Túl jól sikerült a kormánybuktatás: a PNL ellenzékbe vonul, állandósulni látszik a politikai válság

Négyórás, feszült vita után a PNL vezetése megszavazta, hogy a párt ellenzékbe vonul. Ilie Bolojan javaslatát 50 igen és 4 tartózkodás mellett fogadták el, ezzel eldőlt a liberálisok iránya a kormány bukása után.

A vita során végig két tábor feszült egymásnak. Az egyik oldal – többek között Cătălin Predoiu, Nicoleta Pauliuc és Hubert Thuma – a kormányon maradás mellett érvelt, akár újratárgyalva a PSD-vel egy Európa-barát többséget. A másik oldal viszont Bolojan mögé állt, és inkább az ellenzéki szerepvállalást választotta, és azt mondta, ha már egyszer szakítanak, akkor ezt végig is kell vinni.

A fordulópont az volt, amikor világossá vált, hogy nincs reális alternatíva Bolojan helyett miniszterelnöknek, és a PSD-hez való visszatérés politikailag vállalhatatlan lenne. Innen billent át a többség az ellenzéki irányba.

A végén Bolojan javaslata ment át: a PNL kilép a kormányzati játszmából, és ellenzékből próbálja meg újrapozicionálni magát.

George Simion nekiment az RMDSZ-nek a bizalmatlansági szavazás után tartott sajtótájékoztatón, amiért a szövetség képviselői nem támogatták a kormány megbuktatását. Szerinte ezzel a magyar választókat árulták el, különösen annak fényében, hogy az év elején több székelyföldi városban is voltak tiltakozások az adóemelések miatt. A politikus felidézte, hogy az év elején Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is utcára vonultak az emberek az adóemelések miatt, és a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány támogatását kérték a parlamenti képviselőiktől.

Simion szerint az RMDSZ azért nem szavazta meg a kedden elfogadott indítványt, mert azt az AUR nyújtotta be. Az AUR tiszteletben tartja azoknak az akaratát, akik rájuk szavaztak, az RMDSZ azonban elárulta a választóit – jelentette ki.

Az AUR vezetője aztán romániai magyarokat is konkrétan megszólította, hogy ha valódi képviseletet akarnak, csatlakozzanak az AUR-hoz.

„Felhívással fordulok a politikai képviseletre vágyó romániai magyarokhoz, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz” – mondta.

A felhívást végül minden választó felé kiterjesztette, és azt mondta, az előttük álló csatákhoz minél több támogatót akarnak maguk mögött tudni.

Azt is közölte, hogy az AUR nem vesz részt a cotroceni-i egyeztetéseken, ha csak a formális konzultációkra hívják meg őket.

Szerinte csak akkor mennek el, ha az államfő a valódi, informális tárgyalásokba is bevonja a pártot, ellenkező esetben nem akarnak asszisztálni ahhoz, amit ő „színjátéknak” nevezett, és nem lesznek „hasznos idióták” egy már előre lejátszott alkuhoz.

Az AUR egyébként csak akkor vállalná a kormányzást, ha a miniszterelnököt is ők adhatják, mondta el Simion a sajtótájékoztatón.

A Digi 24 megszerezte PNL zárt ülésének a jegyzőkönyvét, és abból kiderül, komoy ellentétek vannak a liberális pártnak a két pólusa között. A kormányon maradásért foggal-körömmel harcolnak jópáran, kérdés, hogy mi lesz a végeredmény.

Ilie Bolojan az ellenzékbe vonulást vagy a kisebbségi kormány lehetőségét tette le az asztalra, de többen ezt élesen vitatják. Alina Gorghiu például a következetességet hiányolta, és arra figyelmeztetett, hogy a folyamatos irányváltás hiteltelenné teszi a pártot, miközben a terepről érkező visszajelzések szerinte egyértelműen a kormányon maradást támogatják.

A szatmári Adrian Cozma konkrétan a párt korábbi vezetését tette felelőssé azért, hogy a PNL idáig jutott a PSD-vel való együttműködés miatt, és elszámoltatást sürgetett.

A kormányon maradást pártolók között ott van Nicoleta Pauliuc is, aki szerint a PNL-nek nem szabad „elfutnia”, és inkább egy új, „pro-európai” többséget kellene összeraknia, ami gyakorlatilag újabb tárgyalásokat jelentene a PSD-vel. Hasonlóan érvelt Cătălin Predoiu is, aki szerint most nem a PSD, hanem az AUR a fő veszély, és figyelmeztetett: nem szabad „forró fejjel” dönteni.

Közben a Bolojan mellett kiállók sem hallgatnak, a pártnak ahhoz a szárnyához tartozik Ciprian Ciucu, a bukaresti főpolgármester, de Siegfried Mureșan is azt mondta, hogy szerinte egyetlen opció van: távol maradni az új többségtől. Raluca Turcan szerint sincs már miről beszélni a PSD-vel, mert saját kormányát buktatta meg. Mircea Fachet is úgy fogalmazott, hogy a bákói szárnya a pártnak Bolojan mellett áll.

