Még alakul a Tomac-kormány, de a nem hivatalos lista már most politikai vihart kavart

Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök még nem mutatta be a végleges miniszterlistát, de az eddig nyilvánosságra került névsor egy része már komoly vitát váltott ki Bukarestben. Több olyan jelölt is szerepel a kiszivárgott vagy – részben – megerősített listákon, akiknél felmerült – politikusok és sajtóforrások szerint –, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeihez, korábbi kormányzati köréhez vagy befolyási területeihez kapcsolódhatnak.

Tomac az elmúlt napokban azt hangsúlyozta, hogy szakértői kormányt akar alakítani, és szerinte kijelölt miniszterelnökként joga van maga kiválasztani a miniszterjelölteket. Az Agerpres szerint azt mondta, szabadon dönthet a jelöltekről, de ahol elégedetlenség van, ott kész tovább egyeztetni a pártokkal. A HotNews portál kiemelte, hogy négy tárca körül alakult ki vita a politikai szereplők között: a fejlesztési, a mezőgazdasági, a szállításügyi és a munkaügyi tárca esetében.

A négy nem hivatalos miniszterjelölt, akikre már ujjal mutogatnak

A legtöbb figyelem Vladimir Ionașra irányult, akit a fejlesztési minisztérium élére javasolhatnak. Ez a tárca azért is fontos, mert a helyi önkormányzatokkal, fejlesztési programokkal és számottevő állami forrásokkal dolgozik.

A SpotMedia részletes ismertetője szerint Ionaș szociológus, közvélemény-kutatásokkal, választási magatartással, politikai tanácsadással és módszertannal foglalkozott. Dolgozott az Avangarde közvéleménykutatói csoportban, több mint ezer országos és helyi felmérés koordinálásában vett részt, és választási exit pollok előkészítésével is foglalkozott. Korábban Sorin Grindeanu miniszterelnöki kancelláriájában államtanácsosként dolgozott, ahol a Spotmedia szerint külpolitikai, civil társadalmi, akadémiai és közigazgatási ügyekkel foglalkozott.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Ciprian Ciucu bírálta a leghatározottabban ezt a jelölést, azt állítva, hogy a fejlesztési tárca odaadása Ionaș-nak nehezen magyarázható másként, mint a PSD-vel folytatott egyeztetések eredményeként. A SpotMedia beszámolója szerint Ciucu azt sugallta, hogy több minisztériumnál is olyan nevek kerültek elő, amelyek a szociáldemokraták preferenciáit tükrözik.

A mezőgazdasági minisztérium élén Nicolae Istudor neve merült fel. Ő a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia (ASE) rektora, egyetemi tanár, szakterületei között szerepel az agrár-élelmiszeripari vállalatok logisztikája, a vidékfejlesztés, a regionális fejlesztés és az agrárpiacok működése.

A vita nem a szakmai pályája okán pattant ki, hanem a korábbi minisztériumi múltja miatt. A SpotMedia szerint Istudor 2001 és 2004 között igazgatói pozícióban dolgozott a mezőgazdasági minisztériumban, majd 2004 és 2005 között államtitkár volt Ilie Sârbu PSD-s miniszter mandátuma idején. A mezőgazdaság a PSD számára fontos terület, erős helyi hálózatokkal és gazdálkodói érdekképviseletekkel jár, mindezekhez pedig nagy állami, illetve európai források társulnak.

A harmadik vitatott tárca a szállításügyi, itt Ionuț Mașala neve merült fel. A Digi24 korábbi összesítése szerint Mașala az országos közúti infrastruktúráért felelős vállalat (CNAIR) pénzügyi-adminisztratív oldaláról érkezne. Mașala esetében nem konkrét személyes PSD-kötődést emeltek ki, a probléma inkább abból fakad, hogy a G4Media forrásai a szállításügyet is azok közé a tárcák közé sorolták, amelyeknél PSD-érdekeltségű jelölésekről beszélnek. Itt inkább a tárca súlyáról van szó, mivel a szállításügyi minisztérium az egyik legnagyobb infrastrukturális pénzeket kezelő kormányzati terület: autópályák, országos utak, vasúti fejlesztések és állami vállalatok tartoznak hozzá.

