkozó törvényeket és szabályokat.

A Telex azt írja, Bús Balázs 2021-től 2024 elejéig dolgozott az NKA alelnökeként, majd 2024 őszétől újra betöltötte ezt a tisztséget, amelyről április végén mondott le. Megemlítik azt is, hogy Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter május 18-án elrendelte az NKA kifizetéseinek felfüggesztését.

Tarr később arról beszélt, hogy az ügyben érintett szereplők egymás között „uszodának” nevezték a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét, a kedvezményezetteket pedig „úszóknak”.

A miniszter szerint a tolvajnyelv zsargonjainak használata tökéletesen leírta, „hogyan működött hosszú éveken át az intézmény munkatársait megkerülve, szűk körben a kulturális alapok kiosztása. A bűnesetek feltárása tart, reméljük, hamar kiderül az is, ki volt az úszómester.”

A NAV június 23-án hat embert vett őrizetbe az ügyben: Bús mellett a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatóját és kabinetvezetőjét, valamint annak a kiemelt bizottságnak három tagját, amely a 17 milliárd forint kiosztásáról döntött.

A kiosztott pénzek mintázata több esetben választási logikát követhetett a Telex szerint, mivel a támogatások egy része olyan szervezetekhez, cégekhez és szereplőkhöz került, amelyek a Fidesz kampánykörnyezetéhez vagy politikai holdudvarához kapcsolódtak. A Nemzeti Kulturális Alap eredetileg a kulturális élet támogatására létrehozott közpénzalap, amelynek működését szakmai bírálati és döntési rendnek kellene meghatároznia.

Mindeközben a Bethlen Gábor Alap támogatásai is napirendre kerültek.

Tarr Zoltán a Facebookon nemrég közzétett videójában arról beszélt, hogy elindultak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztüli támogatások a határon túli és a nemzetiségi szervezetek felé. Azt is közölte, hogy a korábban meghozott döntések alapján több helyre már megérkeztek az utalások.

Ugyanakkor a miniszter szerint a korábbi kormány a számára kedves szervezetek kifizetését még a választások előtt rendezte, és politikai alapon priotizálhatta a kifizetések sorrendjét. A videóban azt is bejelentette, hogy a Bethlen Gábor Alap működését és korábbi döntéseit öt évre visszamenőleg vizsgálni kezdték. Ez annyiban lehet újdonság, hogy korábban, április végén Tarr Zoltán még úgy nyilatkozott, hogy tíz évre visszamenőleg fogják megvizsgálni a külhoni támogatásokat.

Az elmúlt másfél évtizedben hatalmas összegek érkeztek magyarországi közpénzből erdélyi intézményekhez, alapítványokhoz, egyházakhoz, sportklubokhoz és médiaszereplőkhöz, miközben sokszor nehezen volt követhető, pontosan milyen szempontok alapján dől el, ki jut támogatáshoz. Ezekre a problémákra a Transtelex, az Átlátszó Erdély és a Miközöd közös állásfoglalásban is felhívta a figyelmet, amikor azt kérték, hogy a Bethlen Gábor Alap vonja vissza az Erdélyi Médiatér Egyesületnek a választások előtt megítélt 2 milliárd forintos, nagyjából 5,5 millió eurós támogatást.

A BGA-pénzek erdélyi elosztásáról korábban egy átfogó támogatáspolitikai riport is készült, amely szerint 2020-ban a magyar kormány 826 millió eurót költött határon túli magyar ügyekre, és ennek 69 százaléka Erdélybe érkezett. A források nagyobb része ingatlanfejlesztésekre, működési költségekre, egyházi struktúrákra, a Sapientia egyetemre, sportberuházásokra és nagyobb városi intézményekre ment.

A jelentés egyik fontos állítása, hogy a támogatások erősen koncentrálódtak: a pénzek nagy része Kolozsvárhoz, egyházi és RMDSZ-közeli intézményekhez, illetve nagy sport- és médiaprojektekhez jutott, miközben a falusi szervezetek a forrásoknak csak töredékéhez fértek hozzá. A kutatás szerint a BGA-rendszerben sok esetben nem nyílt verseny vagy részletes szakmai értékelés döntött, hanem egyedi döntések és politikai kapcsolatok határozták meg, mely szervezetek kerülnek kedvező helyzetbe.

Ehhez a témához kapcsolódik Bárdi Nándor történész friss tanulmánya is, aki szerint a Fidesz-korszak után nem elég a támogatási rendszer kisebb korrekciója: a stadionok, kastélyok, látványberuházások és politikailag vezérelt klientúrák helyett inkább oktatásba, szociális felzárkóztatásba, helyi közösségekbe és emberi erőforrásba kellene fektetni.