Az első kör után, amikor eldöntötték, hogy a PSD-vel nem közösködnek, Ilie Bolojan egy többpontos határozatot tett le az asztalra, amelynek része lehet az ellenzékbe vonulás, vagy egy kisebbségi kormány felállítása, ha a PSD nem vállalja a kormányzást.

A vita megosztja a pártot, értesült politikai forrásokból a Hotnews. Egyes vezetők támogatják ezt az irányt, de Cătălin Predoiu és több területi vezető inkább a kormányon maradást pártolná, akár egy „Európa-párti” többség keretében, ami újabb tárgyalásokat jelentene a PSD-vel.

Predoiu a zárt ülésen azt is jelezte, hogy szerinte jelenleg nem a PSD, hanem az AUR jelenti a legnagyobb veszélyt, és korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan most sem zárta ki teljesen a visszafordulást a szociáldemokraták felé.

„Ismét nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink” – fogalmazott Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, a megbuktatott kormány egyik miniszterelnök-helyettese, aki szerint ismét úgy borítottak egyesek kormányt, hogy „senki nem tudja, hogy mi lesz a folytatás, a pártok között teljes a tanácstalanság.”

Az államfővel ellentétben, aki szerint észszerű határidőn belül új kormány lesz az országnak, Tánczos Barna szerint „ismét hetet, talán hónapok kellenek, hogy valakik összerakják a parlamenti többséget, miniszterelnököt nevesítsenek.”

A szenátor szerint jogosan tevődik fel a kérdés, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyarok képviselete hogyan keveredett bele ismét ebbe.

„Az elmúlt másfél évben az RMDSZ és jómagam is része voltunk az utolsó két kormánykoalíciónak. Akkor, amikor 2024 decemberében a kormányzás mellett döntöttünk, láttuk, hogy mennyire kritikus a helyzet. Stabil és kiszámítható kormányt szerettünk volna, ezért vállaltuk a kormányzást. Öt hónapra rá ismét egy miniszterelnöki lemondás sodorta politikai krízisbe az országot. Akkor, habár tudtuk, hogy nehéz lesz a folytatás, úgy éreztük, hogy a koalícióból könnyebb lesz a döntéseket jó irányba terelni, a rosszakat korrigálni. Így gondoltuk. Reméltük, hogy minden felelős politikus, ha látja, hogy baj van, beleáll a munkába, és megpróbál megoldásokkal segíteni a krízisből való kilábaláshoz” – fogalmazott Tánczos, aki szerint nehéz választ adni arra, hogy egy ilyen politikai konjunktúrában, amelyben a legnagyobb politikai pártok évtizedek óta képtelenek stabilitást, kiszámíthatóságot felmutatni, az RMDSZ mit tehetne.

Tánczos a nyilatkozata végén igyekszik mindenkit megnyugtatni, szerinte egy stabil politikai háttérrel Romániának minden esélye megvan arra, hogy augusztustól jelentősen csökkenő infláció mellett lezárja az utóbbi évtizedek egyik legnehezebb periódusát, és jövő évtől pedig egy új közalkalmazotti bérezési törvénnyel, a nyugdíjak inflációval való kiigazításával, illetve a beruházások megfelelő szinten való tartásával visszatérjen egy gazdasági stabilitás időszakába. „Akár kormányon az RMDSZ, akár nem, ez egy reális perspektíva, ez kell legyen a cél” – írta.

Antal Lóránt szenátor valamivel konkrétabban fogalmazott, szerinte az RMDSZ fórumai dönteni fognak arról, hogy miként viszonyulnak a kilakult akut politikai krízishez. „Egy dologban biztosak vagyunk, az érdekünk mihamarabb visszaállítani a politikai stabilitást, hiszen Románia gazdaságának egy Európa-párti kormányra van szüksége, és ezen keresztül stabilizálni a kialakult helyzetet” – mondta Antal, aki korábban a Digi24-nek azt nyilatkozta, hogy jelenlegi kormánykoalíció folytatása lenne számukra a legideálisabb, és kizárta, hogy az AUR-ral bármiféle szövetségre lépnének, vagy olyan kormányban vállalnának funkciót, amelyet a szélsőségesek kívülről támogatnak.

A USR kedden este megerősítette: nem lép koalícióra a PSD-vel. A döntést a párt 160 tagot számláló politikai bizottsága hozta meg.

Dominic Fritz felhatalmazást kapott, hogy tárgyaljon Ilie Bolojannal egy politikai megállapodásról a következő lépések összehangolására. Az USR a megbeszélés után sajtótájékoztatón közölte, hogy milyen eredményre jutottak:

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett. A PSD, az AUR és a Béke – Románia az első frakció bizalmatlansági indítványa 281 támogató szavazatot kapott a parlamentben.

Informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosít mindenkit, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak – jelentette be Nicușor Dan államfő, a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítvány megszavazása után. Az államfő röviden nyilatkozott a Cotroceni-palotában.

Az Agerpres összefoglalója szerint az elnök első körben informális egyeztetésekre hívja a pártokat, és amint „körvonalazódnak az opciók”, a hivatalos, formális konzultációkat is tartanak. Dan kijelentette, tisztában van azzal, hogy milyen elvárásaik vannak a polgároknak az állam működésével, a korrupció elleni küzdelemmel vagy a hétköznapi életüket érintő kérdésekkel kapcsolatban, és ígérete szerint mindezeket szem előtt fogja tartani a pártokkal folytatandó egyeztetéseken.

Az államfő azt mondta, meggyőződése, hogy a tárgyalások eredményeképpen Nyugat-barát kormánya lesz az országnak, „észszerű határidőn belül”. „Az előre hozott választások lehetőségét továbbra is kizárom” – jelentette ki.

Nyilatkozatában az elnök nyugalomra intett. Azt mondta, egy kormány bizalmatlansági indítvánnyal történő megbuktatása „sosem örömteli pillanat”, de egy demokratikus döntés eredménye. Hangsúlyozta azt is, hogy Románia továbbra is stabil ország, az állam intézményei működnek, és a fontos témák – mint Románia OECD-csatlakozása, a költségvetés végrehajtása, a SAFE program vagy a helyreállítási terv végrehajtása – tekintetében konszenzus van az Európa-barát pártok között.

A PNL vezetősége 34 igen és 10 tartózkodás mellett megszavazta, hogy a párt nem lép koalícióra a PSD-vel. Ez az első egyértelmű jel arra, hogy Ilie Bolojan iránya egyelőre felülkerekedett a párton belüli, kormányon maradást pártoló csoporttal szemben.

A döntés különösen annak fényében érdekes, hogy a nap folyamán még Cătălin Predoiu, Hubert Thuma, Nicoleta Pauliuc és mások a PSD-vel való folytatás mellett érveltek, de a jelek szerint ezt a vonalat a zárt ülésen már nem tudták nyíltan képviselni.

A helyzet azonban még nem zárult le: az ülés továbbra is tart, és a következő lépés az lehet, hogy Bolojan egy még erősebb határozatot visz át, amely már nemcsak a PSD-vel való együttműködést zárná ki, hanem egyértelműen ellenzéki pályára állítaná a pártot.

Közben a USR is lépett: egyhangú döntéssel kizárták a PSD-vel való közös kormányzást, és jelezték, hogy inkább egy PNL–USR politikai együttműködés irányába nyitnának.

Kedden délután öt órakor elkezdődött a liberálisok rendkívüli ülése, amely sorsfordító lehet: itt dől el, hogy a párt melyik irányba indul tovább.

Florin Negruțiu, a Republica portál alapító újságírója szerint a nap valódi tétje nem is annyira a kormány bukása volt, hiszen azt borítékolni lehetett, hanem az, hogy mi történik a liberálisoknál.

A PSD és az AUR közösen megbuktatta a kormányt, de igazából Bolojantól és közvetetten az USR-tól akartak megszabadulni, most viszont a felelősséget áttolják a liberális pártra, amelytől „felelős döntést” várnak, vagyis hogy visszaüljön a kormányba. Negruțiu értelmezésében az AUR jól jött ki a helyzetből, mert demonstrálta az erejét és közben politikailag legitimációt is kapott, miközben a PSD úgy próbál nyerni a helyzetből, hogy nem vállalja a kormányzás terhét, hanem arra játszik, hogy egy könnyen befolyásolható miniszterelnököt nevezzenek ki. Ebben a felállásban a liberálisok váltak kulcsszereplővé, és a párton belüli törésvonal most vált igazán láthatóvá: az egyik oldal maradna kormányon a PSD-vel, mert mindennél fontosabb nekik a kormányzás – Predoiu már nyilatkozott is erről –, a másik póluson viszont azok vannak, akik inkább ellenzékből építkeznének, ők Bolojan köré csoportosulnak.

A másik bejegyzésében Negruțiu már konkrét neveket is említ, és azt állítja, hogy Cătălin Predoiu mellett Hubert Thuma és Nicoleta Pauliuc azok, akik elárulták Bolojant, és kormányon maradás mellett álltak ki, ami szerinte egy belső hatalomátvételi kísérlet kezdete lehet a párton belül.

Ezzel szemben Ilie Bolojan egy sokkal keményebb stratégiával megy neki a pártvezetésnek: teljes elhatárolódás a PSD–AUR tengelytől, és hosszabb távon egy PNL–USR együttműködés felépítése.

