Két elnöke lett a sepsiszentgyörgyi EMSZ-nek, egyik fél sem ismeri el a másikat

Bálint József mérnök-vállalkozót, Sepsiszentgyörgy korábbi alpolgármesterét választották meg az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) sepsiszentgyörgyi szervezetének élére június 12-én, a korábbi helyi vezetés azonban továbbra is a május 22-i tisztújítást tartja legitimnek, amelyen Kádár Imolát erősítették meg a szervezet élén. Ezzel újabb fejezetéhez érkezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete körüli konfliktus. A felek eltérően látják azt is, ki számít tagnak, ki hívhat össze tisztújítást, és hol húzódik a határ az országos vezetés beavatkozása és a helyi autonómia között.

Az EMSZ sepsiszentgyörgyi szervezete a június 12-i tisztújítás után azt közölte, hogy „újból az egyenes úton” van a helyi szervezet, és több mint egy év szünet után ismét elkezdődhet a munka a háromszéki megyeközpontban. A közlemény szerint a küldöttek ellenszavazat nélkül adtak bizalmat Bálint Józsefnek, hogy „vezesse vissza a szervezetet az önállóság útjára”, és lehetőséget teremtsen arra, hogy Sepsiszentgyörgy polgárainak „ne kelljen egypártrendszeri viszonyok között létezniük”. Az elnökségi munkára Kátai Zsuzsánna és Jánó Attila Zsolt kapott bizalmat.

A közlemény élesen bírálta a helyi szervezet korábbi politizálását is, azt sugallva, hogy az túlságosan RMDSZ-közeli. A bejegyzés szerint az EMSZ gyenge választási eredményének egyik oka az volt, hogy a kampányban nem tárta a választók elé Sepsiszentgyörgy valódi problémáit, hanem „az úgynevezett érdekképviselet mellé simulva, annak segéderőjeként viselkedett”. A jövőben szerintük nem lehet szó nélkül hagyni a túladóztatást, a közműszolgáltatások árát és minőségét, vagy a város pazarló gazdálkodását.

Kádár Imola szerint viszont a sepsiszentgyörgyi EMSZ szabályos tisztújítása már május 22-én megtörtént, ezért a június 12-i gyűlést nem tartja legitimnek.

Szerinte azt az EMSZ szabályzatával, szellemiségével és az országos elnökség korábbi határozataival ellentétes módon hívták össze és bonyolították le. „Nem a szentgyörgyi szervezetről, a szentgyörgyi EMSZ-esek elképzeléseiről, hanem az elnökhelyettes februárban megkezdett belső tisztogatási hadjáratáról szólt” – fogalmazott Kádár Imola, Csomortányi István országos alelnökre utalva.

Kádár szerint az országos elnökség a májusi tisztújítást minden szabályzati indoklás nélkül nyilvánította érvénytelennek. Azt állítja, hogy az elnökség a helyi szervezet vagy annak vezetősége meghallgatása nélkül döntött, és ugyanazt a módszert alkalmazta, mint korábban Kolcza István sepsiszéki EMSZ-elnök ügyében. Kádárék ezért óvást nyújtottak be az országos etikai bizottsághoz, de állítása szerint válaszra sem méltatták őket. A június 12-i tisztújításon Kádár és Kolcza nem vett részt. „Koncepciós eljárásokban nem veszek részt” – indokolta ezt Kádár. Szerinte a szentgyörgyi szervezet tagjai, azok az emberek, akik a választásokon nevükkel vállalták a pártot és dolgoztak érte, már meghozták döntésüket. Úgy fogalmazott: ők a városért akarnak dolgozni, „nem azért, hogy valaki igazságosztó diktátort játszhasson Bihar megyéből”.

Bálint József ezzel szemben a Transtelexnek azt mondta: ő csak a június 12-i közgyűlésre kapott meghívót, a május 22-i tisztújításról utólag szerzett tudomást. Szerinte a júniusi közgyűlést az ezzel megbízott Csomortányi István hívta össze, és az országos alelnök meghívóját minden érintett időben megkapta. „Ha szabályosnak tartottam volna a májusit, akkor nem tartottunk volna június 12-én egy másikat” – mondta Bálint.

Arra a kérdésünkre, pontosan milyen szabályzati vagy elnökségi döntés alapján hívták össze a júniusi tisztújítást, Bálint azt válaszolta: ő az országos elnökségtől kapott meghívót, a korábbi viták pedig szerinte a volt helyi vezetők és az országos vezetés között zajlottak. Ő ezeknek nem volt a közelében.

Bálint elmondása szerint már február óta dolgozott a helyi szervezet újjászervezésén. Csomortányi István pedig azért kereste meg, mert ő korábban jelezte neki, ha szükség van rá, segít a pártnak. Voltak ugyanakkor feltételei is, azt kérte, hogy az országos elnökség tisztázza a helyzetet a korábbi helyi szereplőkkel, legyen ideje felmérni, van-e igény az újjászervezésre, és várják meg a magyarországi választások lezárását.