A negyedik vitatott lehetséges jelölt Diana Morar, akit a munkaügyi minisztérium élére nevezhetnek ki. Ő ügyvéd, a 2020–2024-es parlamenti ciklusban PNL-s képviselő volt, később pedig Ludovic Orban politikai köréhez került közelebb. Az ő esetében nem PSD-s kötődésről van szó, a kritikákban azt fogalmazták meg, hogy egy korábbi pártpolitikai szereplő nem kerülhetne be egy elvileg szakértőinek szánt kormányba.

A kijelölt miniszterelnök kitartó, a PSD nem tudja, mit csináljon

Tomac a bírálatokra eddig óvatosan reagált. Azt mondta, olyan embereket keres, akiknek van szakmai tapasztalatuk, és akik képesek működtetni az adott minisztériumot. Úgy fogalmazott: ahol tisztázatlan helyzetek vagy kifogások vannak, ott kész beszélni a pártokkal, és módosításokról is lehet szó.

A kijelölt miniszterelnök közben más területeken is igyekezett azt hangsúlyozni, hogy nem látványos politikai konstrukcióban gondolkodik, hanem működőképes átmeneti kabinetben. Az Agerpres szerint például arról is beszélt Tomac, hogy jobban oda kell figyelni a sportolókra, de azért nem hozna létre külön sportminisztériumot.

A PSD nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy Tomac kormánya kizárólag az ő támogatásával állna fel.

A Digi24 értesülései szerint a szociáldemokraták nem szavaznák meg egységesen a kabinetet, ha sem a PNL, sem az USR nem adna világos támogatást. A pártban két lehetőséget mérlegelnek: vagy nem támogatják a kormányt, vagy engedik, hogy a parlamenti képviselőik saját belátásuk szerint szavazzanak.

Az RMDSZ is fenntartásokkal közelített a Tomac-kabinethez. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kelemen Hunor azt mondta, az RMDSZ számára nem vonzó egy olyan kormány, amelynek nincs világos politikai szerkezete és stabil parlamenti háttere.

A végleges lista még változhat, és Tomac is nyitva hagyta a módosítás lehetőségét. A kabinet sorsát azonban már most meghatározza, hogy a szakértői kormány ígérete mellett több kulcspozíciónál politikai kérdések merültek fel. A következő napokban kiderülhet, hogy Tomac megtartja-e ezeket a jelölteket, vagy lecseréli őket olyanokra, akik kevésbé adnak alapot PSD-s befolyásról szóló bírálatokra. Arról, hogy korábban milyen nevek merültek fel a minisztériumok élén, ebben a cikkünkben olvashatnak.

A román kormány ellen a PSD és az ellenzéki, szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amit május 5-én szavazott meg a parlament. Nicușor Dan államfő hosszasan egyeztetett a parlamenti pártokkal, majd június 4-én egyik tanácsadóját, Eugen Tomac EP-képviselőt bízta meg kormányalakítással. Bár maga is politikus, a parlamenti küszöb alatti támogatottsággal rendelkező Népi Mozgalom Pártjának alapítója és a közelmúltig elnöke, Tomac többször hangsúlyozta, hogy szakértői kormányt alakítana.

Kijelölésétől számítva Tomacnak 10 napja van arra, hogy a törvényhozók szavazatát kérje kormánya támogatására, ez június 15-én jár le. Ha a parlament nem szavazza meg a Tomac-kormány beiktatását, az államfő újabb miniszterelnököt jelölhet ki és kérhet fel kormányalakításra. Ha a második kormánynak sem sikerül parlamenti többséget kialakítania maga körül, az államfő kérheti a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását. Eddig azonban ez még nem fordult elő Romániában, ugyanis a törvényhozóknak nem érdeke, hogy elveszítsék a funkcióikat.