A bizalmatlansági indítványt teljesen különböző okokból szavazták meg az azt benyújtó pártok, az AUR inkább a zavarosban szeretne halászni, míg a PSD-nek a miniszterelnök leváltása és a koalíció működési szabályainak újrakonfigurálása volt a cél – értékelte a bizalmatlansági indítvány eredményét Cristian Pîrvulescu politológus, a román politikai élet egyik állandó elemzője.

Szerinte egy ilyen elsöprő többség, amely radikálisan eltérő érdekekből áll össze, megerősíti az állandó válságot, a parlamenti intézmények pedig már nem a politikai tárgyalás tereiként működnek, hanem a konjunkturális destabilizáció eszközeiként.

A politológus szerint az AUR-nak „a tartós intézményi válság a természetes növekedési közege”, és ezért szavazta meg az bizalmatlansági indítványt. Az AUR ugyan jelenleg toronymagasan vezet a pártok népszerűségi versenyében, de az utóbbi időben leszálló ágba került.

„A PSD másképp számolt: a miniszterelnök leváltása és a koalíció működési szabályainak újrakonfigurálása a cél, egy deklaráltan Európa-párti koalíciót ambicionálva”- mondta Pîrvulescu.

A politológus arra figyelmeztet, hogy az bizalmatlansági indítvány nem lezárja a politikai válságot, hanem egy új szakaszt nyit, ami már a többség kialakításáról és egy új kormány megalakításáról szól.

„A paradoxon az, hogy egy ilyen többséggel megnyert bizalmatlansági indítvány nem oldja meg a válságot, csak áthelyezi.

Az endemikus (tartós) politikai válság most kormányzati válsággá alakul: ki tud többséget kialakítani, milyen alapon és milyen áron Románia Európa-párti politikájának következetessége szempontjából. És Nicușor Dan államfő egy diszfunkcionális zenekar karmesterévé válik” – értékelte a helyzetet Cristian Pîrvulescu.

A Hotnews elemzőjének, Cristian Andreinak az olvasata szerint a kormánybuktatás nagy paradoxona, hogy miközben a Bolojan-kormány megbukott, maga Bolojan politikailag erősebb lett. A támadás inkább felépítette, mintsem leépítette őt: a reformok miatt támadott miniszterelnökből könnyen válhat egy hiteles ellenzéki arc. Ebben a logikában már az sem tűnik elrugaszkodottnak, hogy a következő években akár államfőjelöltként is megjelenjen, különösen, ha sikerül maga köré szerveznie egy új jobboldali politikai pólust.

A másik kulcsszereplője a történetnek Nicușor Dan, aki a semlegesség hangsúlyozásával tulajdonképpen a PSD malmára hajtotta a vizet: egyetlen egyértelmű jel elég lett volna a kormány megmentéséhez, de ez nem jött meg. Ehelyett hagyta lefutni a folyamatot, miközben a háttérben már a következő lépéseket készíti elő. Az elemző szerint ebbe az is belefér, hogy tudatosan rájátszik a PNL belső feszültségeire, ami akár a párt szétszakadásához is vezethet.

Ennek az oka viszonylag egyszerű: a liberálisok most egy alapvető döntés előtt állnak. Az egyik irány az, hogy visszamennek kormányra a PSD-vel, ami rövid távon hatalmat jelent, de politikailag felőrölheti őket, mert tovább erősíti azt a képet, hogy nincs saját karakterük. A másik irány az ellenzék, Ilie Bolojan körül, ami kockázatosabb, de lehetőséget ad egy önálló, hitelesebb jobboldali építkezésre.

Ez a kettősség könnyen töréshez vezethet a párton belül: a helyi vezetők és azok, akik a kormányzati erőforrásokban érdekeltek, inkább a hatalomban maradnának, míg egy másik tábor inkább az ellenzéki újrakezdést választaná. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az államfő külön is egyeztet egyes liberális szereplőkkel, és felméri, kire számíthat, akkor könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, ahol a PNL nem egységesen dönt, hanem kettéválik – akár formálisan, akár informálisan.

Ami a PSD-it illeti, olvasható az elemzésben, rövid távon győzött, de ez egy kockázatos győzelem: úgy buktatta meg a kormányt, hogy maga is része volt, és most neki kellene kormányoznia egy nehéz gazdasági helyzetben.

Közben az AUR is szintet lépett: már nem csak rendszerellenes erőként lép fel, hanem kormányzásra kész politikai szereplőként próbálja legitimálni magát. Ennek is köszönhetően a politikai tér teljesen átrendeződhet. Egy új jobboldali pólus épülhet Bolojan körül, miközben a PNL könnyen kettészakadhat, és a következő években nem a klasszikus PSD–PNL verseny tér vissza, hanem egy új felállás, ahol a fő törésvonal a rendszerpárti és a szélsőséges erők között húzódik.