Kádár Imola a június 12-i közgyűlésen résztvevők legitimitását is vitatja, szerinte olyan személyek is szavazhattak, akiket a korábbi helyi vezetés nem tartott nyilván aktív sepsiszentgyörgyi EMSZ-tagként. A Transtelexnek azt mondta, a júniusi gyűlés részvételi listáját nem kapták meg, ezért csak a közösségi médiában megjelent fotók alapján tudtak tájékozódni. Szerinte ezeken több olyan személy is látható, aki korábban szóban kilépett a pártból, és nyilvánosan is elhatárolódott az EMSZ-től.

Bálint József szerint a június 12-i közgyűlésen 19 szavazati joggal rendelkező tag vett részt. Kiemelte, hogy a párt fúziós múltja miatt nemcsak az utolsó EMSZ-listát kell figyelembe venni, hanem az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt korábbi tagságát is. „Az EMSZ-et alkotó két párt, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt addigi tagsága tagságot nyert az EMSZ-en belül” – mondta Bálint.

A Transtelex rákérdezett arra is, igaz-e az az értesülés, hogy a júniusi tisztújításon Bálint Józsefhez munkakapcsolatban kötődő személyek is jelen voltak. Bálint ezt nem tagadta.

„Persze, hogy részt vettek. Az én alkalmazottaim között is vannak olyanok, akik ezelőtt tizennyolc évvel a Polgári Párt tagjai voltak, aztán a Néppártnak is tagjai voltak, és az EMSZ-nek is tagjai voltak” – mondta. Szerinte ez nem vet fel legitimitási kérdést, mert az érintettek önként vettek részt a gyűlésen, és korábban is aktív szereplői voltak a párt rendezvényeinek. Hozzátette: jóval több alkalmazottja van, mint ahányan megjelentek a tisztújításon.

Bálint József arra is reagált, hogy Kádár Imola szerint az EMSZ országos alelnöke szabálysértő módon hívta össze a júniusi közgyűlést. Azt mondta, Csomortányi István nem úgy vetette fel a kérdést, hogy neki kellene elnöknek lennie, az elnökségben másokat is szívesen látott volna, de „nagy tolongás nem volt”. Bálint azt mondta, az új elnökség jövő év elejéig működik majd, amikor országos tisztújítás lesz az EMSZ-ben, azt megelőzően pedig területi és helyi tisztújítások is következnek.

A helyi vita arról is szól, merre halad az EMSZ országos szervezete

Kádár Imola szerint a vita már rég nemcsak Sepsiszentgyörgyről szól, hanem arról, hogy milyen irányba halad az EMSZ országosan. Azt állítja, Csomortányi István „módszeresen próbálja leszalámizni” azokat, akik ellene szavaznának, és az EMSZ-t szerinte a „Bolojan-féle PNL fiókszervezetévé” degradálták. Szerinte az országos vezetés néma maradt az adóemelések, a közigazgatási tisztogatások és a nagyváradi premontrei apátság ügye kapcsán is, mert ezek kellemetlenek lettek volna a bihari PNL-s kapcsolatok miatt.

Bálint József sokkal óvatosabban fogalmazott. Azt mondta, nem tudja, mennyire mély a konfliktus, ezt szerinte az országos vezetés jobban érzékeli. Ő saját feladatának azt tartja, hogy a sepsiszentgyörgyi szervezetben fenntartsa az egységet, és mindenkit a szervezet részének tekintsen, aki valamelyik listán szerepel, akár a májusi, akár a júniusi tisztújításon vett részt. Politikai irányként Bálint a „választás szabadságát” emelte ki, amely szerinte még a Magyar Polgári Párt 2008-as jelszava volt. Azt mondta, nem akarja teljesen elszakítani a helyi politizálást az országos politikától, de Sepsiszentgyörgyön elsősorban helyi problémákkal szeretne foglalkozni.

Az RMDSZ-hez fűződő viszonyról úgy fogalmazott: Csomortányi a radikálisabbak közé tartozik. Bálint hozzátette, neki is voltak konfliktusai az RMDSZ-szel, de nem ezt szeretné ismételni. Szerinte a választóknak kell eldönteniük, melyik politikai irányt vagy személyt tartják meggyőzőnek.

A magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban Bálint azt mondta: figyelembe kell venni mindazt, ami pozitív volt az előző magyarországi vezetés részéről, különösen azt, hogy a külhoni magyarok szabadon, egy nagyobb közösség részeként élhetik meg magyarságukat. Ugyanakkor hozzátette: „világos, hogy Magyarországon új kormány van, és azt is figyelembe kell venni, tehát amennyiben megszólítanak, nem illik hátat fordítani.”

A Polgári Körök mozgalmáról, amelyet háromszéki, csíkszéki, gyergyói és közép-erdélyi EMSZ-es szereplők belső megújítási szándékkal hoztak létre, Bálint azt mondta: egyelőre nem foglalkozott vele, ezért nincs erről kialakult véleménye. „Régi vagyok, de egészen új” – fogalmazott. Kádár Imola ezzel szemben a Polgári Körökhöz közel álló belső reformvonal egyik sepsiszentgyörgyi szereplőjeként úgy látja, az országos vezetés nem egyszerűen egy helyi tisztújítási vitát akar rendezni, hanem a belső ellenzékét próbálja felszámolni.

A sepsiszentgyörgyi konfliktussal kapcsolatban korábban részletes kérdéssort küldtünk Zakariás Zoltánnak, az EMSZ elnökének és Csomortányi István országos alelnöknek, ezekre eddig nem érkezett válasz.