A Nép Ügyvédje alkotmányossági kifogást emelt a Bolojan-kormány utolsó rendelete ellen

A Nép Ügyvédje megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány utolsó sürgősségi rendeletét, amely a hadsereg fejlesztését célzó SAFE programot is érinti. Bár Nicușor Dan államfő többször hangsúlyozta, hogy a politikai válság ellenére az olyan fontos témákban, mint az OECD-csatlakozás, a SAFE program vagy az országos helyreállítási terv végrehajtása, konszenzus van az ún. Nyugat-barát pártok között, Renate Weber lépése, amely összhangot mutat a PSD és az AUR álláspontjával, újabb akadályt jelent Románia számára, hogy időben lehívhasson 17 milliárd eurót.

A hadsereg fejlesztését célzó SAFE programot is érintő 38/2026-os sürgősségi kormányrendeletet május 4-i ülésén fogadta el a kormány, tehát egy nappal a bizalmatlansági indítvány elfogadása előtt. A felvetett problémát az okozza, hogy a kormány május 8-án ismét napirendre tűzte a szóban forgó kormányrendeletet, majd elküldte azt a Hivatalos Közlönybe. A döntést támadók szerint erre a lépésre az ügyvivő kormánynak nem volt jogosultsága. A kormány azzal indokolta, hogy ismét napirendre tűzte a rendeletet, hogy hivatalosan tudomásul kellett venniük a Törvényhozási Tanács véleményezését, amit újra kellett kérni, miután a május 4-i ülésen módosították a rendeletet. A helyzet azonban ennél bonyolultabb.

Az AUR szombaton fordult a Nép Ügyvédjéhez, hogy emeljen alkotmányossági kifogást a 38/2026-os sürgősségi kormányrendelet ellen, hétfőn pedig, miután Renate Weber bejelentette, hogy hivatala beadvány készít elő az ügyben, a szélsőjobboldali alakulat azt közölte, hogy a lépés őket igazolja és törvényszegéssel, abúzussal, a szabályok megvetésével vádolta a Bolojan-kormányt.

A szociáldemokraták szenátusi frakciójának vezetője, Daniel Zamfir is felvetette hétfőn, hogy a 38/2026-os sürgősségi kormányrendelet elfogadása alkotmányba ütközik és a PSD kérte a szenátus alkotmányossági bizottságát, hogy vizsgálja meg az ügyet.

Kedden az illetékes bizottság alkotmányossági konfliktus fennállását állapította meg a parlament és a kormány között. A jelentés alapján a Szenátus Állandó Bürójának kell eldöntenie, hogy a szenátus elnöke az alkotmánybírósághoz fordul-e. Az alkotmányossági bizottság elnöke, a Béke – Románia az első parlamenti frakció tagja, Nadia-Cosmina Cerva azt emelte ki, hogy a szóban forgó kormányrendeletet május 8-án fogadták el, de május 4-i dátummal jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Szerinte az elfogadásának akár bűnügyi vonatkozása is lehet, felmerülhet az okirathamisítás vagy akár a hivatali visszaélés gyanúja is, ezért értesíteni kellene a nyomozó hatóságokat. A bizottsági elnök szerint a szenátus elnökének – aki egyébként a nemzeti liberális Mircea Abrudean – kötelessége értesíteni az alkotmánybíróságot. Abrudean korábban határozottan tagadta, hogy a kormány bármilyen szabályszegést követett volna el.

Renate Weber a Digi24-nek nyilatkozva igyekezett elhatárolódni az AUR-tól, szerinte az ombudsmani hivatal a párttól függetlenül, önállóan végezte el az elemzését. A Nép Ügyvédjének keddi beadványa szerint a kormány több ponton is megszegte az alkotmányt, nem csak a rendelet elfogadásának procedúrája során, hanem annak tartalmában is, ugyanis jogsértő módon teszi lehetővé bizonyos javak kisajátítását az állam által. A G4Media emlékeztet, hogy Renate Webert tulajdonképpen a szociáldemokraták tartják az ombudsmani hivatalban, a mandátuma ugyanis már 2024-ben lejárt, de ügyvivőként még mindig ő tölti be a funkciót, mert a PSD nem szavazta meg az utódját, akit a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelölt.

A kormányrendelet elfogadása egyébként a Juridice.ro jogi szakportál összefoglalója szerint is problémás. A cikk szerzője kiemeli, hogy május 4-én a rendelet még csak a SAFE programra vonatkozó intézkedéseket tartalmazott, de másnap, a bizalmatlansági indítvány előtti utolsó pillanatban olyan módosításokat hajtottak rajta végre, amelyek további 14 törvényt vagy rendeletet érintettek, és ezt a Törvényhozási Tanács már elutasította. A kormány úgy döntött, hogy az elutasítás ellenére továbbítja a rendeletet a parlamentbe. A rendeletet a képviselőháznak és a szenátusnak is meg kellett volna vitatnia, de csak a szenátus iktatta a dokumentumot. Az alkotmány értelmében a kormányrendeletek a Hivatalos Közlönyben történő megjelenésükkel lépnek érvénybe, de csak akkor, ha előzőleg az illetékes ház megvitatja őket. A Juridice.ro szakértője szerint ez a feltétel nem teljesült.

Romániának május 31-ig kellene aláírnia a SAFE program keretében kötött egyéni szerződéseit, a más tagállamokkal közös beszerzésekre pedig június végéig kellene szerződést kötnie. A 38/2026-os sürgősségi kormányrendelet célja annak a jogi keretnek az elfogadása, amely lehetővé teszi a gyors beruházásokat a védelmi ipar területén. Az ország a határidő elmulasztásával a SAFE programban lehívható eurómilliárdok elvesztését kockáztatja.