Sorin Grindeanu (PSD) a Bolojan-kormány bukása után máris a „párbeszéd hídjáról” beszélt, amit elmondása szerint próbáltak fenntartani az elmúlt két hétben, az amúgy is feszült politikai környezetben. Grindeanu úgy látja, hogy más politikai vezetők „mindent vagy semmit” logika mentén közelítették meg a helyzetet, és a többség fennmaradását ahhoz kötötték, hogy megtartsák a miniszterelnöki tisztséget.

„Mások voltak azok, akik mindent vagy semmit játszottak, mégpedig a következő értelemben: ha én már nem vagyok miniszterelnök, akkor ebben a többségben semmi más nem történhet. Én úgy gondolom, hogy van élet ez után az indítvány után is. Ezt tudom”- mondta.

A PSD elnöke viszont elmondása szerint nem tesz fel mindent egy lapra, azt mondja, hogy a felelős politikai feleknek kötelességük megoldást keresni a jelenlegi helyzetre is. Arra számít, hogy ennek érdekében az államelnök Nicușor Dan mielőbbi konzultációra hívja össze az érintett feleket.

Továbbá jelezte, hogy szerinte Bolojan még az ideiglenes kormány éléről is minél hamarabb le kéne mondjon, hiszen rekordmagas, 281 szavazattal fogadták el a bizalmatlansági indítványt ellene. Nem akar politikai tanácsokat adni a PNL-nek vagy az USR-nek, hiszen az ő dolguk dönteni a jövőjük felől. De biztosította őket, hogy a PSD minden lehetőségre nyitott és hajlandó gyorsan kormányt alakítani.

„Azt szeretném, ha Cotroceniban a többi párttal együtt gyorsan megoldást találnánk és tovább lépnénk!” – mondta Sorin Grindeanu.

A bizalmatlansági indítvány sikere után publikálta Dan Tăpălagă azt az elemzését, mely szerint a kormány bukásával semmi nem oldódik meg, az ország egy hosszabb válság elé néz, amelyet csak a következő választások szakíthatnak meg majd eredményesen. Úgy látja, hogy a PSD az AUR-ral együtt, és hallgatólagosan Nicușor Dan támogatásával buktatta meg a Ilie Bolojan-kormányt, részben azért, mert a reformok sértették a bejáratott gazdasági és politikai érdekeket, főleg az állami cégek és az energiaszektor körül tervezett reformok voltak azok, amelyek miatt borítani kellett a kormányt.

Az elemzés egyik kulcsállítása, hogy mostantól a felelősség a PSD-n és az elnökön van: nekik kell működő többséget és kormányt összerakni egy nehéz gazdasági helyzetben. Csakhogy Tăpălagă szerint ez nem lesz egyszerű, mert a válságot könnyebb volt előidézni, mint kezelni.

Közben a másik oldalon új helyzet alakul ki: a bukással Ilie Bolojan megerősödve kerülhet ellenzékbe, és akár egy új jobboldali pólus épülhet köré, a PNL és az USR részvételével.

Az elemzés erősen kritikus a PSD-vel szemben: azt állítja, hogy a párt gyengül, és akár tartósan teret veszíthet az AUR-ral szemben. Emellett azt is felveti, hogy az elnök politikai kockázatot vállalt a kormány bukásának elfogadásával.

„Az indítvány átment, de nem fogjuk megengedni, hogy a PSD és az AUR visszavezesse Romániát a múltba” – jelentette be Dominic Fritz, az USR elnöke a bizalmatlansági indítvány megszavazásának bejelentése után a Facebookon.

Az USR elnöke szerint egyértelmű, hogy mind a PSD, mind az AUR ugyanazt akarta: „megállítani a reformokat mielőtt azok kiüresítik a cipősdobozaikat, és megszabadítanának bennünket a protekcióktól, a kapcsolatoktól és a komaságtól. A kapzsiságuk sokba kerül és még sokba fog kerülni a románoknak, akik már 36 éve fizetik az árát” – fogalmazott Fritz, aki szerint nem lehetnek most bizonytalanok.

Állította, hogy az USR biztosan nem adja fel a küzdelmet. „Az elmúlt hónapokban is ott voltunk, és továbbra is minden román mellett ott leszünk, akik ebben az országban építeni akarnak valamit. Felelősséggel és bátorsággal. Jóban és rosszban, függetlenül attól, hány akadályt gördítenek elénk” – írta. A pártelnök hangsúlyozta, a PSD miniszterei mindaddig folytatják a munkát, ameddig egy új kormányt nem neveznek ki.

Ismét elmondta, hogy nem fognak az új kormányról tárgyalni a PSD-vel, mert mint fogalmazott, nem lehet egy olyan párttal együtt kormányozni, amely akadályozza a reformokat és a zsebében tart egy tartalék többséget az AUR-ral.

Fritz elmondása szerint ma több megbeszélése is lesz az USR vezetőségével, hogy eldöntsék, hogyan tudják a legjobban megvédeni Romániát és az értékeit a következő időszakban.

