Az EMSZ szerint nem az ifjúsági évet támadják, hanem azt kérdezik, ki dönt a gyergyói fiataloknak szánt 100 millió forintról

Gyergyószentmiklós és Cegléd közösen nyerte el a 2026-os Magyarország Ifjúsági Fővárosa címet, amellyel mindkét város 100 millió forintos támogatást kapott. A gyergyói pénz azonban nem az önkormányzat számlájára érkezett, hanem a Juventus Egyesülethez, egy olyan civil szervezethez, amelyet a támogatás érkezése előtt szerveztek át, és amelyhez – a Transtelex cikkében feltártuk – korábban Nagy Zoltán polgármester is kötődött.

A városi tanács minderről azonban nem kapott időben világos tájékoztatást. A március végi tanácsülésen Nagy Zoltán polgármester még azt állította, nincs információja arról, hogy a 100 millió forintos támogatás megérkezett volna, azt sem nevezte meg, melyik egyesülethez kerülhetett a pénz, és Bajkó László EMSZ-es tanácsos kérdésére kijelentette: Gyergyószentmiklós városnak jogilag semmi köze nincs a fiatalok által elnyert 100 millió forinthoz, a Gyergyóban elköltött összeggel pedig kizárólag Cegléd tartozik elszámolással a magyarországi Kulturális és Innovációs Minisztérium felé.

Ehhez képest Cegléd alpolgármestere később a Transtelexnek ennek épp az ellenkezőjéről számolt be: a gyergyói fél kérte, hogy a támogatást ne az önkormányzatnak, hanem a Juventus Egyesületnek utalják. A tranzakciót – ceglédi tájékoztatás szerint – Nagy Zoltán polgármester telefonon hagyta jóvá. Addigra a Juventus Egyesületet már átszervezték, a 100 millió forint pedig 2026. március 13-án, vagyis hetekkel a tanácsülés előtt meg is érkezett a számlájára.

Cikkünk megjelenése után Nagy Zoltán nyílt levélben reagált, amelyben tagadta, hogy jelenleg bármilyen köze lenne a Juventus Egyesülethez, noha korábbi vagyonnyilatkozatai szerint annak elnöke volt. Állítása szerint minden jogszerűen zajlik, a 100 millió forint pedig kizárólag az ifjúsági főváros programjaira költhető. A lényegi kérdésekre ugyanakkor nem adott választ: ki döntött arról, hogy a pénz egy civil szervezethez kerüljön, miért hallgatták el ezt a városi tanács elől, és ki felügyeli valójában a gyergyói fiataloknak szánt közpénz elköltését.

Most az Erdélyi Magyar Szövetség gyergyószentmiklósi tanácsosi frakciója is megszólalt az ügyben. A Transtelex kérdéseire adott válaszukban azt írták: nem az ifjúsági évet támadják, hanem az átláthatóság hiányát kérik számon. Szerintük már másodszor tették szóvá a városi tanács bizottsági ülésein, hogy a folyamat átláthatatlan volt, és a testület nem kapott megfelelő tájékoztatást.

Az EMSZ szerint különösen problémás, hogy a márciusi tanácsülésen „ködösítés” folyt a pénzt befogadó egyesülettel kapcsolatban, holott a polgármesternek érintettsége miatt is pontos információi kellett volna legyenek róla. Azt is kifogásolják, hogy a Cegléd, Gyergyószentmiklós és a Juventus Egyesület közötti partnerségi szerződést a mai napig nem mutatták be a tanácsosoknak, pedig ez a visszavont tanácshatározatok egyik alapdokumentumaként szerepel.

A frakció visszautasítja Kántor Boglárka RMDSZ-es parlamenti képviselő állítását, amely szerint az ellenzék az ifjúsági főváros programját támadná. „Nem támadta meg senki az Ifjúsági évet, hanem néhány felmerült kérdés letisztázását kértük. A városi tanácsosok feladata nem a rendezvényszervezés, hanem Gyergyószentmiklós, így a gyergyószentmiklósi fiatalok érdekeinek védelme és támogatása” – írták.

Az EMSZ szerint a gyergyói fiatalok nem felelősei annak, ami a pénz körül történik. Azt írták, bíznak benne, hogy a fiatalok „a lehető legkevesebbet érzékelnek ebből”, mert a vetélkedő alatt és utána is „nagyszerű dolgokat produkáltak”. Szerintük inkább az a gond, hogy egyes politikusok megpróbálják őket felhasználni „a véget nem érő önfényezési hadjáratukban”.

Kántor Boglárkát külön is élesen bírálták. Az EMSZ szerint elszomorító, hogy egyes politikusok az egyház, a fiatalok és a közösség mögé bújva próbálják az elszámoltatási igényt az ügy vagy a közösség elleni támadásként beállítani. A frakció úgy fogalmazott: a „vaslui képviselőnő” a tisztázó kérdéseket is a gyergyói fiatalok megtámadásaként keretezi. „Az pedig, hogy miért kell ilyen vehemensen terelni, további kérdéseket vet fel bennünk” – írták.

A tanácsosok azt is állítják, hogy Kántor azóta „kiskorú gyermekek szerepeltetésével gyárt propaganda-videókat”, és szerintük ezzel próbálja magáról azt a képet erősíteni, mintha ő lenne az ifjúsági főváros program tulajdonosa és főszervezője. „Nagyon sok gyergyószentmiklósi fiatal dolgozott az Ifjúsági Főváros cím megszerzéséért, nem fogjuk engedni, hogy elvegye ezt tőlük, mint ahogy annak idején a színpadon a mikrofont kapta ki a kezükből” – fogalmaztak.

Arra a kérdésünkre, hogy ha a polgármester a pénz átcsatornázásakor az egyesület elnöke volt, le kellene-e mondania, az EMSZ óvatosabban válaszolt. Azt írták, jelenleg nincs okuk feltételezni, hogy Nagy Zoltán törvénytelenséget követett volna el. Ugyanakkor szerintük az egész ügy elkerülhető lett volna, ha a tanácstestület minden tagját időben és megfelelően tájékoztatják.

„Sokkal szerencsésebbnek tartottuk volna, ha egyenesen a város kapja meg a fiatalok által megnyert támogatást, így a folyamat és a pénzek elköltése is átláthatóbb lett volna” – írták.

A történet így továbbra sem zárult le. A polgármester szerint minden szabályosan zajlik, az EMSZ szerint viszont az átláthatóság minimuma sem teljesült. A 100 millió forint már nem az önkormányzatnál, hanem egy civil szervezetnél van, miközben a tanácsosok továbbra sem látták azt a partnerségi szerződést, amely alapján a város, Cegléd és a Juventus Egyesület együttműködne. A kérdés változatlan: ki, milyen felhatalmazással és milyen ellenőrzés mellett dönt a gyergyói fiataloknak szánt pénzről?