Cătălin Predoiu a kormány bukása után az első nyilatkozók között arról beszélt, hogy a PNL-nek nem szabad kiszállnia a kormányzásból. Szerinte a pártnak most nem kapkodnia kell, hanem mérlegelni, mi a felelőssége ebben a helyzetben, de az ő álláspontja egyértelmű: folytatni kell a kormányzást.

Azt mondta, hogy az eredeti koalíciónak az lett volna a feladata, hogy biztosítsa az ország euroatlanti irányát és kezelje a gazdasági problémákat, de ez az út közben elcsúszott. Azt is hangsúlyozta, hogy a párton belül nem merült fel komolyan Ilie Bolojan lemondása mint megoldás.

Korábban Sorin Grindeanu részéről is felmerült az a forgatókönyv, hogy a kormány bukása után a liberálisoknál maradhat a kezdeményezés, és akár Predoiu lehet a következő miniszterelnök. A Cotidianul értesüléseire alapozva korábban a Transtelexen is megírtuk, olyan forgatókönyvről is tárgyaltak korábban, miszerint Grindeanu lemondana a kormányfői tisztségről a következő rotációnál, és átengedné azt a PNL-nek a kormányzást egészen 2028 decemberéig, ha Bolojan kikerül a képből. Ez a megoldás lényegében felborítaná a jelenlegi rotációs megállapodást, és egy hosszabb távú liberális kormányfői ciklust eredményezne.

Először a parlament mai döntését továbbítják Románia elnökének, Nicușor Dannak, hogy új miniszterelnök-jelöltet nevezzen ki. Ehhez az államfő először konzultációra hívja a pártokat, és csak utána megnevezi a jelöltjét. A kormányfő-jelöltnek a programjával és a miniszteri listájával a törvényhozók elé kell járulnia bizalmi szavazásra. Ha sikerül megszerezni a parlament támogatását, akkor az elnök kinevezheti a kormányt.

Az új kormány kinevezésééig a Bolojan-kabinet látja el az adminisztratív feladatokat, de már sürgősségi rendeleteket sem hozhatnak.

Romániának összesen 464 szenátora és képviselője van jelenleg, ebből 431-en voltak jelen a plenáris ülésen, 288-an pedig szavaztak is. A hivatalos bejelentés szerint 3 érvénytelen szavazat volt, 4-en szavaztak az indítvány ellen, 281-en pedig mellette.

A PSD–AUR által benyújtott bizalmatlansági indítványt 281 képviselő és szenátor szavazta meg, jóval a szükséges 233 fölött.

Ez különösen annak fényében erős eredmény, hogy az indítványt eredetileg 254 parlamenti képviselő írta alá, és napokig bizonytalan volt, hogy ez a többség ténylegesen összeáll-e a szavazáskor. Végül nemcsak hogy megvolt, hanem még bővült is, az eddig bizalmatlansági szavazattal megbuktatott kormányok közül talán senki ellen nem szavaztak ennyien.

A PSD és az AUR saját 219 szavazata önmagában nem lett volna elég, így a sikerhez további frakciók és független képviselők támogatása is kellett. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti erőviszonyok a vártnál nagyobb mértékben mozdultak el a kormány ellen.

A szavazás 14 óra körül véget ért, az illetékesek pedig visszavonultak megszámolni a szavazatokat. Közben a Digi24 hírtelevízió PSD-es forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy 261 szenátor és képviselő szavazata meg a pártja és az AUR által benyújtott bizalmatlansági indítványt. Ha ez igaz, akkor megbukott a Bolojan-kormány, és kormányalakítási tárgyalások kezdődnek az államfővel.

Az SOS Románia részéről Tudor Ionescu elmondta, hogy a saját táboruk döntése alapján szavaznak igennel. Az adóemelések, drágulás, visszaeső fogyasztás, romló életszínvonal mind a kormány számlájára írhatók, mondta.

A Béke frakcióból Nadia Cosmina Cerva szintén a bizalmatlansági indítvány mellett állt ki egyértelműen: aki nem szavazza meg, az szerinte a választók ellen szavaz.

Az egyre fogyatkozó POT-ot vezető Anamaria Gavrila is azt mondta, ők nyíltan fognak voksolni, mert saját szavazóik ezt várják tőlük, és természetesen a kormány menesztése mellett teszik le voksukat.

„Az, hogy a mai indítványnál a PSD részéről egy volt kormányfőtitkár szólal fel, aki ennek a kormánynak minden intézkedését jóváhagyta, és aki kabinetfőnöki kinevezéseken keresztül ‘megcsapolta’ a hadiipart, valamint egy volt munkaügyi miniszter, aki kilépett egy koalícióból, mert nem akart tovább dolgozni akkor, amikor az országnak szüksége lett volna rá – nem annak a jele, hogy az ország jó irányba halad” – mondta Miruță.

„Azok, akik az elmúlt években vezették Romániát, és ma már nincs meg a támogatottságuk, megpróbálják felborítani az asztalt abban a reményben, hogy ha majd a tányérok fejjel lefelé állnak, akkor egy jobb helyzetbe kerülnek” – utalt a PSD politikai forgolódására.

Majd így folytatta:

„Nem azért jöttem, hogy megmondjam mi következik ezután. Hoztam Önöknek egy iránytűt, hogy garantáljam: amíg mi, a USR képviselői ebben a parlamentben vagyunk, nem fogjuk megengedni, hogy az ország arra az útra lépjen, amerre Önök szeretnék. Nem fogjuk megengedni, hogy Moszkva döntsön egy olyan párton keresztül, mint az AUR.”

Sorin Grindeanu felszólalásával befejeződött a bizalmatlansági indítvány vitája, most következik a szavazás. A képviselők egyenként szavaznak, golyókkal. A szavazás elméletileg titkos, de néhány képviselő felmutatja, hogy miként voksol.

Az ülésteremben két urnát állítottak fel: egy feketét és egy fehéret. A törvényhozókat névsor szerint szólítják, előbb a szenátorokat, majd a képviselőket. Mindegyikük egy fekete és egy fehér golyót kap a szavazáshoz. Ha a fehér golyót a fehér urnába és a fekete golyót a fekete urnába dobja egy szenátor vagy képviselő, akkor azt jelenti, hogy igennel szavaz az indítványra. Ha a fehér golyót a fekete urnába és a fekete golyót pedig a fehér urnába dobja, az nem nem szavazatot jelent. Érvénytelen a szavazat, ha mindkét golyót a fehér urnába kerül.

Sorin Grindeanu végül mégis szót kért, pedig korábban azt mondta, nem akar felszólalni. Aztán mégis felállt, hogy reagáljon Ilie Bolojan kijelentéseire.

A „helyi bárókról” szóló kritikákra azzal vágott vissza, hogy érdemes lenne megnézni, mennyi pénz jutott az elmúlt években Bihar megyének és Nagyváradnak a központi költségvetésből. A nagyváradi repülőteret is példaként hozta fel, megkérdőjelezve, hogy valóban gazdaságosan működik-e. „A repülőterekről akar beszélni? Beszéljünk a nagyváradi repülőtérről. Ha azt gazdaságilag fenntarthatónak tartják, akkor valamit nagyon félreértünk. Nézzék meg, hány utas van a megyei tanács által támogatott nagyvárad–varsói járatokon” – mondta.

Az állami vállalatok körüli vitára is reagált, azt állítva, hogy az energiaszektor problémái nagyrészt a liberálisok idején keletkeztek, és konkrét, a PNL-hez köthető neveket is említett.

A végén a PSD képviselői felállva tapsolták meg.

Miközben a politikusok a parlamentben vitáznak, tovább gyengült a lej, és egy euró már több mint 5,2 lejbe kerül. A Román Nemzeti Bank (BNR) keddi hivatalos árfolyama szerint egy euró 5,2180 lejbe kerül, ami 1,82 banis drágulást jelent a hétfői 5,1998 lejhez képest.

A román fizetőeszköz az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a hétfőn még 4,4376 lejbe került egy dollár, kedden már 4,4644 lej volt az ára.

Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek vezetője bejelentette, hogy „a lelkiismeretük szerint” fognak szavazni. „Azért döntöttünk így, mert tiszteljük egymást. Nem háborúztunk senkivel” – fogalmazott Pambuccian.

Ana Maria Gavrilă, a POT vezetője viszont azt mondta, hogy meg fogják szavazni a bizalmatlansági indítványt, mert azt akarják, hogy „ez a kormány, amelynek Románia kártevője, az USR is részese, távozzon”.

Simion után a liberálisok részéről Gigel Ştirbu szólalt fel a vita során, és a PSD vezetőjét vette célba.

„Grindeanu úr, van valami közös Önben és Bolojanban. Látom, csend lett a teremben. Amikor mindketten miniszterelnökök voltak, utcára vitték az embereket: az Ön esetében azért, hogy hazaküldjék, míg Bolojan esetében azért, hogy támogassák. Sok sikert kívánok az új ‘házasságához’ az AUR-ral. Az osztoszkodásnál nehéz dolguk lesz, mert még a cipősdobozokon is össze fognak veszni” – mondta.

Majd Simiont is elővette a PSD-vel való szövetséggel kapcsolatban:

„Simion úr, ön azt mondta, hogy Ilie Bolojan különböző megszorításokat hajtott végre, miközben ma kezet fog azokkal, akik ezeknek a döntéseknek a részesei voltak. Mikor veszi komolyan magát: amikor sarat dobál, vagy amikor felvállalja a partnerséget azokkal, akik ebben részt vettek?”

Turos Lóránd, az RMDSZ szenátora a bizalmatlansági indítvány vitáján a szövetség korábban is hangoztatott álláspontját ismételte meg, miszerint felelőtlenség egy kormányt megoldások nélkül megbuktatni. Turos szerint a bizalmatlansági indítvány kezdeményezőknek erkölcsi kötelességük alternatívákat kínálni, mielőtt felrobbantanának egy kormányt.

„Az RMDSZ részéről az álláspontunk egyértelmű. Nem fogunk szavazni erre a bizalmatlansági indítványra. Nem azért, mert nincsenek problémák. Vannak, és ezek komolyak. De úgy gondoljuk, hogy ebben a pillanatban a politikai felelősség azt jelenti, hogy nem növeljük az instabilitást egy már amúgy is bonyolult helyzetben” – mondta Turos a Hotnews összefoglalója szerint.

Bolojan szerint azzal, hogy a kormány elkezdett az állami kiadások csökkentésén dolgozni, kiváltották a helyi „bárók” felháborodását, akik többé nem tudták az állami költségvetést perselyként használni.

A miniszterelnök szerint néhány hónapnyi kormányzás után jött rá, hogy vannak az állam problémái. Egy szemléletes példát is hozott, szerinte olyan, mint egy törött csővel működtetett távfűtés, amibe hiába pumpálják a meleg vizet, mert nem lehet a lakásokat fűteni vele. Szerinte ha ezeket a lyukakat nem javítják ki, nem lehet egyensúlyba hozni a költségvetést.

Beszédében Bolojan azt mondta, megpróbálta elérni, hogy az állami vállalatok kapcsolatok révén odajuttatott vezetőit, hogy legalább dolgozzanak, ha már ennyi pénzt kapnak. Szerinte ha nem csökkentik az évről évre százmilliós állami támogatásokat kapó vállalatok veszteségeit, ha nem irányítják jól ezeket a cégeket, akkor mindegy ki lesz kormányon, mert nem fogunk eredményeket elérni.

A bizalmatlansági indítvány állami vállalatokra vonatkozó részéről azt mondta, hogy akik tudják hogyan történik egy vállalat tőzsdére vitele, azok tudják, hogy egy lehetőségről szóló tájékoztatás a kormányülésen semmilyen gazdasági értékkel nem bír.

„Ennek az indítványnak nincs valós alapja, teljes hazugság, de valamibe kapaszkodnotok kellett” – fogalmazott a miniszterelnök.

Szerinte a bizalmatlansági indítvány benyújtó a lakosság elszegényedéséről beszélnek, de ez nem most, hanem 2024-ben történt, amikor a GDP 9,3%-át kitevő hiány tetőzött. „Ami 2023-2024-ben történt, azt most mi fizetjük” – mondta. Bolojan úgy érvelt, hogy nem volt még olyan hiánycsökkentés, amely ne járt volna gazdasági megszorítással. Úgy fogalmazott, a mostani bírálóinak talán lesz alkalma megmutatni, hogyan lehet mindent úgy megcsinálni, hogy közben senkit ne érjen hátrány. Szerinte „erre már 2024-ben is volt kísérlet, amely kudarcot vallott”.

Bolojan azt mondta, nem tudja elfogadni, hogy „penthouse-okban lakó és offshore-pénzekből élő” emberek, most „a románok vállán sírnak”, azok magyarázzák el, hogy milyen nehéz, akiknek „akiknek az autói drágábbak több lakásnál”.

A miniszterelnök szerint megbukhat a kormány, de legalább valami fontosat azért akkor is hagy maga után: a románok megértik, hogy a közpénz tiszteletben tartásával is lehet kormányozni.

George Simion a bizalmatlansági vita során elsősorban Nicușor Dant vette célba, azt állítva, hogy az államfő tudatosan feláldozza Ilie Bolojant. Szerinte az elmúlt egy év politikai eredménye a kilátástalanság, a megosztottság és a szegénység erősödése volt.

Az AUR vezetője arról is beszélt, hogy a kormánypártok az utóbbi napokban megpróbálták befolyásolni az ellenzéki képviselőket, különféle egyeztetésekkel és gesztusokkal próbálva szavazatokat szerezni. Ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy pártja nem hátrál meg, és készen áll a kormányzásra is.

A beszéd közben a Béke frakció egyik képviselője, Dorin Silviu Petrea bekiabálta, hogy ha Simion valóban vállalja a következményeket, akkor jelentkezzen a miniszterelnöki tisztségre. A politikus később azt mondta, szerinte Simion nem lenne alkalmas a posztra, de ha már válságot idéz elő, akkor vállalja annak következményeit is.

Simion a kormányt is élesen bírálta, azt állítva, hogy a kabinet már a ciklus elején gazdasági visszaesést hozott, és szerinte az emberek végül magasabb terhekkel és romló életkörülményekkel szembesültek.